Titok, hogy mely akták nem titkosak a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) - lényegében ezt mondta ki szerdán a Legfelsőbb Bíróság. Az ítélet jogerős, fellebbezni már nem lehet ellene. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) így elvesztette a pert, amelyet azért indított, mert hiába kérte korábban az NBH-tól: közölje, az elmúlt években mely iratok titkosítását oldották fel.
A TASZ azt szerette volna tudni, hogy az NBH 2004-től 2006-ig milyen dokumentumok titkossá minősítését oldotta fel, mi volt a feloldás oka, mi volt a tárgya és jelölése a kért adatoknak. Az NBH megtagadta a TASZ kérését, a civil szervezet ezért bírósághoz fordult.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében az NBH-nak adott igazat, a másodfokú Fővárosi Ítélőtábla azonban nem: kötelezte a hivatalt a kért dokumentumok kiadására. Az a döntés már jogerős volt, az NBH azonban megtámadta azt, és felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB). Az LB szerdai döntésével visszatért az elsőfokú ítéelthez, azaz az NBH-nak adott igazat, ismét elutasítva a TASZ kérését.
A TASZ korábban több állami szervhez is hasonló, a nem titkos iratokra vonatkozó kéréssel fordult. Volt olyan állami szerv, például az Igazságügyi Minisztérium, amely több ezer tételből álló választ adott, de volt olyan is, amely elzárkózott a közérdekű adatok közlésétől. Az NBH például a nemzetbiztonsági törvényre, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva tagadta meg a kérés teljesítését. Földes Ádám, a TASZ munkatársa korábban azt mondta: azért indítottak pert, hogy teszteljék, jogállami-e az NBH minősítési gyakorlata, másfelől, hogy azok megfelelnek-e a jogállami elvárásoknak. Az eljárás adatai szerint az NBH évente százezres nagyságrendben minősít adatokat titkosnak, körülbelül tizedennyinek a minősítését pedig feloldja.