Hálából is osztják a nagyköveti posztokat

Nemrég állt munkába Magyarország új bukaresti nagykövete, a Népszabadság korábbi munkatársa, Füzes Oszkár, aki állítja, fogalma sincs, kinek jutott ő az eszébe. A havannai nagykövetség élén álló Horvát János egykori tévés azt mondja, a kinevezések eldöntésébe "belejátszhat a hálakategória". A külügyi szakértő szerint pedig az sem árthat, ha valaki jó ismerőse a miniszterelnök feleségének.

"Mindenki rákérdez, hogyan lettem újságíróból nagykövet, pedig én valójában visszatértem a diplomáciához, ahonnan indultam" - mondta az [origo]-nak Füzes Oszkár, a Népszabadság korábbi munkatársa, aki alig több mint egy hete hivatalosan is Magyarország bukaresti nagyköveteként dolgozik. Mint mondta, a moszkvai egyetem diplomácia karán tanult - ezen belül is a Balkánra szakosodott -, majd a Külügyminisztériumban kezdte pályafutását. Nem sokkal később azonban átnyergelt az újságírásra, és csaknem harminc éven át tudósította a Népszabadságot Hanoiból, Washingtonból, majd Brüsszelből.

"Ha egy népszabadságos újságírót kineveznek, azt támadni fogják" - mondta a kinevezését politikai alapon ért bírálatokkal kapcsolatos kérdésünkre Füzes. A nagykövet nem pártkatona, a külügyi bizottsági meghallgatást követően a köztársasági elnök nevezi ki - tette hozzá.

"Nem tudom, kinek jutottam eszébe"

Füzes azokat a kérdéseket megkerülte, hogy pontosan ki kérte fel a posztra, és állítása szerint azt sem tudja, hogy "kinek jutott eszébe" éppen ő. Annyit mondott, hogy először informálisan keresték meg a lehetőséggel, aminek elfogadásán csak rövid ideig gondolkodott. Mivel hangsúlyozta, hogy a diplomáciához visszatérőnek tartja magát, alapvetően azt kellett eldöntenie, fel akarja-e adni a sokkal szabadabb, kötetlenebb újságírói létet. Azt mondta, utána - mint minden külügyi szolgálatba lépő munkatárs - átesett egy felkészítésen, amelyen a protokollismeretektől a gazdálkodási kérdéseken át az iratkezelésig mindenről szó esett.

Füzes Oszkár szerint a karrierdiplomatákkal szemben előnyére válhat, hogy belülről ismeri az újságírói szakmát, és ennek köszönhetően a román média talán nyitottabb iránta. A hátrányok közt említette viszont, hogy mégiscsak az államigazgatáson kívül töltött 28 évet, így "még sokat kell tanulnia" jogszabályokról és a lehetséges buktatókról. "Száz mínusz egy, vagyis kilencvenkilenc nap türelmi időt kérek, utána ítélje meg mindenki a tevékenységemet" - tette hozzá.

Hálakategória, de túlmisztifikálva

Nem Füzes Oszkár az egyetlen kakukktojás a nagyköveti posztokon. 2007-ben nagy érdeklődést váltott ki, amikor Horvát János volt televíziós kubai nagykövetté avanzsált. "Mióta a diplomácia nevű játék létezik, mindig is voltak, akik kívülről jöttek" - jelentette ki az [origo]-nak a jelenleg éppen Magyarországon tartózkodó nagykövet, aki felkérése idején szintén elhárította az arra vonatkozó kérdéseket, hogy ki és milyen indokkal ajánlotta fel neki a posztot.

Horvát szerint két csoportba lehet sorolni azokat, akik nem karrierdiplomaták, vagyis nem járják végig fokról fokra a diplomáciai ranglétrát: egyrészt vannak a politikai kinevezettek, akik egyértelműen valamiért cserébe kapják posztjukat, mintegy fizetségképp. "Főként Amerikára jellemző, hogy a kampányok irányítóit, a regnáló kormányzattal jó kapcsolatot ápoló személyeket, üzletembereket neveznek ki a követségekre, amelyek rendszerint nagy létszámúak, így akadnak mellettük bőven hivatásos diplomaták is."

A kívülről érkező diplomaták másik csoportjánál Horvát szerint is "belejátszhat a hálakategória", de úgy véli, ők is olyanok, akik más szempontból ideális választásnak bizonyulhatnak. A volt tévés saját magát is ebbe az utóbbi kategóriába sorolja. Mint mondta, negyven éve foglalkozik Kubával, amelyről könyvet is írt, ott járt egyetemre, beszéli a nyelvet. "Az elgondolás velem kapcsolatban az lehetett, hogy ebben az országban egy ilyen különleges időszakban segíthet egy másfajta megközelítés" - jelentette ki. Szerinte a Kubában zajló átalakulás időszakában jól jön az, hogy ő átélt egy rendszerváltozást.

"Egyébként is túl van misztifikálva ez a kérdés, hiszen az újságírónak is nagyjából ugyanaz a dolga, mint egy nagykövetnek: információkat kell szereznie és ezeket tudnia kell értelmesen tálalnia is" - tette hozzá Horvát, aki szerint "része a dolognak, hogy az ellenzék kikezdi, aki kívülről jön". Miközben pedig szerinte minden hatalomra került kormány hasonló gyakorlatot követ, amire példaként az Orbán családdal jó viszonyt ápoló, üzletember Kékessy Dezsőt említette, aki Magyarország párizsi nagykövete volt.

A frissen kinevezett Füzes Oszkár (jobbra) a külképviseleti vezetők értekezletén

Hasonló véleményen van a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa, Magyarics Tamás, aki szerint nincs olyan ország, ahol a követségek egy részét ne politikai kinevezettek irányítanák karrierdiplomaták helyett. Magyarországra például régóta mindig politikai kinevezetteket küld az Egyesült Államok. Ilyen a jelenlegi nagykövet, April H. Foley, elődje, George Herbert Walker, aki Bush elnök rokona, akárcsak azt megelőzően Nancy Goodman Brinker, aki szintén a Bush család jó barátja - sorolta a szakértő.

April H. Foley korábban bankalelnök volt, és több világcégnél töltött be felsővezetői posztot. Korábban a Washington Post is beszámolt arról, hogy Foley még a Harvardon ismerkedett össze az ott tanuló ifjabb Bushsal, akinek egy ideig barátnője is volt. "Az sem magyar specialitás, hogy a politikai ellenzék az ilyen kinevezéseket reflexből támadja, bár előfordul, hogy az illető valóban nem üti meg az elvárt szintet" - jegyezte meg Magyarics.

Az valóban szokatlan, hogy egy újságírót nevezzenek ki nagykövetnek, hiszen a politikai kinevezettek elsősorban üzletemberek vagy a kampányok irányítói, esetleg a külügyi elemzők közül kerülnek ki Magyarics szerint, de az Egyesült Államokban az elnöki kampányok legbőkezűbb támogatóiból is nagykövet válhat.

Magyarországon viszont olykor ez a levezető kör a katonai vezetőknek, így lett például Fodor Lajos vezérkari főnökből ausztrál nagykövet - tette hozzá. A 2003-ban kinevezett Fodor előtt, az Orbán-kormány idején viszont Gyürk István - Gyürk András jelenleg európai parlamenti képviselő, abban az időben fideszes országgyűlési képviselő apja - töltötte be ugyanezt a posztot, és ezen az ausztrál nagykövetségen dolgozott kulturális attaséként Szabó László Zsolt is, akit korábban a Fidesz juttatott a Magyar Televízió elnöki székébe, ahonnan 2001-ben távozni kényszerült.

Jól jönnek a kapcsolatok

A különösen fontos országokba jellemzően profi diplomatát küldenek - mondta Magyarics, majd rögtön egy ellenpéldát is hozott: a jelenlegi londoni nagykövet, Czakó Borbála üzletasszonyból lett diplomata. Ez azonban a külügyi szakértő szerint üzenetértékű lehet, mutatja, hogy a két ország üzleti kapcsolatainak ápolására kiemelten nagy súlyt fektetnek. "Persze, a személyes kapcsolatok is belejátszhattak, hiszen Czakó Borbála köztudottan jó barátja Dobrev Klárának" - tette hozzá.

Feltehetően valóban ismerik egymást, együtt vettek részt például 2005-ben a Női Vezetők Fórumának ülésén és később más hasonló rendezvényeken, Czakónál azonban hiába érdeklődtünk a Dobrev Klárával való kapcsolatáról, erre a kérdésre nem válaszolt. A nagykövet csak a karrierdiplomaták, illetve a más területről kinevezett külügyi szolgálatot teljesítők összehasonlításával kapcsolatban fejtette ki véleményét. "Bár nem vagyok a klasszikus értelemben vett karrierdiplomata, az Ernst and Young vezérigazgatói posztját adtam fel azért, hogy Magyarországot Londonban képviseljem, a diplomácia nem teljesen új terület számomra, hiszen a Világbankban gazdaságdiplomataként dolgoztam több mint 10 éven keresztül, többek között az IFC misszióvezetője voltam" - közölte saját kinevezésével kapcsolatban Czakó.

Más logika, új hangsúlyok

"Aki kívülről jön, az egyben behoz egy más szemléletet is" - mondta az [origo]-nak Merényi Miklós római nagykövet, aki korábban öt éven át a Figyelő gazdasági hetilap főszerkesztője volt. Szerinte ez jó értelemben átrendezi a követség munkáját, ő például a kül-, és biztonságpolitikai kérdésekben nagyban támaszkodik a külügyes szakemberekre, míg ő így többet tud a gazdasági kapcsolatokra és az energiabiztonsági kérdésekre koncentrálni.

Szerinte az ő kinevezése azért sem volt meglepetés, mert akkor már az államigazgatásban dolgozott: a gazdasági minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős szakállamtitkárából lett diplomata. Ráadásul több szállal kötődött az országhoz, édesapja itt volt kultúrdiplomata, így ő kint született és tanult, később az olasz külügyminisztérium ösztöndíjasa lett, majd olasz külpolitikából diplomázott. "Szerintem nem minősít negatívan, ha valaki nem karrierdiplomata, tükrözi, hogy más logika működött, az én esetemben például az, hogy Olaszország tradícionálisan fontos kereskedelmi partner" - tette hozzá.

Szerettünk volna a kérdésben illetékes Külügyminisztériumtól is tájékozódni a nagyköveti kinevezési politikáról, de többnapos várakoztatás után a szaktárca mindössze egy rövid ismertetőt küldött a kinevezési eljárás formális szakaszairól. Bár kiemeltük, hogy általában szeretnénk megismerni a diplomáciai személyi kérdések hátterét, arra hivatkoztak, hogy "a diplomáciai gyakorlat általános érvényű szabálya" szerint a jelölt nevét nem lehet idő előtt nyilvánosságra hozni.