Űrállomás
Speciális kutatásokat végeznek az űrállomáson
Hajnalpírt 1998. november 20-án lőtték fel az űrbe, és az indítása után 9 perc 47 másodperccel rá is állt Föld körüli pályájára. Az eredeti orosz nevén Zarjaként ismert modul volt az első eleme a Nemzetközi Űrállomásnak (International Space Station, ISS). Az űrkorszak kezdete óta nem volt kérdéses, hogy kellene egy igazán nagy, állandóan a Föld körül keringő laboratórium, ahol a súlytalanság előnyeit kihasználva lehetne kísérleteket folytatni. A sok szempontból sikeres, ám pályafutását ócskavasként végző orosz Mir után napjainkra lényegében el is készült az eddigi legbonyolultabb és legdrágább űreszköz. Ehhez eddig 28 űrrepülőgépes küldetésre és 745 űrsétán eltöltött munkaórára volt szükség, de a tervek alapján csak 2011-re lesz kész teljesen az ISS. Az első űrhajósok 2000. november 2-án érkeztek az űrállomásra, ahol azóta folyamatosan dolgozik legénység. A súlytalanságban olyan kutatásokat végezhetnek, amelyek a Föld felszínén nem lehetségesek, és amelyek új gyógyszereket, anyagötvözeteket, technológiai eljárásokat adhatnak az emberiség kezébe.
Válság
Sokan megroppantak akkor is
Még csak múlóban volt az 1997-es délkelet-ázsiai válság, amikor1998 utolsó negyedében beütöttek a már tavasz óta tartó orosz krízis hatásai, amelyek alaposan megrázták a magyar gazdaságot is. Az orosz kormány - amelynek akkor még a közelében sem volt a fizikai és szellemi értelemben is keménykötésű Vlagyimir Putyin -1998 augusztusában jelentett fizetésképtelenséget. A helyzet kialakulását elemzők többek között a hatalmas államadóssággal, az olajár esésével, az instabil adórendszerrel magyarázták. Az oroszországi összeomlás az 1997 előtti pár évben szárnyaló magyar tőzsdét is letaglózta, a nemzetközi befektetők többsége sokkal erősebb kapcsolatot feltételezett a magyar és orosz gazdaság között, mint ami valójában volt. A BUX addigi történetének csúcsát 1998. április 23-án érte el, az orosz összeomlás viszont az azóta tartó időszak mélypontjára, 3775 pontra taszította az indexet. További jelentős rongálásokat is okozott a válság, az Oroszországba irányuló magyar kivitel 20-25 százalékkal visszaesett, nem függetlenül a 40 százalékos importvám kivetésétől, mindez finanszírozási nehézségeket okozott egy sor magyar nagyvállalatnál.
50 000
Telefonálás féltéglával
Emlékszik még a "százforintos" kedvezményre? Ennek lényege az volt, hogy az este 22 óra és reggel 5 óra között indított hívások díja nem került többe nettó 100 forintnál. Ez az internetezőknek szólt, és a megoldás ugyan a korábbiaknál jóval olcsóbb böngészést tett lehetővé, a gyakran szakadó kapcsolatok miatt nem mindig lehetett egy százasból végignetezni az egész éjszakát. 1998-ban emiatt még nem bosszankodtak tömegek, a statisztikák szerint akkoriban ugyanis mintegy ötvenezren fértek csak hozzá a világhálóhoz, javarészt modemes kapcsolattal. Ők voltak azok, akik 1998. december 1-jén megtekinthették az [origo] első címlapját. Mobiltelefonnal is csak durván tizedannyian rendelkeztek tíz éve, mint most: a féltéglára hasonlító készülékek között a legmenőbb mobil a kompakt Nokia 6110-es volt, amelynek szoftverében már naptár és játék is helyet kapott - ráadásul már zsebre is lehetett vágni. Sikerét jól jelzi, hogy négy évig gyártották: a mai rohanó fejlődést figyelembe véve ez már lehetetlen lenne. Nagyjából ez volt az utolsó éve annak is, hogy az ügyeskedő mobilosok az sms-központ számának átírásával még ingyen tudtak üzeneteket küldeni egymásnak.