Ezek várhatók Trump elnökválasztási győzelmétől egy lengyel lap szerint

Biztonságosabb lehet a világ Donald Trump elnökválasztási győzelmével, mert ő az első, aki fegyveres konfliktusok előidézése helyett lezárt súlyos válságokat - írja egy lengyel lap.

A Sieci lengyel konzervatív hetilap elemzést közölt arról, mit jelentene a világnak és benne Lengyelországnak Donald Trump győzelme az elnökválasztáson. A cikk szerzője Dariusz Matuszak, aki a Magyar Nemzeten olvasható összefoglaló szerint részletesen, példákkal támasztja alá, hogy a globális biztonság illetve gazdasági fellendülés szempontjából rendkívül sok előnnyel járna, ha Trump másodjára is amerikai elnök lenne.

Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje
Fotó: Getty Images via AFP

Az írás egyik legfontosabb megállapítása, hogy Donald Trump 100 éve az első amerikai elnök, aki nem kezdeményezett háborút vagy konfliktust. Ehelyütt lezárt egy sor veszélyes helyzetet: Afganisztánban befejezte a tálibokkal vívott háborút, a Közel-Keleten pedig szanálta az ISIS nevű szélsőséges terrorszervezetet. A tálibokkal röviden, határozottan zárta le az amerikai kivonulási kérdést, szemben azzal, hogy Joe Biden és Kamala Harris felelős azért, hogy az amerikai csapatkivonás szégyenteljes, sok áldozattal járó menekülésbe torkollt.

A jelen konfliktusai szempontjából pedig ennél is fontosabb, hogy a Harvard Egyetem Amerikai Politikai Tanulmányok Központjának kutatása szerint az amerikaiak 62 százaléka úgy véli, ha 

ő lett volna az elnök, az orosz-ukrán háború 2022-es kitörésekor, Putyin nem merte volna még egyszer megtámadni Ukrajnát.

 Emlékezetes: a Donyeck-medence elleni orosz támadás, valamint a Krím félsziget elfoglalása Obama és Joe Biden elnöksége idején történt.

A lap kitér rá, hogy Donald Trump előszeretettel hangoztatja, hogy 24 óra alatt lezárná az orosz-ukrán háborút, amennyiben őt választják újra elnöknek. S bár lehet, hogy ezt nem tudná megtenni, de több forgatókönyve lehet arra, hogy belátható időn belül véget vessen a konfliktusnak. Tárgyalóasztalhoz ültethetné Putyint és Zelenszkij elnököt, de mivel Trump az erő árán elért béke híve a külpolitikában, dönthet úgy is, hogy az ukrán haderőt annyi fegyverrel látja el, hogy az képes legyen súlyos csapások mérésére oroszországi célpontokra, így kényszerítve ki a háború tárgyalásos lezárását.

Donald Trump első elnöksége idején már jelezte, hogy szeretné, ha a NATO-tagországok többet fordítanának védelmi kiadásaikra. A védelmi kiadások a GDP 3 százalékára történő emelésével Trump véget vetne egyes NATO-tagországok "potyautasságának", azaz kikényszerítené, hogy azok aktívan, ráfordításokkal emeljék védelmi költségvetésüket, és ne csak arra támaszkodjanak, hogy baj esetén "Amerika majd megvédi őket". Trump ezzel Andrzej Duda lengyel elnök javaslatát támogatja.

A lap cikke kitér arra is, hogy Trump racionális lépéseket tenne a gazdaságban, és kilépne az ésszerűtlen környezetvédelmi megállapodásokból. Ez azt is jelenti, hogy egyes ökoszervezeteket az amerikai kormány nem finanszírozna tovább. Trump elnöksége azt jelentené, hogy 

a gazdaság fejlesztésében újra jelentős szerepet kapnának a fosszilis energiahordozók, ami a gazdasági teljesítmény jelentős felpörgését eredményezné. 

Ez Európát is válaszlépésre kényszerítené, miként a lap fogalmaz, "Európa urai nem lesznek képesek a végtelenségig becsapni polgáraikat, szén-dioxid kvótaadókat fizettetni velük és kicseréltetni fűtési rendszereiket." Lengyelország számára Trump győzelme óriási infrastrukturális beruházások megvalósítását jelentené.

Az elemzés kitér rá, hogy Trump elnökségével az LMBT-szervezetek is elvesztenék támogatásukat, és az amerikai nagykövetek nem turnéznák körbe szolgálati országukat, csak hogy az ideológia mentén oktassák ki a fogadó ország népét az elfogadásról.