Szinte ki kell üríteni a poros Budapestet

Bosszankodnak a fuvarozók, örülnek a környezetvédők, a fővárosi önkormányzat pedig nem tudja, hogy pontosan mit csinál majd. A környezetvédelmi tárca - az Európai Unióban elsőként - rendeletben rögzítette, hogy ha a szálló por elér egy bizonyos szintet a városokban, akkor szmogriadót kell elrendelni. Márpedig ha riadó van, akkor drasztikus szigor várható: a járműforgalomtól a gyárakon át a fűtésig sok minden korlátozhatnak.

Budapest egész területén nem közlekedhetnek majd a dízelautók. A Hungária körgyűrűn belül tilos lesz az átmenő és a belső forgalom, kivéve a tömegközlekedést, a taxikat, a megkülönböztető jelzést használó járműveket és a mozgáskorlátozottakat szállító autókat. A nagyüzemeknek felére kell csökkenteniük majd a károsanyag-kibocsátásukat. Tilos lesz a közterületi égetés, a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát pedig úgy kell mérsékelni, hogy az adott épületben maximum 18 fok legyen a hőmérséklet - mindezt Budapest szmogriadó-rendelete írja elő.

Ebben valójában nincs is semmi újdonság, csak eddig nem kellett alkalmaznia Budapestnek az első látásra nagy felfordulást okozó szigorításokat. Hétfőig ugyanis a kén-dioxid és a szálló por együttes koncentrációjára volt határérték, csakhogy a fűtési rendszer korszerűsítésével visszaszorult a széntüzelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket. Vagyis nem kellett a fenti korlátozásokat bevezetni. Eddig.

Kíváncsian várják

A környezetvédelmi minisztérium október 25-étől önálló küszöbértéket vezetett be a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra, ami egyedülálló döntés az Európai Unióban. "Nagyon jó rendelet, örülünk neki" - kommentálta ezt Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja az [origo]-nak. Szerinte csak Svájcban van hasonló jogszabály, ami viszont nem országos, hanem tartományi szinten szabályozza a por miatti intézkedéseket. Ráadásul Svájcban a legnépesebb város is jóval kisebb Budapestnél, emiatt is "kíváncsian várja" a környezetvédő szervezet, hogy mit kezd majd a főváros, ha tényleg lépnie kell.

Márpedig az előző évek adataiból kiindulva évi több alkalommal kemény korlátozásokra számíthatnak jó pár magyar város lakói. A módosítás következtében az önkormányzatok kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 milligramm per köbmétert, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható változás. Amennyiben a por mennyisége két napon át eléri a 100 milligrammot, és nem várható javulás, már szmogridaót kell elrendelni. Ekkor lépnek életbe a korlátozó intézkedések, Budapesten például a már említett szigorítások.

A Fővárosi Önkormányzat adatai alapján az elmúlt három évben összesen 73 napon kellett volna különböző szigorító intézkedéseket elrendelni, ha élt volna a rendelet. A jogszabálymódosítás egyik kidolgozója, Varga Judit vezető tanácsos ennél kisebb számot mondott az [origo]-nak. Szerinte az elmúlt két évben a fővárosban 12 alkalommal kellett volna tájékoztatni, míg 4-8 alkalommal kellett volna riasztani a lakosságot, 2006-ban például volt egy alkalom, amikor 10 napon át a mostani határérték felett volt a porszenyezettség.

Ez nem rántás, hogy lisztet rakunk bele

"Nem kellene a pápánál is pápábbnak lennünk" - morgolódott Nyáry Krisztián, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója. Szerinte kapkodás elsőként bevezetni a szigorítást, jobb lett volna megnézni, hogy miként oldják meg ezt más európai városok. A fő problémának azt tartja, hogy se pénzt, se időt nem kaptak arra, hogy felkészüljenek a szomgriadó betartására.

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes szerint a rendelet végrehajtására a főváros jelenleg nincs felkészülve. A politikus közölte: "a főváros álláspontja szerint a miniszteri rendeletmódosítás elhamarkodott és előkészítetlen volt". Varga Judit szerint érdekes, hogy a saját, körülbelül öt éve létező rendeletének a végrehajtására nincs felkészülve Budapest vezetése. Az állítólagos előkészítetlenségre pedig úgy reagált, hogy a zöldtárca az egészségügyi minisztérium szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen készítette a módosítást egy éven keresztül.

Kérdésünkre, hogy mi okozná a legnagyobb gyakorlati problémát egy szmogriadó esetén a fővárosnak, Nyáry a BKV felkészítését említette, ami szerinte legalább egy évig tartana. Ha ugyanis kitiltják néhány napra Budapest belsejéből a járművek legnagyobb részét, akkor ezen a területen értelemszerűen sűríteniük kell a tömegközlekedést, márpedig egy átlagos hétköznapon szerinte eleve úton van a járműállomány nagy része. Nyáry szerint emiatt sok új jármű kellene. "Ez nem rántás, hogy lisztet rakok bele és sűrűbb lesz" - fogalmazott, de ennek ellenére közölte: "jogkövető magatartást tanúsítanak", bár azt nem tudja, hogy "technikailag hogyan működik majd" a rendszer.

Volt már példa jelentős lezárásokra Budapesten

"Minden csak akarat kérdése" - reagált Nyáry szavaira Lenkei Péter. A környezetvédő szerint voltak már ennél nagyobb lezárások is Budapesten, azt is meg tudták oldani. A nagyüzemek károsanyag-kibocsátásának ellenőrzését pedig Lenkei szerint a közterület-felügyelőkkel meg tudná oldani a város vezetése, az üzemekről is nekik van listájuk.

Pécsett több lesz a por

De nem csak fővárosi problémáról van szó. A budapestiek mellett a Pécsett, Miskolcon, Szegeden vagy a Győrben élők is komoly korlátozásokra számíthatnak, amennyiben a helyi önkormányzatok - a minisztérium javaslatára - átírják a saját szmogriadó-rendeleteiket, és elrendelik a határérték kétnapos átlépése esetén a szükséges korlátozásokat. A tárca szerint jellemzően ezekben a városokban magasabb ugyanis az átlagnál a szálló por értéke.

Meixner András, Pécs környezetvédelemért felelős alpolgármestere szerint - aki hallott a rendeletmódosításról, de annak részleteit még nem ismeri - náluk egyre kisebb a szálló por mértéke. Ennek egyszerű okai vannak: megszűnt a környékbeli bányákban a külszíni fejtés, és leállt a széntüzelésű erőmű. Csakhogy pár hónap, és valószínűleg ismét magasabb lesz Pécsett a por, mondta Meixner az [origo]-nak, mert januárban és februárban megindulnak az Európa kulturális fővárosa-projekt építkezései. Emiatt megjelennek például a városban az építőanyagot szállító kamionok is. Bár Pécsett még nem volt példa arra, hogy légszennyezettség miatt utakat, akár városrészeket lezárjanak, az alpolgármester állította: ezt fogják tenni, ha a rendelet erre kötelezi őket.

Minisztérium: A cél a nyomásgyakorlás

Könnyen lehet, hogy a forgalomkorlátozást elrendelő önkormányzatok úgy döntenek, csak a teherautókat, kamionokat nem engedik be egy időre a rossz levegőjű városrészekbe. "Nem örülünk ennek" - reagált Takács László, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, de hozzátette, nem tudnak mit kezdeni az esetleges tiltásokkal. Szerinte a városok körüli elkerülő utak megépítése lenne a problémára a jó megoldás: nem szennyeznék a városok levegőjét, viszont probléma nélkül, sőt gyorsabban szállíthatnának.

Ez a megközelítés egybevág a minisztérium szándékaival is. Mint Varga Judit elmondta, "a riadóval az a cél, hogy a figyelmet felhívjuk, és a lakosság segítségével nagyobb nyomást gyakoroljunk az önkormányzatokra, hogy hosszú távon tegyenek valamit a jobb városi levegőért".

A tárca tanácsosa ötleteket is adott. Fejleszteni kell a tömegközlekedést, Budapesten leginkább korszerűbb, az utasok számára kellemesebb járműparkkal. A személyautóknál állami kedvezményekkel ösztönözni kell az embereket a minél kisebb károsanyag-kibocsátású kocsik vásárlására, de leginkább a kerékpáros és gyalogos közlekedést kell előtérbe helyezni a városokban. A minisztérium munkatársa szerint fásítani kell, a már kibocsátott port fel kell söpörni és locsolni, illetve elkerülő utakat kell építeni a települések köré, hogy a tranzitforgalom teljes egészében elkerülje a lakott területeket.