Gárdisták és bőrfejűek emlékeztek a Hősök terén

Több mint ezer fekete ruhás demonstráló emlékezett meg szombaton a magyar és német csapatok 1945-ös kitörésére a Vörös Hadsereg által bekerített budai Várból. A becsület napja alkalmából összegyűlt tömeg ellen antifasiszta fiatalok tüntettek.

Több mint ezren vettek részt a becsület napja elnevezésű megemlékezésen szombaton délután Budapesten a Hősök terén. A fekete ruhás, bakancsot viselő, kopaszra nyírt fiatalok azért gyűltek össze a téren, hogy 1945. február 11-ére emlékezzenek, amikor a magyar és német csapatok kitörtek a Vörös Hadsereg által körbekerített budai Várból.

A résztvevők a Kós Károly sétányon gyülekeztek, majd onnan zárt alakzatban vonultak a Hősök terére, az Ismeretlen katona emlékművéhez, ahol beszédek hangzottak el. A tömegben felfedezhető transzparensek és lobogók alapján cseh, horvát, német, olasz, svéd és szlovák megemlékezők is voltak a rendezvényen. A megemlékezés végén a részt vevő szervezetek - köztük Magyar Gárda és a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom - képviselői elhelyezték koszorúikat az Ismeretlen katona emlékművénél. A többórás megemlékezés békésen ért véget.

A rendőrség a rendezvény idejére kordonnal vette körbe a Hősök terét, ahová a rendezők csak a résztvevőket engedték be. A Hősök terével szemben ellentüntetés volt, antifasiszta fiatalok tartottak demonstrációt.

A BRFK sajtóügyeletese szombaton azt közölte, hogy a megemlékezésről öt embert - köztük egy horvát állampolgárságú nőt - állított elő a rendőrség: egy magyar állampolgárságú körözött férfit, négy másikat pedig azért, mert közbiztonságra veszélyes eszközt találtak náluk.

Magyarországi és külföldi bőrfejűek szervezeteinek és magánszemélyek kezdeményezésére 1997 óta emlékeznek meg arról, hogy 1945. február 11-én Karl Pfeffer-Wildenbruch SS tábornok, a magyarországi SS-egységek főparancsnoka vezetésével több tízezernyi német és magyar katona tört ki a Vörös Hadsereg által bekerített Budai Várból. A Pilisben húzódó német-magyar vonalakat azonban alig pár százan érték el, a kitörésben részt vettek java része fogságba esett vagy meghalt. Az emlékező akciókat a "becsület napjaként" emlegetik.