Tételesen megvizsgálná Magyarország, hogy a magyar-szlovák alapszerződés pontjai közül mi teljesül és mi nem - mondta Göncz Kinga külügyminiszter kedden. Az alapszerződés nagyon tisztességes és kiegyensúlyozott alapokmánya a két országnak, be kellene tartani azt, amiről a dokumentum szól - közölte.
A konzultáció során mind a két országra vonatkozó kötelezettségeket végig kell venni - mondta Göncz az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülése után. A Magyarország és Szlovákia közötti alapszerződést 1995. március 19-én, Párizsban kötötték meg, a szerződés a két ország viszonyát rögzíti írott formában. A jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szól, és magába foglalja a két ország által a kisebbségeknek biztosított jogokat is.
Az elmúlt hetekben számos vita alakult ki a magyar és a szlovák politikusok között. Október elején a kétnyelvű szlovákiai tankönyvekből kimaradt magyar helységnevek miatt bonyolódott szóváltásba a két kormány, ami után a magyar külügyminisztérium bekérette a szlovák nagykövetet. Válaszul Pozsonyban is bekérették a magyar ügyvivőt a minisztériumba, Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig úgy értékelte a történteket, hogy Magyarország ultimátumot adott Szlovákiának.
A vita azért alakult ki, mert a szlovák oktatási tárca megtiltotta, hogy a kisebbségi iskolák magyar nyelvű tankönyveiben felvidéki magyar helyiségnevek magyarul szerepeljenek. Kedden a pozsonyi Pravda napilap épp arról írt cikket, hogy ilyen Magyarországon nem fordulhat elő: a magyarországi szlovák kisebbség tankönyveiben szlovákul írják a helyiségneveket, ahol csak lehet: Szeged Segedínként, Székesfehérvár Stolicny Belehradként szerepel.
A magyar és a szlovák külügyminiszter szerdán tárgyal egymással Brüsszelben.