Erős ember került az ügyészség hálójába

Pár nap múlva zárult volna le annak az ügynek a nyomozása, amelyben hivatali visszaéléssel gyanúsítják Benedek Fülöp korábbi államtitkárt, az ügyészség azonban ismét kitolta a határidőt. A gyanúsított neve keveseknek lehet ismerős, valójában azonban egy kiváló kapcsolatokkal rendelkező, évek óta kulcspozíciókat betöltő állami vezetőről van szó. Barátai és vadásztársai között tudhatja Magyarország talán leggazdagabb emberét és egyik korábbi miniszterelnökét. A nyomozásról kevés részletet tudni, az [origo] azonban rátalált egy érdekes szálra.

A korábbi szakállamtitkár meggyanúsításáról szóló hír ugyan bejárta a sajtót, de a beszámolókból az nem derült ki, hogy a legtöbb olvasó és tévénéző számára vélhetően ismeretlen 61 éves agrárszakember valójában kiváló politikai és gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik, és némi megszakítással már a kilencvenes évek közepe óta tölt be kulcspozíciókat különböző állami intézményeknél.

Karrierjét még a rendszerváltás előtt alapozta meg, amikor a tiszapüspöki földbirtokosi családi hagyományt folytatva agrármérnök diplomát szerzett, és elkezdett főagronómusként dolgozni szűkebb hazája, Jász-Nagykun-Szolnok megye különböző termelőszövetkezeteiben. A politikához akkor került közelebb, amikor a hetvenes évek végén előbb titkárhelyettese, majd titkára lett a megyei TESZÖV-nek, a tsz-ek érdekképviseleti szervezetének. Feladatai közé tartozott a kapcsolattartás a megyei pártbizottsággal és a megyei tanáccsal is. "Ahogy hallottam, Fülöp ezt jól csinálta. Fontos volt a kapcsolatépítés, mert ettől függött, hogy mennyire veszik komolyan a megyei vezetők" - mondta az [origo]-nak Orosz Sándor MSZP-s parlamenti képviselő, aki a nyolcvanas években a Szolnok megyei TESZÖV jogi irodáján dolgozott.

A rendszerváltás nem hozott komolyabb változást Benedek karrierjében, maradt ugyanúgy a TESZÖV-titkári székben, majd 1993-tól vezető posztokat töltött be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és az országos agrárkamarában. 1989-ig tagja volt az állampártnak, és bár az MSZP-be már nem lépett be, a kilencvenes évek elejétől fogva dolgozik a szocialisták mezőgazdasági szakértőjeként. "Amikor '92-'94 körül jártuk az országot az MSZP agrárpolitikusaival, akkor különböző fórumokon találkoztunk Fülöppel is" - idézte fel Orosz Sándor. Benedek első igazán komoly állami megbízatása a Horn-kormány alatt jött el, amikor 1995-ben felmerült, hogy lecserélik az agrárminisztérium közigazgatási államtitkárát. "Jó lesz a Benedek Fülöp?" - Orosz úgy emlékszik, hogy Horn Gyula ezt kérdezte tőle egy beszélgetésen, amelyen rajtuk kívül az akkori mezőgazdasági miniszter, Lakos László vett még részt.

"Nem szeretett a szélről játszani"

A kedvező visszajelzések hatására a miniszterelnök ki is nevezte Benedeket, akit ismerői szerint a kapcsolatteremtő, illetve érdekérvényesítő képessége és munkabírása mellett az is alkalmassá tett a posztra, hogy egykori tsz-es agronómusként testközelből ismerte a mezőgazdaságot. Az alatta dolgozók azonban már akkor megjegyezték azt is, hogy kemény, akaratos főnök volt. "Nem szeretett a szélről játszani, inkább irányította a dolgokat, de az is igaz, hogy nem számított, napi hány órában kellett ezt csinálni" - mondta róla az [origo]-nak Szekeres Zoltán tiszapüspöki gazda, aki korábban Benedek irányítása alatt dolgozott a környékbeli tsz-ben, később pedig éveken át üzlettársa volt egy helyi agrárcégben.

A közigazgatási államtitkári poszt együtt járt egy másik - akkoriban legalábbis - fontos tisztséggel: az FTC elnöki székével. Ennek is kénytelen volt azonban búcsút mondani az 1998-as szocialista választási vereség után, ami kisebb szünetet eredményezett az állami vezetői karrierben. Benedek így sem maradt tekintélyes állás nélkül: a K&H Bankhoz került, ahol létrehoztak számára egy agrárpolitikai ügyvezető igazgatói pozíciót. "A közigazgatási államtitkár feladata volt, hogy tartsa a kapcsolatot azokkal a bankokkal, amelyek részt vettek a mezőgazdaság finanszírozásában. Akkor a K&H volt köztük a legnagyobb" - magyarázta Benedek. A bankos állás elnyerésében azonban nemcsak a hivatali tapasztalat számított. Benedek ugyanis ekkor már évek óta baráti viszonyban volt Erős Jánossal, a K&H akkori vezérigazgatójával, így a felkérést is személyesen tőle kapta. "Még TESZÖV-titkárként tartottam a kapcsolatot a bankokkal, így ismerkedtünk meg" - mondta.

Erős 1998-ban - azóta is vitatott körülmények között - távozott a K&H Bank éléről, és egy évvel később Benedek is munkahelyet váltott. Az Inter-Európa Bankhoz szerződött szintén agrárügyi felelősként, bár előtte ott sem létezett ilyen pozíció. A felkérést ezúttal is egy régi ismerőstől, a bank elnökétől, Medgyessy Pétertől kapta. Benedek az [origo]-nak azt mondta, hogy vele a rendszerváltás előtti években ismerkedett meg, amikor Medgyessy pénzügyminiszter, később miniszterelnök-helyettes volt Németh Miklós kormányában, ő pedig agrárügyekben bedolgozott a titkárságának. Amikor elfoglalta a közigazgatási államtitkári széket a Horn-kormányban, ismét lett köztük hivatali kapcsolat, Medgyessyt ugyanis 1996-ban pénzügyminiszterré nevezték ki, és az agrártárca részéről Benedek volt az, aki rendszeresen egyeztetett a Pénzügyminisztériummal.

Medgyessy bukása sem okozott törést

Az nyilvánvaló, hogy a Medgyessyvel és a ma is fontos pozíciót, a Magyar Fejlesztési Bank egyik vezérigazgatói posztját betöltő Erőssel való viszony több laza ismeretségnél. Volt közös vállalkozásuk is, a Benedek szülőfalujában alapított Tiszapüspöki Aranykorona Zrt. nevű agrárcég, amelynek Erős ma is résztulajdonosa, de Medgyessy és felesége már évekkel ezelőtt kiszállt belőle. A volt miniszterelnök ugyanakkor - Erőssel együtt - továbbra is egy társaságban vadászik Benedekkel. (A cikkben korábban említett Szikszai Sándor is ennek a vadásztársaságnak a tagja, és cégének tulajdonrésze van a Tiszapüspöki Aranykorona Zrt.-ben is.)

Benedeket 2004-ben barátja, Medgyessy Péter tüntette ki

Benedek dolgozott együtt Medgyessyvel a 2002-es választási kampányban is. "Én voltam a mindenes. Írtam az agrárprogramot, és az én feladatom volt a fórumok mezőgazdasági részének előkészítése is" - emlékezett vissza. A győzelem után előbb meg kellett ugyan elégednie egy címzetes államtitkári poszttal, de pár hónappal később már ő lett az állami földeket kezelő, stratégiai fontosságúnak tartott új intézmény, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke, 2003 közepén pedig visszakapta régi hivatalát, az agrárminisztérium közigazgatási államtitkárságát.

Az sem okozott aztán komolyabb törést a pályájában, hogy régi barátja, Medgyessy 2004-ben megbukott miniszterelnökként. Igaz, Benedeknek korábban, a 2002-es kampányban már volt alkalma megismerkednie az utóddal, Gyurcsány Ferenccel is. "Ő írta a politikai anyagokat, én pedig az agrártémákért voltam felelős, amit ő mindig tiszteletben tartott. Volt kapcsolat köztünk, és amikor a kampány élesbe fordult, akkor hetente két-három alkalommal is egyeztettünk" - mondta Benedek. "Nem erősödtem ugyan, de a miniszterelnöksége elején beszéltünk, és azt mondta, csináljam a dolgomat úgy, ahogy eddig, én pedig ezt is tettem" - válaszolta arra a kérdésre, hogy nem ingott-e meg a széke a Medgyessy bukását követő években. Amikor a második Gyurcsány-kormány megalakulásával megszűnt a közigazgatási államtitkári pozíció, tényleg be kellett érnie egy kevésbé jól hangzó szakállamtitkári poszttal, de aztán amikor 2008-ban felállt az állami vagyonnal foglalkozó új szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., akkor ő lett az agrárügyekért felelős vezérigazgató-helyettes.

Egyszer még Kádárt is vadásztatta

Benedek önéletrajzában a vadászat szerepel az első helyen a "személyes érdeklődés" rovatban, és ismerősei is azt mondják róla, hogy ez a kedvenc hobbija. Több mint húsz éve elnöke a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetségnek, és ő vezeti azt a már említett tiszapüspöki vadásztársaságot is, amelynek tagja Medgyessy Péter és Erős János is. Ezt az egyesületet 1997-ben alapították, és volt még egy ismert tagja: Hofi Géza, akinek nevét 2004-ben - két évvel a humorista halála után - felvette a társaság.

Benedek már a rendszerváltás előtt is vett részt olyan vadászatokon, ahol befolyásos emberek jelentek meg. "Vadásztattuk Losonczi Pált (az elnöki tanács elnöke volt), Czinege Lajost (egykori honvédelmi miniszter) és egyszer még Kádár Jánost is" - sorolta, kérdésünkre azonban hozzátette, hogy nem az ő meghívására érkeztek ezek a vezetők, ő csupán a vadászat lebonyolításáért volt felelős. Azóta fordult a helyzet, ma már egyenrangú partnerként vadászik együtt olyanokkal, akiket Magyarország legbefolyásosabb emberei között tartanak számon. Egyikük Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, az ország egyik leggazdagabb embere, akivel Benedek szerint ismeretségük még a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor ő TESZÖV-titkárként kapcsolatban volt a minisztériummal, ahol Csányi dolgozott.

A szülőfalu határában felépített vállalat cégére

A milliárdosokat bemutató listák egy másik állandó szereplőjének, Leisztinger Tamás üzletembernek is vannak közös vadászélményei az egykori szakállamtitkárral. "Benedek Fülöp barátom hívott meg hat éve egy nyúlhajtásra, s akkor tetszett meg ez a sport" - mondta az Elite magazinnak adott interjújában a vállalkozó. Benedek úgy emlékszik, hogy hivatali munkája során találkozott a befektetővel, aki aztán elfogadta a meghívását, és nagyjából tíz évvel ezelőtt elment Tiszapüspökibe megnézni, milyen egy nyúl- és fácánvadászat. "Nagyon fegyelmezett vadász lett belőle" - jegyezte meg Leisztingerről Benedek.

Tökéletes terep és jó alkalom

"A vadászat tökéletes terep mindenféle érdekérvényesítésre. A vadászok tökéletesen megértik egymást" - magyarázta Orosz Sándor, hogy mi lehet a titka régi ismerőse kapcsolatteremtő képességének. A képviselő hozzátette ugyan, hogy ezt csak felszínes benyomásai alapján mondja, mert ő maga nem szokott vadászni, megállapításával egyetértett Benedek Fülöp is. Ő hangsúlyozta azonban, hogy a vadászatokon az érdekérvényesítésre csak egy nagyon vékony mezsgyén egyensúlyozva van lehetőség: "Amikor összejövünk, akkor ott üzletelésről nincs szó. Legfeljebb azt mondjuk a másiknak, hogy holnap átugrom hozzád, és megbeszéljük ezt vagy azt az ügyet." A Benedeket évtizedek óta ismerő, a tiszapüspöki agrárcégben és a vadásztársaságban is jelen lévő Kóti Márton szolnoki ügyvéd szerint sincs lehetőség egy vadászaton arra, hogy "öt perc alatt mindent megoldunk", arra viszont jó alkalmat biztosít, hogy nyugodt körülmények között találkozzanak olyan emberek, akik egyébként nagyon elfoglaltak.

Ha pedig kialakul egy kör, akkor annak tagjai kölcsönösen meghívják egymást vadászatokra a saját területükre - ahogy azt Csányi és Benedek is teszi -, így a kapcsolat hosszú távon fennmarad. Erős János szerint ugyanakkor "nem kell lila ködöt festeni" a vadászat kapcsolatformáló ereje köré. "Ahhoz nem kell puskát venni a kézbe, hogy valakivel valamit meg lehessen beszélni, vagy valamilyen kapcsolatrendszert kiépíteni. Ha egy este végigmegy négy-öt budapesti vacsorázóhelyen, akkor pontosan láthatja, hogy ki kivel beszélget" - mondta a Manager Magazinnak 2006-ban adott interjújában. Kóti Márton szerint sem szeretik a vadászok, ha túlságosan a munkára terelődik a szó, "mert ez egy sport, egy hobbi", ahol a tudás és tapasztalat számít. "Aki agilis sportember, van benne ambíció és jó reflexekkel rendelkezik, az jó vadász" - foglalta össze a szükséges tulajdonságokat a tiszapüspöki vadásztársaságban sokáig vadászmesterkedő Szekeres Zoltán, és kérdésünkre hozzátette, ez a jellemzés illik Benedekre is.