Szégyennek tartja Szászvár polgármestere, Bék János, hogy az általa vezetett nagyközségben van a legtöbb olyan utca, amely még mindig egykori kommunista vezetők nevét viseli, praktikus okokból mégsem látnak neki az átnevezésnek. Kedden a helyi napilap számolt be arról, hogy Magyarországon, ebben a Baranya megyei nagyközségben maradt meg a legtöbb utcanév az elmúlt rendszerből, így megtalálható itt Kun Béla, Korvin Ottó, Ságvári Endre, Révai József, Fürst Sándor, Rózsa Ferenc, Zalka Máté utca.
"Az itt élő egyszerű, falusi emberek a mindennapi problémáikkal foglalkoznak, nem az utcanevekkel" - mondta az [origo]-nak a polgármester. Szerinte azonban elsősorban mégis anyagi okokból maradt el eddig - és továbbra sincs tervbe véve - az átkeresztelésük.
Népszerűtlen döntés lenne
Mivel minden második utcanevet meg kellene változtatni, gyakorlatilag a lakosság felének le kellene cserélnie személyes okmányait, ahogy a bejelentett cégek papírjait is mind módosítani kellene. "Ennek több ezer forintos díja van, ráadásul Komlón kellene intézni, vagyis még útköltséggel is jár, és még csak ehhez jönne az új utcatáblák költsége" - mondta Bék.
Az iratmódosítás költségét átvállalhatná ugyan az önkormányzat, de erre nincs pénz, ha meg volna, a többség hasznosabb célra költené. Mivel sokan felháborodnának a névátírás miatti kiadásokon, az ennek kezdeményezésére amúgy jogosult képviselő testület sem tesz ilyen indítványt.
Van, aki még büszke is rá
Főleg, mert a polgármester szerint a régi bányásztelepülésen sokan nosztalgiával gondolnak a régi időkre, és semmi bajuk a baloldali hírességek neveivel. "Pap István utcánk is van egy sztahanovista bányász után, és sokan erre kifejezetten büszkék" - tette hozzá.
A rendszerváltás után sok településen minél gyorsabban igyekeztek megszabadulni ettől az örökségtől, bár kötelezően ezt egyetlen jogszabály sem írta elő. "Teljes egészében önkormányzati hatáskörbe tartozik az utcák elnevezésének kérdése, nincs erre általánosan érvényes rendelkezés, vagy követendő példa" - közölte az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Korábban az agrártárcánál működött egy részleg, amely véleményezhette, ha valahol át akartak keresztelni egy dűlőt, vagy településrészt, de ennek álláspontját sem volt kötelező figyelembe venni.