Rózsa-Flores, a jobboldali Che Guevara

A bolíviai rendőrök csütörtökön lelőtték a délszláv háború egyik legendás figuráját. A magyar apától származó Chilében és Svédországban is megforduló, horvát és magyar állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo 1991-től a horvátok oldalán harcolt. Itt megvédett egy magyarlakta falut, utána áttért az iszlámra, verseket és háborús mementókat írt, és kiállt az iszlám országok védelmében.

Április 16-án a bolíviai rendőrség félórás tűzpárbajban agyonlőtt három külföldit. Az egyikük az ABI bolíviai hírügynökség szerint Rózsa-Flores Eduardo volt. A férfi 1960 márciusában született Santa Cruzban, itt is lőtték le.

Rózsa-Flores egy magyar festő és egy spanyol származású tanárnő gyereke volt. "1960-ban születtem a bolíviai Santa Cruz-ban, pálmafák, lajhárok, papagájok és indiánok között" - írta magáról egyik internetes oldalán. Bolíviából 1972-ben költöztek Chilébe, majd onnan Svédországba menekültek Augusto Pinochet rémuralma elől. Még Chilében "kiskamaszként a Ramona Parra brigádban falfirkákat rajzolt Allende-t támogatva" - olvasható a vele készült interjúban az Ellenkultúra-blogban.

1975-ben költöztek Magyarországra, ahol Eduardo leérettségizett, majd az ELTE-BTK-n diplomát is szerzett - olvasható honlapján. Apja kommunista volt (korábban ezért kellett elmenekülnie Magyarországról), Rózsa is Che Guevarát tartotta példaképének.

A kádári Magyarországon kiábrándult a megtapasztalt szocializmusból. "Gyűlölni kezdtem a politikai-ideológiai szocialista elitet nagyon egyszerű oknál fogva. Ezeket a szánalmas lényeket, érdekembereket csak az érdekelte, hogy megtarthassák hatalmukat és kiváltságaikat" - mondta egy január végi interjúban az Ellenkultúra-blognak. Ugyanezt vallotta a Dél-Amerikában korábban tapasztaltakról is: "Ez az önzőségről szól, arról, hogy féltve őrzik a kommunista párton belül elfoglalt pozíciójukat, és nem arról, ami igazán számított nekem akkor: a latin-amerikai forradalom."

A barcelonai La Vanguardia spanyol lap és a BBC World Service tudósítója lett. Berlinből, Prágából és Albániából közvetítette a kommunista rendszer összeomlását honlapja szerint. 1991-ben aztán fegyvert fogott a horvátok oldalán a délszláv háborúban. A baranyai háromszögben nemzetközi szabadcsapatot szervezett, akikkel honlapja szerint a magyar lakosságú Szentlászló falut is megvédte a szerbektől. Érdemeiért horvát állampolgárságot, később ezredesi rangot kapott.

2002-ben rövid időre belépett a Fideszbe az Ellenkultúra-blog szerint. Később kiábrándult, és közel került a szélsőjobbhoz is, írásait publikálta a Lelkiismeret '88 szervezet és a Jobbik.net is. Élesen kikelt az iszlám világ elleni amerikai és nyugati fenyegetésekkel szemben, bírálta az Irán elleni szankciókat és a gázai háborút 2008-2009 fordulóján.

Mozgalmas és tenni akaró

"Az egyik legbátrabb és legtehetségesebb ember volt, akit ismertem" - mondta Pesty László filmrendező, aki 20 éven át volt közeli barátja Floresnek. "Mozgalmas és tenni akaró ember volt, aki nem félt az életét kockáztatni. Igazi gerilla volt, egy jobboldali Che Guevara".

Szerinte Flores azért utazott el Bolíviába, mert rendkívül radikális ellenfele volt a magyar kormánynak, és "torkig volt azzal, ami itthon zajlott". "Horvátországban a mai napig nemzeti hősként tartják számon" - állította. A kommunizmus "baloldali romantika" volt a fiatalkorában. Az édesapja hatott rá, aki erősen baloldali volt.

Rózsa-Flores nem szélsőjobboldali, hanem nemzeti radikális volt - mondta Pesty. Úgy tudja, még tavaly nyáron utazott Bolíviába, ott szellemi munkát végzett: írogatott, és "magyar sorskérdésekkel foglalkozott".

Nem volt fundamentalista muzulmán, a liberális, européer vonalat képviselte - mondta Pesty, aki szerint gyakran mondta, hogy iszlám szélsőségesekkel nem vállalna sorsközösséget, elutasított mindenféle fundamentalizmust. Úgy gondolta, ha a tálibok kezére kerülne, azonnal kivégeznék a nézeteiért. Pesty szerint Rózsa-Flores 1993-ban ismerte meg a Magyar Iszlám Közösség elnökét, de tíz évbe telt, mire megtért. A szúfi irányzat híve volt, amely az Istennel való lelki kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, kevésbé a formalitásokra.

Ki tudta vágni magát

Az [origo] beszélt Rózsa-Flores egy egyetemi ismerősével. Szerinte Rózsáról azt mesélték a bölcsészkaron egyetemista korában, hogy "Dél-Amerikában valamilyen nehéz helyzetből - frontvonalon vagy határon - nemcsak saját magát, hanem a dobfelszerelését is át tudta menteni. Ez is azt mutatja, hogy nehéz helyzetekben ki tudta magát vágni".

"Magyarországon Rózsa György Eduárdóként ismertük" - mondta az [origo]-nak volt egyetemi ismerőse akivel az egyetem alatt többször, majd azután 1997-ig rendszertelenül összefutott. "A bölcsészkaron azzal büszkélkedett, hogy munkásőr, és amikor megkérdeztük, mit csinál, azt mondta, hogy spanyolból tolmácsol. A rendszerváltás után egy tévéműsorban láttam, hogy Carlosnak, az akkoriban Magyarországon élő venezuelai terroristának tolmácsolt. Noha homályos felvételek voltak, egyértelműen fel lehetett ismerni Eduardót".

Értelmes, tájékozott ember volt, "jól el lehetett vele beszélgetni" - mondta egyetemi ismerőse. "Aktív kommunista volt ugyan, de nem az a típus, aki az élre áll és embereket akar irányítani. Utólag visszatekintve a nézetei talán túlságosan is rugalmasak voltak: eleinte vonalas kommunista volt, aztán reform-kommunista, aztán demokrata, végül nacionalista. Mindig tudta, mi a vonal, és az anarchizmus folyamatosan benne volt a pakliban" - állította.

"Kvázi alkotmányos diktatúra" - Rózsa-Flores és Bolívia

"Bolívia a köztársasági létének egyik legkritikusabb időszakát éli meg" - írta április 8-án, a Gary Pradó Salmon bolíviai tábornokkal készített interjú bevezetőjében Rózsa-Flores. "Egy intézményesített, kvázi alkotmányos diktatúra szabja meg az ország sorsát a növekvő szociális és gazdasági válságban. A kábítószer-kereskedelem, az egyre elviselhetetlenebb terhével, ami bizonyíthatóan a hatalom csúcsáig ér, az összes politikai rétegeket befedő egyre borzasztóbb fekélyével az országot a teljes összeomlás szélére sodorta. Természetesen nem segít megoldást találni erre a tragikus helyzetre az sem, hogy a MÁS (a Mozgalom a Szocializmusért nevű kormányzó párt) egyre szorosabb kapcsolatot épít ki a venezuelai neokommunista vezető réteggel és a Kubát elnyomó kommunista Castro-diktatúra kormányával" - írta.

Blogok és legendák

Életútjában folyamatosan keveredett a önmaga által gyártotta mítosz és a valóság. A Wikipedia például azt állította róla (azóta többször is módosult a szócikk, és törölték ezt az információt), hogy dolgozott a magyar katonai elhárításnál, de az információ hitelességét semmivel nem támasztja alá az oldal. Több internetes oldala volt, fent volt több közösségi oldalon.

Filmekben és sorozatokban is szerepelt. Fekete Ibolya 2001-ben forgatott róla filmet Chico címmel. Rózsa volt a főszereplő, és az ő élete alapján készült a forgatókönyv is. A Kisváros című sorozat 1997-es évadában is megfordult. Honlapja szerint nagy rögbirajongó volt, kutyáját pedig Titónak hívta.

Részletek a Chico című filmből

Irodalmi munkássága nyolc könyvet ölel fel, ebből öt verseskötet. Rózsa-Flores a Magyar Iszlám Közösség alelnöki posztját is betöltötte, utolsó verseskötete is iszlám versekből áll ("47 szúfi vers"). Rózsa blogot is vezetett (itt elérhetők a régebbi blogbejegyzések). A KAPU című folyóirat főmunkatársa volt haláláig.