Ismét az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) napirendjére kerülhet a két országos kereskedelmi rádió koncessziójának meghosszabbítása, alig egy héttel azt követően, hogy a testület úgy döntött, elhalasztja az ősszel lejáró koncessziók megpályáztatását - értesült ORTT-tagoktól hétfőn az MTI. Az MTI úgy tudja, az egyik tag javasolta a kérdés újratárgyalását, amire lehetősége is van.
Arról, hogy ismét a testület elé kerüljön-e a téma, várhatóan jövő heti ülésükön voksolnak, és ha többséget kap a kezdeményezés, egy héttel később kerülhet terítékre az ügy.
A médiahatóság január 8-i határozatával halasztotta el a két országos kereskedelmi rádió - a Sláger és a Danubius - idén novemberben lejáró műsorszolgáltatási jogának megpályáztatását kétharmados többséggel a Fidesz által delegált Szalai Annamária javaslatára. Úgy döntöttek ugyanis, hogy addig nem lépnek az ügyben, amíg az Alkotmánybíróság nem hozza nyilvánosságra a decemberi médiatörvény-módosítás normakontrolljának eredményét.
Az ORTT elnöke, Majtényi László a döntés utána kiadott különvéleményében törvénysértőnek nevezte az ORTT döntését, amelynek szerinte "súlyos következményei" lehetnek, mert így elképzelhető, hogy a hatályban lévő műsorszolgáltatási szerződés lejártáig nem születik döntés e frekvenciák sorsáról, másrészt azért, mert így elmaradnak a koncessziós díjból származó bevételek.
December 8-án csaknem teljes egyetértésben, mindössze 10 ellenszavazattal szavazta meg a parlament a kétharmados többséget igénylő médiatörvény-módosítást, amely a műsorszolgáltatási jogosultságok meghosszabbításáról szól. A jelenlegi médiatörvény szerint ilyen jogosultságot egyszer lehet meghosszabbítani pályázat nélkül - a módosítás viszont, amely januárban lépett volna életbe, arról szólt, hogy az ORTT egymás után többször is megújíthatta volna a jogosultságot pályázat nélkül. A módosítás érdemben két rádiót érintett volna: a két országos kereskedelmi rádiót, a Danubiust és a Slágert, amelyek műsorszolgáltatási jogosultsága novemberben lejár.
Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá a médiatörvény módosítását, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte. Aggályosnak találta, hogy a módosítás "háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét", miután pályázat nélküli szerződésmódosítást tesz lehetővé. Szerinte ez a jelenleg frekvenciával rendelkező rádiókat hozza helyzetbe "a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is".