Hogyan zajlik egy előre hozott választás?

Az MSZP és az SZDSZ tovább keresi Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utódját, de egyre többen mondják azt - a Fidesz és a köztársasági elnök mellett már a baloldalhoz köthető emberek, köztük Medgyessy Péter korábbi kormányfő is -, hogy előre hozott választásokra van szükség. Milyen szabályok vonatkoznak erre és mennyit lehet spórolni azzal, ha az EP-választással egy időben tartják?

Magyarországon a szocializmus időszakát lezáró, 1990-es első szabad választások óta még nem volt előre hozott parlamenti választás, de a törvények lehetőséget adnak rá. Az alkotmány kimondja ugyan, hogy a parlamenti képviselők általános választását "az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani", de szerepel benne az is, hogy kivételt jelent "az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás".

A választás kitűzése a köztársasági elnök feladata, akinek a választási eljárásról szóló törvény szerint ezt legkésőbb "72 nappal a szavazás napja előtt" kell megtennie. A jogszabály kimondja még azt, hogy a szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra - például karácsony vagy mindenszentek -, illetve az azokat megelőző vagy követő napra. Az sincs tehát kőbe vésve, hogy mindenáron vasárnap kell tartani a szavazást, ez csak szokásjog Magyarországon.

Külön szabályok nem vonatkoznak az előre hozott választásra, ugyanúgy zajlik a jelöltállítás és a kampány is. A 72 napos határidő azonban a mostani helyzetben fontos, idén ugyanis június 7-én európai parlamenti választások lesznek, és felmerült, hogy ezzel egy időben lehetne megtartani az országgyűlési választásokat, pontosabban annak egy részét. Ez a 72 napos határidő azonban március 26-án, csütörtökön jár le.

A Fidesz olyan törvénymódosítást javasolt március 24-én, amely lerövidítené a választás kitűzésének határidejét 42 napra. A választási eljárásról szóló törvény módosításához szükség van a képviselők kétharmadának támogatására, a jelenlegi kiélezett politikai helyzetben azonban nem valószínű, hogy a szocialisták segítséget nyújtanának a Fidesz javaslatához.

Az EP-választás és a parlamenti választás egy időben való megtartása mellett az egyik érv a költségtakarékosság, de az Országos Választási Iroda tájékoztatásából úgy tűnik, hogy jelentős spórolást nem lehet elérni. A júniusi EP-választás 4,1 milliárd forintba fog kerülni, míg egy ettől független parlamenti választást mintegy 8 milliárdból lehet lebonyolítani - mondta az [origo]-nak Rytkó Emília, az OVI vezetője.

A parlamenti választás azért drágább, mert a szavazás két fordulóból áll. Rytkó szerint ezért a két választás egy időben való megtartásával azt az összeget lehet megspórolni, amelyet a parlamenti választás első fordulójában a szavazókörök fenntartására - például teremberendezésre, plakátokra, a szavazatszámlálók díjazására - költenek. Ez 1,6 milliárd forint - mondta az OVI elnöke. Tehát ha az EP-választással egy időben kezdődik a parlamenti választás is, akkor mintegy 10,4 milliárd forint lesz a teljes költség, ha pedig külön, akkor 12 milliárd.

A választást követően a köztársasági elnök joga mérlegelni, hogy kit kér fel kormányalakításra, az Országgyűlés az általa javasolt személyről szavaz. Az Országgyűlésnek negyven napja van a miniszterelnök megválasztására az első személyi javaslat megtétele után. Ha ez idő alatt nem sikerül kormányfőt választani, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a törvényhozást. Ilyenre nem volt még példa 1990 óta.