A drámázás jó, a küzdősport nem az iskolai erőszak ellen

A krízis-vonalat félreértették a tanárok, a küzdősport nem vezette le a diákok energiáit, a konferenciák haszna felmérhetetlen - több iskola próbál fellépni az iskolai erőszak ellen, de az eddig kitalált módszerek még nem hoztak látványos eredményt. Van azért olyan ötlet, ami bevált, például a drámapedagógiát szeretik a gyerekek, és a vitarendezés is működik. Az oktatási tárca ígérete ellenére adós saját ötleteivel, a pedagógus-szakszervezet a keménységben látja a megoldást.

Néhány megoldás, amivel próbálkoznak az iskolák:

Krízis-vonal

Az ötlet lényege?
Legyen egy olyan telefonszám, amelyen a pedagógusok azonnal tanácsot kérhetnek szakemberektől, amint egy akut probléma adódik - például összeverekedik két gyerek az iskolában.

Kinek az ötlete?
A krízisvonalat a fővárosi agressziókezelés munkacsoport működteti a fővárosi fenntartású intézmények számára.

Tapasztalatok, eredmények, kritikák
A krízisvonal működése nem úgy alakult, ahogy terveztük - mondta az [origo]-nak Fótiné Németh Margit, az agressziókezelés munkacsoport vezetője. Az iskolák nem sürgős, akut esetek miatt, hanem elhúzódó problémák miatt telefonálnak: például olyan osztályok ügyében, ahol rendszeresek a fegyelmezési problémák, vagy olyan gyerekek miatt, akiket áldozatként kezelnek a társaik. Egy-egy ilyen hívás után szakemberek keresik fel az iskolát, megfigyelik a gyerekeket, átvilágítják az adott osztály csoportdinamikáját, végül tanácsot adnak a beavatkozásra. "Terjed az intézmények között, hogy érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel, egyre több megkeresést, egyre több pozitív visszajelzést kapunk. Bizakodóak vagyunk, úgy látjuk, van értelme" - tette hozzá Fótiné.

Színházlátogatás, drámapedagógia

Az ötlet lényege?
A diákok korosztályának agressziójával foglalkozó színházi előadásokat nézhetnek a diákok, a látottakat szervezett foglalkozásokon dolgozzák fel.

Kinek az ötlete?
A budapesti agressziókezelés munkacsoport segít a színházlátogatások megszervezésében a fővárosi fenntartású iskoláknak.

Tapasztalatok, eredmények, kritikák
A programba eddig 40-50 fővárosi iskola kapcsolódott be, 1500 diák már eljutott ilyen színházi előadásra, a tervek szerint év végére 2500-ra nő a számuk - mondta el az agressziókezelés munkacsoport színházprogrammal foglalkozó munkatársa, E. Tóbiás Sára. A budapesti Öveges iskola tanulói, valamint a nevelőtestület két előadást nézett meg eddig a Kolibri Színházban: Simon Stephens Kócsag, valamint Kai Hensel Klamm háborúja című darabját. A látottakat a gyerekek meg is beszélték az előadások után a színház drámapedagógusával, az iskola pszichológusával és az osztályfőnökök vezetésével. A darabok "jól szolgálják az agresszióról folytatott közös gondolkodást", "ezt a gyakorlatot folytatni érdemes" - áll az iskola tapasztalatokat összegző nevelési értekezletéről készült írásos emlékeztetőjében.

Fegyelmi helyett vitarendezés

Az ötlet lényege?
A fegyelmi eljárást vitarendezés előzze meg vagy akár helyettesítse.

Kinek az ötlete?
Az oktatási tárca által felkért bizottság vetette fel, februárban pedig közölte: megjelent a szükséges jogszabály ahhoz, hogy az iskolákban és kollégiumokban megszervezzék ezt a vitarendezési eljárást.

Tapasztalatok, eredmények, kritikák
Mielőtt fegyelmi vizsgálat indulna, évek óta békéltető megbeszéléséket tartanak az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskolában - mondta az [origo]-nak az intézmény igazgatója, Köpf Lászlóné. Az igazgató szerint sikeres a módszer, a legtöbbször sikerült megállapodnia a feleknek, és nem volt szükség fegyelmi eljárásra. Az iskola szívesen továbbfejlesztené a mostani gyakorlatot a klasszikus mediáció irányába, tanfolyam szervezését tervezik a témában.

A diákok energiáit lekötő szabadidős tevékenységek

Az ötlet lényege?
Csökkenhet az agresszió, ha a gyerekek a tanulási idő után hasznosan töltik az idejüket, levezetik a többletenergiát.

Kinek az ötlete?
Egyes iskolák saját kezdeményezésére indultak ilyen foglalkozások.

Tapasztalatok, eredmények, kritikák
A Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskolában önvédelmi küzdősport foglalkozások indultak szervezetett szakkör formájában egy külsős tanár vezetésével. A szakkör ugyan működik, de "nem volt tömeges jelentkezés" - mondta az iskola igazgatója, Fekete János. A szabadidő hasznos eltöltése céljából a második félévben bekapcsolódott az iskola az Innováció és kreativitás éve programba: a tanulók és a tanárok színjátszó körön, tánckörön, művészetterápiás szakkörön készülnek a novemberi záróprogramra. "Így most már több fiatalt is sikerül megnyerni a kulturált időtöltésre" - jegyezte meg az igazgató.

Tréningek, konferenciák pedagógusoknak, jó gyakorlatok ismertetése

Az ötlet lényege?
A pedagógusok és intézményvezetők tájékoztatást kapnak arról, milyen módszerekkel és gyakorlatokkal lehet megelőzni, kezelni az iskolai konfliktusokat. Segédanyagokat kaphatnak és megismerhetik a vonatkozó kutatási eredményeket. Az érdekelt iskolák az Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet közreműködésével kapcsolatba léphetnek olyan más iskolákkal, ahol már sikeresen alkalmaznak konfliktuskezelő eljárásokat. A bevált gyakorlatokról interneten lehet olvasni és kiadvány is jelent meg.

Kinek az ötlete?
A fővárosi agressziókezelés munkacsoport szervez ilyen programokat, és az oktatási minisztérium által felkért bizottság is arról számolt be februárban, hogy a tavaly áprilisban kiadott javaslatcsomagának ez az eleme már megvalósult.

Tapasztalatok, eredmények, kritikák
Nem tudni, hogy a tréningeken tanultakat mennyire ültetik át a pedagógusok a gyakorlatba - mondta az [origo]-nak Fekete, a kertészeti iskola igazgatója. Az iskola ugyan meghívott szaktanácsadói látogatókat, akik kedvező véleményt mondtak, de tartósan nem lehet követni a módszertani ötletek megvalósítását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) fővárosi ügyvivője, Kertész Ágnes is bírálta a kezdeményezést. Szerinte ha csak a pedagógusokat küldik tréningekre, akkor ennek az az üzenete, hogy az ő szakértelmük kívánnivalót hagy maga után, és az iskolai erőszakért elsősorban ez a hiányosság hibáztatható. "Ezek a kezdeményezések csak akkor érnek valamit, ha olyan környezetbe helyezzük őket, ahol a tanár nincs magára hagyva" - fogalmazott Kertész. A PDSZ szerint tréningeket kellene tartani a szülők és a diákok számára is, mert ez erősítené a személyes kapcsolatokat, és javítaná a család és az iskola együttműködését. A kertészeti szakközépiskola igazgatója azt mondta: segíthetne az is, ha a trénerek jönnének az iskolákba. Volt néhány kísérleti program, melyekben a továbbképzések helybe mentek az oktatási intézményekbe, ezek beváltak - mondta Mayer József oktatáskutató, aki a főváros kérésére felmérést készített tavaly az iskolai agresszióról.

Iskolai pszichológus, pedagógiai asszisztens, gyermekvédelmi felelős az iskolákba

Az ötlet lényege?
Szakemberek helyben tudjanak segítséget nyújtani a pedagógusoknak és a diákoknak.

Kinek az ötlete?
Az oktatási minisztérium által felkért bizottság azt javasolta, hogy tanácsadó pszichológus legyen elérhető az iskolák számára a pedagógiai szakszolgálatok keretei között, a nevelési tanácsadókban. A bizottság februári közleménye szerint már megteremtődtek a jogi és pénzügyi feltételek ahhoz, hogy kistérségi szinten, fokozatosan kiépüljön az iskolai pszichológusi hálózat. A PDSZ azt vetette fel, hogy a konfliktusok megakadályázásra minden egyes közoktatási intézményben alkalmazzanak önállóan legalább egy gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst. Törvénymódosításra lenne ahhoz szükség, hogy ezt garantálni lehessen.

Tapasztalatok, eredmények, kritikák
Most is van lehetőség szakemberek alkalmazására, pénz viszont többnyire nincs - mondta a PDSZ ügyvivője. Mayer József oktatáskutató szintén azt mondta: hiába volna hasznos, mára kiderült: nincsenek arra források, hogy minden iskola kapjon pszichológust.

***

Az alább felsorolt ötletek közül több is szerepelhet majd az oktatási tárca javaslatai közt. A minisztérium sajtóirodája azt írta az [origo]-nak, hogy szóba jöhet a büntetőjogi eszközök szigorítása és akár a közoktatási törvény módosítása is.

Gyorsított bírósági eljárás a tanárverők ellen
Ezt az ötletet utoljára Hiller István oktatási miniszter vetette fel március elején a parlamentben, egy interpellációra adott válaszában. Hasonló javaslata mindkét pedagógus szakszervezetnek van.

A régi szakképzési rendszer visszaállítása
A Pedagógusok Szakszervezete szerint úgy kéne módosítani a közoktatási törvényt, hogy a 18 éves korig tartó tankötelezettség teljesíthető legyen 3 éves szakmunkásképzéssel, vissza kellene állítani a régi típusú szakmunkásképzést. A kertészeti szakközépiskola igazgatója szintén úgy véli, bizonyos gyerekeknek nem jó, ha beültetik őket az iskolapadba. "Kertészkedésben eredménye, sikerélménye lenne, így meg bukdácsol" - mondta Fekete János.

Ki lehessen küldeni a tanteremből az órát zavaró gyereket
A tanítást zavaró gyereket kiküldhesse a tanár az óráról, az ilyen diákok pedig egy olyan ügyeletes, konfliktuskezelésre specializált pedagógushoz kerüljenek ez idő alatt, aki szakszerűen foglalkozna velük - ezt javasolja a PDSZ. Ehhez törvénymódosításra lenne szükség: a pedagógusok között egy új foglalkoztatási forma kerülne a jogszabályba.

A deviáns gyerek átmenetileg magántanulóvá váljék
A PDSZ azt szeretné elérni, hogy a deviánsan viselkedő gyereket átmenetileg magántanulói státuszba lehessen helyezni, ha ezt a fegyelmi vizsgálat eredménye megalapozza. A közoktatási törvényt módosítani kellene, hogy ez szabályos legyen.

Szabálysértéssé nyilvánítani, ha a szülő nem tartja a kapcsolatot az iskolával
Mindkét pedagógus szakszervezet javaslatai között szerepel, hogy szabálysértéssé nyilvánítsák, ha a szülő nem tartja a kapcsolatot az oktatási intézménnyel, annak kifejezett kérésére sem. Ezt szintén jogszabály-módosítással lehetne megoldani.

Gyors áthelyezést lehetővé tévő rendszer kialakítása
Megkönnyítené a problémás gyerekek áthelyezését másik iskolába a Pedagógusok Szakszervezete. Az önkormányzatokat kötelezné egy olyan rendszer kiépítésére, amely gyors áthelyezést tesz lehetővé - ez lehetne akár különböző fenntartók közötti rendszer is. Az iskolák eddig is próbálkoztak azzal, hogy egymás közötti alkuk során cserélgessék a nehezen kezelhető tanulókat, de ez az utóbbi időben nagyon nehézzé vált - mondta az [origo]-nak a kertészeti szakköziskola igazgatója. "Keres az ember iskolát, hogy melyikkel lehetne cserélni, de nincs kivel, a magas osztálylétszámok miatt nincs hely" - tette hozzá az igazgató.

Családi pótlék iskolalátogatáshoz kötése
A PSZ javaslata szerint a családi pótlék neve 6-18 éves korig iskolalátogatási támogatás legyen, megvonható, felfüggeszthető, ha nem jár a gyerek iskolába.

Osztálylétszám radikális csökkentése
Radikálisan csökkenteni kell az osztálylétszámot, és el kell törölni a maximális osztálylétszám átlépésének lehetőségét - szorgalmazza a PDSZ. Ehhez törvénymódosítás kellene.

Évenként elismerés az iskoláknak
Az OKM által felkért szakértői bizottság szerint a minisztériumnak évente elismerést kellene adnia az iskolai erőszak visszaszorításáért elismerten sokat tevő iskoláknak.

12 évfolyamos iskolák erősítése
Az alap-és középfokú iskolák normatív támogatását úgy kellene megszervezni, hogy támogassák a 12 évfolyamos iskolák létrejöttét, így ugyanis el lehetne kerülni az iskoláváltással járó nehézségeket - javasolták az oktatási minisztérium által felkért szakértők.

Tananyagfejlesztés
Több pénzt kellene költeni iskolai tananyagfejlesztési programokra, támogatni kell az egyénhez igazodó pedagógia tervezést,és korszerűsíteni kell a kerettanterveket - ez is szerepelt az OKM-féle bizottság ötletei között.

Diákokat és szülőket bevonni a magatartási szabályok kialakításába
Az iskolai magatartási szabályok kialakításába és felülvizsgálatába be kellene vonni a tanulókat és a szülőket is - vetette fel az OKM-féle bizottság.

Fenntartók ellenőrizzék a tanulói jogok érvényesülését
Szintén az oktatási tárca által kijelölt bizottság javasolta, hogy a fenntartók ellenőrizzék: érvényesülnek-e a tanulói jogok az iskolákban, például demokratikusan engedik-e működni a diákönkormányzatokat.

Biztonsági őrt az iskolákba
A PSZ azt szeretné, hogy minden iskolában legyen kötelező biztonsági őrt alkalmazni az emberek és a vagyontárgyak védelmében. Ehhez arra volna szükség, hogy a közoktatási törvény mellékletében, a kötelezően alkalmazandó munkakörök között szerepeljen a biztonsági őré is.