199 fős parlamentet akar Gyurcsány

199 fős parlamentet, valamint a jelenlegi 26 ezer önkormányzati képviselői hely megfelezését szeretné a kormány - jelentette be vasárnap délben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormány számításai szerint egy négyéves ciklus alatt 76 milliárd forintot spórolnának. A választási szakértő szerint ez a rendszer a kisebb pártoknak kedvezne, de csökkentetné az MSZP hátrányát is a jelenleg sokkal népszerűbb Fidesszel szemben.

199 fős parlamentet és tisztán listás választást javasolt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap déli rendkívüli sajtótájékoztatóján. A kormányfő elképzelése szerint az egyfordulós arányos választás alkalmával 176 képviselő megyei listás helyekről kerülne be az Országgyűlésbe, míg 23-an a mandátumot nem eredményező megyei szavazatokat összesítő országos listáról.

A parlamentbe jutási küszöb változatlanul 5 százalék lenne az induló pártok számára Gyurcsány javaslata szerint. A választás akkor lenne érvényes a kormányzati elképzelés szerint, ha azon a választásra jogosultak legalább 50 százaléka szavazna.

Felemelnék a tiszteletdíjat

A kormányfő szerint a választási törvény átalakítása eredményeként nyolc helyett négymilliárd forintba kerülne az országgyűlési választás. Gyurcsány arra is javaslatot tesz, hogy a parlamenti képviselők tiszteletdíja a mindenkori átlagbér háromszorosa legyen. Mint mondta, el kell fogadni, hogy a parlamenti képviselők felelőssége meghaladja az átlagemberekét.

Kezdeményezik azt is - tette hozzá a kormányfő -, hogy szűnjön meg a számla nélküli költségtérítés, számla alapján azonban továbbra is el lehetne számolni az utazás és a szállás költségeket. Nincs ok arra, hogy bármilyen különleges szabályok vonatkozzanak a parlamenti képviselőkre - fogalmazott a miniszterelnök. Ahogyan most is, a változás után is magasabb díjazást kapna az Országgyűlés elnöke, az alelnökök, és a jegyzők.

Gyurcsány a felére csökkentené a jelenlegi 26 ezer önkormányzati képviselői helyet is. A csomag bevezetésének határidejét firtató kérdésre válaszolva Gyurcsány úgy fogalmazott: 2009 elején lehet olyan ambíció, hogy már 2010-ben kevesebb legyen a parlament létszáma és arányosabb, olcsóbb legyen a választási rendszer. A kormányfő azt mondta, már a következő napokban ötpárti megbeszéléseket kezdeményez, az erre vonatkozó indítványokat a tavaszi ülésszak első napján, február 16-án be is nyújtanák az Országgyűlésnek.

A parlamenti és az önkormányzati képviselői helyek számának csökkentése a kormány számításai szerint egy négyéves ciklus alatt közel 76 milliárd forintot hagyna az államkasszában. A vasárnapi, soron kívüli kormányülés döntéseit ismertető háttéranyag szerint az egyfordulós választással 4 milliárdot, a kisebb létszámú parlamenttel 10 milliárdot, az önkormányzati képviselők számának felére csökkentésével 47,3 milliárdot, a kistelepülések főállású polgármesteri posztjának megszüntetésével pedig 14,4 milliárd forintot spórolna meg egy kormányzati ciklusban a költségvetés.

Átgyúrnák az önkormányzati rendszert

A kormány bevezetné, hogy az önkormányzatokban - a polgármesterrel együtt - páratlan létszámmal működjenek a testületek, így elkerülhető lenne a döntésképtelenség. Az önkormányzati testületek létszámát továbbra is a településen élők száma alapján szabályoznák: a legkisebb kettő, a legnagyobb - százezer embertől - 18 fő lehetne. A 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecenben például jelenleg a polgármesterrel együtt 50 fős a testület, a javaslat szerint ez a szám 19-re csökkenne.

A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum kitér arra is, hogy a 10 ezernél több lakosú települések képviselőit vegyes rendszer helyett tisztán listás rendszerben választanák meg, vagyis megszűnne az egyéni választókerületi rendszer. A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken ugyanakkor megmaradna a kislistás választási rendszer. A tervek szerint a 25 ezer 941 önkormányzati képviselő helyett 13 ezer 576 lenne, a fővárosi és az összes megyei közgyűlésben dolgozó 901 fő pedig 489-re csökkenne.

A kormány azt is kezdeményezi, hogy kétezer lakónál kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármesterek lehessenek. A kétezer és ötezer fő közti településeken ez választható lehetőség, efelett pedig kizárólag főállású településvezető lehetne választani.

A Fidesz szerint hiteltelenek javaslatok

A kormánynak nincs válasza a válságra, ezért hiteltelen közjogi javaslatokkal próbálja elterelni a figyelmet - reagált a kormányfő bejelentésére Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Az ellenzéki politikus szerint Gyurcsány kudarca és kormányzati alkalmatlansága látszik abból, hogy "teljesen hiteltelen" közjogi javaslatokkal állt elő. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hajlandó-e a most felvetett javaslatokról egyeztetni, Szijjártó azt mondta: a párt a kisebb parlamentre, a kisebb önkormányzatokra és az állami kiadások csökkentésére már benyújtotta javaslatait, amelyeket továbbra is fenntart.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője közleményében azt írta, Gyurcsány listás parlamenti választásra vonatkozó javaslataival végleg el akarja pártosítani a politikát, és végleg el akarja szakítani a választókat a döntéshozó képviselőktől. "Ma már senki nem veszi komolyan ezeket a javaslatokat, főként azok után, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer szavazta le a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó indítványának napirendre vételét az Országgyűlésben" - írta a frakcióvezető.

A választójogi törvénnyel kapcsolatos ötletelés arról szól, hogy a kormány minimalizálni szeretné veszteségét - mondta az MTI-nek Halász Zsuzsa, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szóvivője. "Most legyen az a szabály, hogy az a győztes, aki az utolsó" - fogalmazott Halász, aki szerint az időközi választásokat folyamatosan az ellenzék jelöltjei nyerik, ezért a kormány megváltoztatná a szabályokat, hogy ne legyen egyéni induló.

Gyurcsány szerint a kormány csomagját értékelheti úgy a Fidesz, hogy teljesül két korábbi követelése: a megyei önkormányzatok és a parlament létszámának csökkentése. Erről a miniszterelnök hétfőn beszélt az MTI-nek. A kormányfő szerint a Fidesz 2006-ban azt javasolta, legyen 200 fős a parlament. Gyurcsány szerint ezt az indítványt a többi parlamenti párt nem támogatta, de a kormány most lényegében ugyanezt javasolja.

Tudott róla a pártvezetés

"A kormányfő tájékoztatta erről a párt és a frakció vezetését. Tudtunk erről" - kommentálta Gyurcsány bejelentését az [origo]-nak Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke. A politikus szerint a délutáni bejelentés részletei is ismertek voltak korábban a pártvezetés előtt.

Az általunk megkérdezett, az MSZP vezetésében tisztséget nem viselő szocialista politikusok sem lepődtek meg a kormányfő javaslatán. "Régóta szó volt erről" - közölte Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter, aki szerint "nem olyan új dolog a kisebb parlament ötlete az MSZP részéről".

Az SZDSZ örül, az MDF-et érdekli a javaslat

A kormánynak először lépnie kell, világossá tenni, hogy a válságot érdemben kezelni akarja, ez után lehet a miniszterelnök közjogi javaslatait megtárgyalni - mondta az MTI-nek Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke. Fodor szerint az SZDSZ helyesnek tartja az arányosabb képviseletet eredményező listás választást, a kisebb parlamentet és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését.

A szabad demokraták "kifejezetten örülnek", hogy a miniszterelnök elfogadva az SZDSZ felvetéseit, amelyeket csütörtökön javasolt a rendkívüli parlamenti ülésen - mondta a pártelnök. Az igazi probléma az SZDSZ elnöke szerint az, hogy egyelőre nincs meg a széleskörű politikai egyetértés, enélkül a miniszterelnök javaslatait nem lehet végrehajtani. Hiszen mindegyik döntéshez kétharmados többség kell.

Az MDF jó tárgyalási alapnak tartja a miniszterelnök közjogi javaslatait - mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a következő napokban ötpárti megbeszéléseket kezdeményez, az MDF frakcióvezetője azt mondta: az MDF részt venne egy ilyen egyeztetésen. Hozzátette: most is vannak ötpárti egyeztetések ebben az ügyben, de elakadtak.

Előnyök és hátrányok

"Nagyon pozitív elmozdulás lenne a listás választás" - kommentálta a kormányzati elképzelést az [origo]-nak Tóth Zoltán választási szakértő. Szerinte a pusztán listás választásnak számos előnye van a jelenlegi vegyes választási rendszerrel szemben: például "valódi pártok között dőlne el a küzdelem, és nem kedvezne a kóborló független jelölteknek". A szakértő szerint ez a rendszer egyértelműen kedvezne a kis- és középpártoknak, ami a társadalmi igazságosság szempontjából is jó lenne.

A választók számára előny, a pártok számára hátrány lenne Tóth szerint az egyfordulós választásnál az, hogy már a voksolás előtt koalíciót kellene kötniük a pártoknak egymással. Így szerinte nem lehetne kijátszani a választókat azzal, hogy a szavazáson külön indult pártok később - az eredmény ismeretében - összeállnak, még akkor is, ha korábban ez irányú szándékaikat például tagadtak. Tóth itt a Fidesz és az FKGP 1998-as, választások utáni megállapodását hozta fel példaként, aminek lehetőségét a kampányban a Fidesz még elvetette.

Mivel hosszabb távon a listás, egyfordulós választási rendszer tagoltabb pártrendszert eredményez, Tóth szerint sokkal nagyobb eséllyel alakulnak koalíciós kormányok a szavazások után. A koalíciós kormányok viszont kevésbé stabilak, mint az egypártiak - mondta Tóth, hogy milyen hátránya lehet a Gyurcsány által felvázolt tervnek. Hátránya lehet ennek a rendszernek az is, hogy az egyéni körzetekben küzdő, személyiségre építő kampánnyal mandátumot nyerő képviselőjelöltekkel szemben "sok szürke eminenciás is bekerülhet a parlamentbe a pártlistákról" - fogalmazott Tóth.

Ki mit akart korábban?

A 386 helyett legfeljebb kétszáz főben határozta volna meg a parlamenti képviselők számát egy - fideszes és KDNP-s politikusok által tavaly októberben benyújtott - alkotmánymódosító javaslat. A javaslatot már 2006 nyarán benyújtották, de annak napirendre vételét a kormánytöbbség összesen 67 alkalommal megakadályozta. Csak egyszer, tavaly októberben foglalkoztak az előterjesztéssel, az még mindig a részletes vitára vár. Az ellenzéki javaslat nem foglalkozik azzal, milyen rendszerben válasszák meg a képviselőket, mindössze alkotmányos kényszert teremtene a létszámcsökkentésre.

Gyurcsány már 2006 májusában, közvetlenül a választások után javaslatot tett a kisebb parlamentre. A miniszterelnök - a honlapján ma is elérhető javaslat szerint - akkor 298 fős parlamentet képzelt el, amelyet egyéni választókerületekben, illetve a pártok országos listáira leadott szavazatokkal választottak volna meg. A kormányfő akkori javaslatai is tartalmazták az önkormányzati képviselők számának csökkentését.

Az alkotmány és a választási törvény módosításához kétharmados többségre lenne szükség. A parlamenti képviselők létszámának csökkentésével elvileg mindegyik parlamenti párt egyetértett korábban, a gyakorlatban azonban nem sikerült megállapodni, pedig már 2005 óta folytak tárgyalások erről. Sőt, a második Gyurcsány-kormány első javaslatai közt is szerepelt egy tervezet, ami 298-ra csökkentette volna a képviselők számát.

A pártok legfőképpen abban nem értettek egyet eddig, hogy milyen módszerrel válasszák meg a kisebb parlament képviselőit. Míg az MSZP és az SZDSZ számára még tavaly ősszel is a jelenlegi, vegyes rendszer volt az ideális, a Fidesz növelte volna az egyéni körzetben megválasztott képviselők arányát. Az MDF éppen fordítva gondolta, tisztán listás választási rendszert javasolt, kiegészítve egy felsőház létrehozásának ötletével.