Hűtőjükkel szorulnak benn sokan az adósságcsapdában

Két év alatt megduplázódott azoknak a magyaroknak a száma, akik tartozásaik miatt felkerületek a bankok feketelistájára. A veséjét áruló nő vagy a gyermeküket megölő szombathelyi szülők esete azt mutatja, akadnak, akik drasztikus lépésre szánják el magukat az adósságteher miatt. A hitelek bedőlésekor a bankok az autókat és mosógépeket veszik vissza, de a lakásokat sokszor sikerül megmenteni.

Az elmúlt hetekben több ember drasztikus lépésre szánta el magát kifizetetlen tartozása miatt. Egy 30 éves asszony a családi kasszát terhelő milliós adósság miatt egy újsághirdetésben a saját veséjét kínálta eladásra. Egy szombathelyi házaspár pedig azért ölte meg egyéves gyermekét, majd utána azért kíséreltek meg öngyilkosságot, mert nem tudták fizetni a hiteleket. Nemcsak a konkrét esetek, a gazdasági mutatók is azt jelzik, hogy a lakosság egyre inkább adósságcsapdába kerül.

Félmillió adós

Amíg 2006-ban mindössze 250 ezren szerepeltek az adósokat számon tartó Központi Hitelinformációs Rendszerben, addig idén márciusra már félmillióra nőtt a számuk. A korábban BAR-listának - Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer - nevezett adatbázisban szereplőket rendszerint nemcsak egy hitel terheli. A rendszerben szereplő 500 ezer emberre 700 ezer tartozás jut. A listára azok kerülnek fel, akiknek a mindenkori minimálbér összegénél nagyobb, 90 napot meghaladó tartozásuk van a bankok felé. A feketelistán szereplők értelemszerűen addig nem kapnak újabb hitelt, amíg nem rendezik tartozásukat.

A bedőlt hitelek nem csupán darabszámra nőttek meg az elmúlt években, de összegszerűen is egyre nagyobb arányt tesznek ki a lakosság által felvett hiteleken belül - derül ki a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közzétett jelentésből. A tanulmány szerint a "kétes" (az adós várhatóan a hitel összegének 30 százalékát nem tudja visszafizetni) és a "rossz" hitelek (a kölcsön több mint 70 százalékának visszafizetésével gond van) együttes összege 2004-ben az összes hitel 1,75 százalékát tette ki. Ez az arány 2007-re 2,1 százalékra kúszott fel. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire meredek emelkedés.

Láthatatlan behajtók

Binder István, a PSZÁF szóvivője szerint a növekedés az uniós átlag alatt van, és azzal indokolható, hogy mivel nő a hitelállomány összege, emelkedik a bukások aránya is. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének (BHKE) munkatársa szerint viszont torzak a PSZÁF adatai. A civil szervezet munkatársa azt mondta, a PSZÁF csak a bankok által megküldött adatokból tud dolgozni, a pénzintézetek viszont azokat a hiteleket, amelyeket már reménytelen behajtani, diszkont áron értékesítik az erre szakosodott, úgynevezett faktoring cégeknek. Ezeket a tartozásokat viszont már nem tartalmazzák a bankok által megküldött kimutatások - mondta az [origo]-nak Lénárd, amit a PSZÁF is elismert. Azaz több bedőlt hitel lehet, mint amit a bankok és adataik alapján a PSZÁF nyilvánosságra hoz.

Az eladósodottakat segítő civil szervezet szerint a helyzet romlását mutatja az is, hogy egy év alatt a duplájára nőtt az őket felkeresők száma, jelenleg közel 6000 olyan ügyfelük van, akik nem tudják törleszteni a havi részleteket. Az egyesület jogi segítséget nyújt az adósoknak, illetve megpróbál közvetíteni a pénzintézetek és a hitelfelvevők között.

Lénárd szerint az ügyfelek többségének nem egy, hanem több hitele is van. Általános az is, hogy miután egy család kevés önerővel hosszú lejáratú lakáskölcsönt vett fel, utána hasonló konstrukcióval autót is vásárol. A bukás akkor történik meg, amikor a családban valaki betegség vagy a munka elvesztése miatt nem tud fizetni - mondta Lénárd, aki szerint ebben az esetben kártyavárhoz hasonlóan dőlnek be a hitelek.

40 ezer visszaadott autó

Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint a bukásban szerepe van annak is, hogy az utóbbi két évben megnőtt a jelzálog fedezetű fogyasztási hitelek aránya. Ebben az esetben úgy jut valaki hitelhez, hogy elzálogosítja az ingatlanát, amiből pedig különböző fogyasztási cikkeket vásárol.

"Ha bedől a hitel, akkor egész egyszerűen arról van szó, hogy az illető felélte a lakását" - mondta Gárgyán. Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza szerint ennek ellenére viszonylag ritka, hogy valaki a lakását veszíti el. A megszorult hitelezőt vagy kisegítik a családtagok, vagy pedig a bankok önérdekből támogatják, hogy az adós törlesztőképes maradjon. Ennek érdekében pedig a pénzintézet lehetővé teszi, hogy az adós kisebb havi törlesztéssel tovább tartozzon, vagy egy évre felfüggesztik a tartozást.

"Amit a rokonok megtesznek a lakás megtartása érdekében, egy autóért vagy mosógépért már nem vállalják be" - mondta Csillik, aki szerint jóval több fogyasztási hitel dől be. Révész Tamás, a Budapest Autófinanszírozási Zrt. vezérigazgatója szerint is érezhető, hogy az elmúlt években megnőtt a fizetési nehézségekkel küszködő ügyfelek száma. Többen kénytelenek visszaadni az autókat, köztük vannak olyan, korábban jól fizető ügyfelek is, akik 24-36 hónapja törlesztik a részleteket - mondta Révész, aki szerint jelenleg 40 ezer olyan autó lehet az országban, amiket a hitelintézetek kénytelenek voltak visszavenni az ügyfelektől. Bár ezek több év alatt halmozódtak fel, a szám annak tükrében érdekes, hogy egy év alatt körülbelül 170 ezer autót értékesítenek.