Talán ma kiderül, mit akarnak a pártok

Se az nem egyértelmű a parlament 9 órakor kezdődő rendkívüli ülése előtt, hogy mit akar a kormány, se azt nem lehet pontosan tudni, hogy a Fidesz mit akar. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök három napon át követelt érdemi adócsökkentést és mondta azt is, hogy erre nincs lehetőség. A Fidesz szerint pont erre lenne szükség, de a párt semmilyen konkrétumot nem rendel követelései mellé, gazdasági programja pedig másfél éves. A pártok 9-től a parlamentben vitatkoznak elképzeléseikről. Kövesse az eseményeket az [origo]-n!

Hogyan lehet enyhíteni a gazdasági világválság hatásait? - valószínűleg erről beszéltek a legtöbbet az elmúlt hetekben a politikusok Magyarországon. Ennek ellenére csak nagyon kevés derült ki arról, melyik párt, milyen módszerrel óvná meg a teljes összeomlástól a gazdaságot.

Hiába kérte a parlament költségvetési bizottsága a kormányt, hogy készítsen írásbeli előterjesztést a csütörtöki rendkívüli ülésre, a kabinet szerda estig csak egy, a 2009-es makrogazdasági kilátásokról szóló, grafikonokkal teli tájékoztatót készített. Az ülés napirendjén pedig mindössze "a világgazdasági válság legújabb fejleményeiről" szóló miniszterelnöki beszámoló, és az arról folytatott politikai vita szerepel.

Mit akar a kormány?

Nincs könnyű helyzetben az sem, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilatkozataiból próbálja megérteni, mire készül a kabinet.

- Hétfőn a kormányfő arról beszélt: érdemi adó- és járulékcsökkentés kell.
- Kedden azt mondta: adócsökkentés helyett átrendezést hajtanak végre.
- Szerdán kijelentette: az adó-, a foglalkoztatás és szociális rendszer átfogó átalakítását tervezi, de az biztos, hogy radikális adócsökkentésre nincs lehetőség.

Bár a Népszabadság szerdán "megbízható forrásokra" hivatkozva azt írta, ötszázalékos járulékcsökkentés és két-háromszázalékos áfa-emelés lehet a válságkezelés legfontosabb eleme, a kormányfő szerint ezek a találgatások "pontatlanok" és "félretájékoztatásra alkalmasak". Gyurcsány a szerdai kormányülés után is elhárította a konkrétumokra vonatkozó kérdéseket, és azt mondta, a csütörtöki ülésen is inkább "nemzetstratégiai vitát" kíván folytatni, konkrétumokba nem bocsátkozik.

Családi pótlék és kisebb parlament

A kormány eddig egyetlen, korábban hangoztatott elveivel szakító javaslatot vetett fel, a jelenleg alanyi jogon járó családi pótlék jövedelmi korláthoz kötése. Szűcs Erika szociális miniszter nem kívánt találgatásokba bonyolódni, hogy hol húznák meg a jogosultság felső jövedelmi határát, de körülbelül 30 milliárd forintot lehetne spórolni, ha a legmagasabb jövedelmű 20 százalékot zárnák ki a rendszerből.

Gyurcsány emellett újra elővenne néhány olyan ügyet, amelyet a kétharmados kényszer miatt régóta sikertelenül görget a magyar politika, például a kisebb parlamentet és az önkormányzati reformot. A kormány szerint az önkormányzati rendszerben jelentős tartalékok lehetnek.

Mit akar a Fidesz?

A Fidesz kedden új ötlettel állt elő. "Hatékony válságkezelésre van szükség, amit csak egy hiteles, a többség bizalmát bíró és cselekvőképes kormány tud megvalósítani" - fogalmazott kedden Navracsics Tibor frakcióvezető, aki bejelentette, hogy a párt a parlament feloszlatását kezdeményezi.

Nem egyértelmű azonban, hogy az ellenzéki párt milyen intézkedésekhez kérné a választópolgárok támogatását. "Én Magyarország számára nem látok más utat, mint az adócsökkentés" - mondta a múlt héten Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az Euromoney konferencián, amelyen közép-európai bankvezetők előtt tartott előadást. Orbán ezzel lényegében összefoglalt mindent, amit a Fidesz gazdaságpolitikájáról tudni lehet.

A Fidesz honlapján van ugyan egy program, de a 2007 decemberében, tehát még a válság előtt összeállított Erős Magyarország csak általánosságokban fogalmaz, nincsenek benne konkrét javaslatok. A szocialisták épp erre hivatkozva utasítják el az új választásokat: "A parlamenti vitában kiderült, hogy a Fidesznek semmilyen programja nincs" - mondta tavaly szeptemberben Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese.

Járulék és kamatadó

"Nem érdemes keresni a forrását, az adócsökkentés egyszerűen kell" - mondta az [origo]-nak Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke. Szerinte ezermilliárdos nagyságrend alatt nem is érdemes belekezdeni, mert "100-200 milliárd tologatása már nem segít". Varga az EU és a Magyar Nemzeti Bank számításaira hivatkozva azt mondta, jelenleg a magyar gazdaság növekedési potenciálja kedvező környezetben is legfeljebb 2-3 százalék, amit szerinte csak jelentős adócsökkentéssel lehet növelni.

Az adórendszeren belül elsősorban ott kell csökkenteni, ahol azonnal gazdaságélénkítő hatást lehet elérni - mondta Varga -, vagyis a társasági adó és a társadalombiztosítási járulékok terén. Másrészt a megtakarításokat kellene ösztönözni, például felfüggeszteni az árfolyamnyereség- és a kamatadót. Emellett a Fidesz áttekintené a ma még nem nyilvános állami szerződéseket, például a PPP konstrukcióban (magántőkéből, de hosszú távú állami kötelezettségvállalással) készülő beruházásokat, vagy a korábbi privatizációkat.

Bár nem ezt tartja a legfontosabbnak, Varga szerint hozzá lehet nyúlni a személyi jövedelemadóhoz is. Ennél az adófajtánál a volt pénzügyminiszter a sávhatár emelését tartja szükségesnek, hogy az átlagos jövedelmek ne a magasabb, 36 százalékos kulccsal adózzanak. Ismét lehetőséget teremtenének ugyanakkor arra, hogy az adórendszeren keresztül támogassák a gyermekvállalást, vagyis adókedvezményt adnának az eltartott gyerekek után.