Saját emberei térítenék észhez a Fideszt

Orbán Viktor lelkesen mutatta be a majdani kormányzásához készült gazdaságpolitikai könyvet, de lehet, hogy leesett az álla, amikor belelapozott. A szocialistákat keményen bíráló tanulmányból Gyurcsány Ferenc kedvenc gondolatai köszönnek vissza, és még a Bajnai-féle megszorítások is kiolvashatók belőle. A könyv szerint nem állami osztogatásra, hanem versenyre van szükség, és akkor mindenki jól jár.

A kormányválság kellős közepén, március 27-én délelőtt vezető fideszes politikusok és az ellenzék legerősebb pártjával szimpatizáló értelmiségiek gyűltek össze az ELTE könyvtárának dísztermében egy nyilvános könyvbemutatóra. A Jövőkép - Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon című kötetet Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere prezentálta, és egykori főnöke is tartott egy rövidebb előadást.

Orbán szinte alig érintett aktuális politikai kérdéseket, de sugárzott belőle, biztosra veszi, hogy a következő választásokon pártja kerül kormányra. Magabiztossága legárulkodóbb jele az volt, amikor arról beszélt, hogy "kétharmad kopogtat", utalva arra, hogy pártja mostani támogatottsága alapján, akár kétharmados többségre is szert tehetne a parlamentben.

A bemutatón elhangzottak szerint a Jövőkép adhatná az alapot az új Orbán-kormány politikájához. Matolcsy azt mondta, egy évvel korábban érkezett a felkérés a Fidesz-elnöktől, hogy készítsenek egy ahhoz hasonló anyagot, amelyre az 1998-ban kezdődött jobboldali kormányzás is épült. A szerzők politikai szimpátiája nyilvánvaló, például már a bevezetőben arról írnak, hogy a 2002 óta hatalmon lévő, "hibát hibára halmozó, egymást váltó baloldali kormányok Magyarországot visszalökték a kudarcos, zsákutcás szocializmusba", majd néhány oldallal később az Orbán-kormány időszakát a "magyar piacgazdaság aranykorának" nevezik.

A 75 szakértő - köztük Járai Zsigmond egykori jegybankelnök és a korábban a Nemzetközi Valutaalapnál és az MNB-nél is vezető beosztásban dolgozó Szapáry György - részvételével készített 120 oldalas könyv azonban összességében jóval árnyaltabb tartalmában és hangvételében egyaránt. Jócskán vannak benne olyan elemek, amelyek homlokegyenest ellentmondanak annak, amit a Fidesz a nyilvánosság előtt képvisel, illetve annak a képnek, ami kialakult a pártról az elmúlt bő tíz évben.

Elnéznek a válság felett

Az országban kialakult válságért sem kizárólag a szocialistákat teszi felelőssé a tanulmány. A dolgozat szerint ugyan az "állam erkölcsi krízise a kormányzó politikai elit hazugságai és alkalmatlansága miatt lépett fel", de a szerzők hozzáteszik azt is, hogy "a politika válságát a politikai osztály nemzeti megállapodásra való képtelensége, valamint a politikai intézményekbe, szereplőkbe vetett közbizalom zuhanása fejezi ki".

A jelenlegi gazdasági problémákért elsősorban a szocialisták és szabad demokraták osztogató politikáját okolja a tanulmány, de ezt a kritikát - még ha nincs is kimondva a könyvben - részben magára veheti a Fidesz is. A legnagyobb ellenzéki párt az utóbbi években tiltakozott mindenféle megszorítás ellen, és 2002 nyarán a parlamentben megszavazta az MSZP által "jóléti rendszerváltásnak" hívott Medgyessy-féle száznapos programot, amely jelentősen megdobta az állami kiadásokat.

Orbán a bemutatón azon lelkendezett, hogy végre van egy olyan könyv, amely nem a válságról szól, és a tanulmány valóban nem mélyül el a globális gazdasági krízis kérdéseiben. Szembeötlő például az, hogy a következő 15 évben tapasztalható "globális konjunktúráról" és a világgazdaság tartós növekedéséről ír, miközben az utóbbi hetekben-hónapokban tele volt a sajtó azzal, hogy a Világbank és más nemzetközi szervezetek milyen borús előrejelzéseket tettek közzé. A dolgozat szerzői azonban azt is egyértelművé teszik már az elején, hogy nem napi aktualitások elemzése a céljuk, hanem egy hosszabb távú stratégiát akarnak megfogalmazni Magyarország felemelkedésére.

A magyar modell

A könyv alapgondolata az, hogy szükség van egy magyar modellre. A szerzők szerint ugyanis mára nyilvánvalóvá váltak a két uralkodó modell, az Egyesült Államokra és Nagy-Britanniára jellemző szabadversenyes berendezkedés és a leginkább Németország által képviselt szociális piacgazdaság hiányosságai is. Egyikre sem lehet most építeni, mert "mindkettőt megrázza az ázsiai modell globális versenye" - áll a könyvben, amely szerint a megoldás az, hogy "újra kapcsolatot kell teremteni a gazdasági versenyképesség és a társadalmi szolidaritás között".

Nem új gondolatról van szó, az eddigi legfőbb politikai rivális, Gyurcsány Ferenc második kormányának programjában szinte szóról szóra ugyanez jelent meg: "Verseny és szolidaritás, szabadság és felelősség kéz a kézben járnak." Gyurcsány nemrég bekövetkezett bukása a legegyértelműbb bizonyítéka annak, hogy ennek a nemes gondolatnak a gyakorlati megvalósítása nem sikerült, aminek oka a távozó kormányfő több kritikusa szerint épp az volt, hogy túlságosan a "szolidaritás", vagyis a jóléti intézkedések fenntartása felé billent a mérleg a kormányzása alatt.

A Jövőkép szerzői ehhez képest sokkal inkább a versenyre helyeznék a hangsúlyt. A tanulmány szerint "kicsi, de erős államra" van szükség, amelynek növelnie kell a "vállalkozások szabadságát". "Szűkíteni kell az állam terjedelmét, csökkenteni kell az adóterheket és a bürokratikus korlátozásokat" - sorolja a tanulmány. Ezek sem igazán új felvetések, évek óta erről beszél - pártállástól függetlenül - a politikusok többsége, köztük a Fidesz vezetői is. A Jövőkép annyiban jelent újdonságot, hogy egyértelművé teszi, ezekért a változtatásokért nagy árat kell fizetni, miközben az ellenzéki párt környezetében eddig ezt nem volt szokás kimondani.

Nem úgy hívják, de megszorítás

A dolgozat ugyan nem használ olyan rosszul csengő szavakat, mint például a megszorítás, de azt kijelenti, hogy az állami újraelosztást le kell építeni. Nyilvánvaló, hogy ez nem mehet fájdalmas intézkedések nélkül, viszont ezzel a lépéssel lehetőség nyílna a vállalkozásokat terhelő adók csökkentésére, ami élénkíteni fogja a gazdaságot, és - érvelnek a szerzők - ez "magával húzhatja a társadalom egészét, idővel annak hátrányos helyzetű rétegeit is". Az alapgondolat tehát egyszerű: ha kevesebb adót szed be az állam, akkor ugyan kevesebbet is tud visszaosztani - például 13. havi nyugdíj és különböző ártámogatás formájában -, de jobban megy majd a vállalkozásoknak, így olyan emberek is munkához jutnak, akik eddig segélyen éltek, és végső soron mindenkinek jobb lesz.

A dolgozat szerint ennek szellemében az állami pénzosztást csak három területre kellene korlátozni: "a területi, települési egyenlőtlenségek csökkentésére, a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási esélyeinek növelésére, vagy a hazai kis- és középvállalkozások versenyhátrányainak tompítására". Jelenleg több olyan jóléti szolgáltatás van, amely egyik kategóriába sem fér bele - például a gázártámogatás vagy a lakásvásárlási kedvezmény -, de amikor a szocialisták által miniszterelnöki posztra jelölt Bajnai Gordon bejelentette ezek eltörlését, a Fidesz tiltakozott és "brutális megszorításokat" emlegetett. Nem ez azonban az egyetlen pont, ahol a tanulmány szerzői ellentmondanak az ellenzéki pártnak.

A Fidesz például hónapok óta azt ismételgeti, hogy a gazdasági válságra csak és kizárólag az adócsökkentés jelenti a megoldást, a dolgozat szerint azonban ennek lehetőségei "nagyon korlátozottak". A Jövőkép szerint most legfeljebb szerkezeti átalakításokat lehet végrehajtani: egyik oldalon csökkenteni kellene a munkára rakodó közterheket (például tb-járulék) és a jövedelemtípusú adókat, a másik oldalon viszont emelni kellene a vagyoni és forgalmi típusú adókat.

Ismerős gondolatok

Ehhez hasonló javaslattal állt elő február közepén Gyurcsány Ferenc, de akkor a Fidesz elutasította az áfaemelésre vonatkozó tervet, a Fidesz-szövetséges KDNP pedig épp azt akarta elérni, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját szállítsák le a jelenlegi 20-ról 5 százalékra. Hasonló a helyzet az ingatlanadóval, amelynek bevezetését Gyurcsány szintén felvetette februárban, és a tanulmány is jó ötletnek tartja, Orbán Viktor viszont még március elején is arról beszélt egy interjúban, hogy a Fidesz "esküdt ellensége" ennek az adófajtának.

A Jövőkép szerzői is tisztában vannak azzal, hogy az általuk szükségesnek tartott változtatásokat nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani. Szerintük egy új, közelebbről nem részletezett társadalmi szerződés megkötésére van szükség, amelynek érintenie kellene gyakorlatilag a teljes állami működést: az intézményeket, a feladatokat, az adórendszert, a települések autonómiáját és még sok minden mást.

"Legfőképpen azonban újra kell rendezni az állam és a polgárok viszonyát" - tanácsolják a szerzők Orbán Viktornak, akinek talán ismerősen cseng ez a gondolat. Politikai ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek a 2006-os programja ugyanis valami hasonlóra épült: arra, hogy a szocialista politikus által megálmodott "Új Magyarország" egyik pillére egy "új, modern, nyitott, széles értelemben vett társadalmi kultúra létrejötte, amelyben mindenki érti, hogy önmaga és családja boldogulásáért az első számú felelősséget ő viseli, de a közösségért is visel személyes felelősséget".