Egy hajszál döntött Bajnai mellett - interjú Fodor Gáborral

Az SZDSZ-nek komoly hitelvesztéssel kell szembenéznie - mondta az [origo]-nak Fodor Gábor, a párt elnöke. Ősszel nagy esély volt rá, hogy Surányi György vezetésével olyan kormány alakuljon, amelyet az MSZP, az SZDSZ és az MDF támogat, a Fidesz pedig nem támad - állította. A terv az SZDSZ megosztottságán, az MSZP gyengeségén bukott meg.

Az SZDSZ az elmúlt hónapokban többször is reális alternatívaként kezelte az előre hozott választásokat, végül mindig meghátráltak. Azért nem merik megkockáztatni, mert félnek, hogy nem kerülnek be a parlamentbe?

Jó, hogy megkérdezte, szeretném egyértelműen cáfolni ezt a híresztelést. Fel se merül ez a kérdés, azt gondolom, az SZDSZ-nek nincs vesztenivalója. Választás június 7-én is lesz, attól sem tartok. Bennem soha nem volt olyan félelem, hogy azért ne álljunk valami mellé, mert az SZDSZ nem fog jól szerepelni a választásokon. Az egyre fokozódó gazdasági válság miatt az országnak az volt az érdeke, hogy minél előbb cselekvőképes kormánya legyen, ha ez megvalósítható, amellé kell odaállni, ha nem valósítható meg, akkor az előre hozott választásokat kell támogatni. Az előre hozott választás mindig reális opció volt a számomra. Bár nekem is nehéz volt eldönteni, hogy mi mellé álljak, egy hajszál döntött ebben a kérdésben. A hajszál az volt, hogy láttam, ha előre hozott választások lesznek, az újabb féléves bénaságot jelent az ország számára. Magyarország pedig olyan helyzetben van, hogy ezt nem engedheti meg magának. Ha van arra minimális esély, hogy létrehozzunk egy válságkezelői kormányt, amely azonnal meg tud tenni néhány lépést, az sokkal inkább szolgálja az ország érdekét, mint egy több hónapos várakozás.

Tavaly június óta - mióta ön a párt elnöke - a Medián szerint az SZDSZ minden hónapban 2-3 százalék körül mozog.

Rosszul látja, tavaly ősszel az SZDSZ olyan rekordot döntött, amelyre évek óta nem volt példa 7 százalékra ment fel a támogatottság.

Az összlakosságra értettem, ön a biztos pártválasztókról beszél.

Persze, de ez számít. Az ősz egy rekord volt az SZDSZ számára, utána viszont újra ugyanott - vagyis az 1 és 5 százalék közötti mezőben - mozgunk, ahol 2001 óta van az SZDSZ. Azóta ritkábban fordult elő, hogy a párt átlépi az öt százalékot a biztos pártválasztók körében - legutóbb a múlt hónapban történt ilyen. Ezen nem tudtunk változtatni, ősszel ugyan volt erre lehetőség, de utána tudomásul vettem, hogy az SZDSZ nincs olyan állapotban, hogy stratégiát váltsunk. Azzal kell főznünk, amink van, meg kell próbálunk ebből a helyzetből kihozni a lehető legtöbbet.

Milyen stratégiai lépésre gondol?

Egy stratégiai váltásra készültünk fel ősszel a szakértői kormány gondolatával. A magyar politikai életet átrajzolta volna az a koncepció. Másfajta politikai helyzet és kultúra alakult volna ki egy olyan szituációban, amikor stabil támogatottsága van egy ilyen kormánynak, és még az ellenzék pártjai sem ellenségesen viszonyulnak hozzá, hanem kooperatívan. Ezt a lehetőséget szalasztotta el a magyar politika. De most már mindegy, ez már mögöttünk van.

Galériáért kattintson a képre!

Nem érzi, hogy az SZDSZ hitelét vesztette? A 2006-os programjuk fő ígérete az adórendszer radikális átalakítása, a több-biztosítós egészségügy, kisebb, elszámoltatható közigazgatás és az euró bevezetése volt. Ebből semmi se valósult meg.

Az SZDSZ-nek szembe kell néznie azzal, hogy volt egy komoly hitelvesztése az elmúlt időszakban. Ez gyakorlatilag a 2002 óta tartó közös kormányzás időszakára, a 2002-2006 közti időszakra és a 2006 utáni időszakra is vonatkozik. Tévedés azt gondolni, hogy az SZDSZ-nek nem voltak eredményei, vannak jelentős eredményeink.

Kóka János április elején a párt egyik testületének azt írta: "Ha visszatekintünk az elmúlt három évre, akkor azt kell mondanunk, hogy ebben a ciklusban az SZDSZ-nek gyakorlatilag semmi sem sikerült."

Szerintem ez egy érzelmi nyilatkozat volt, de ésszerűen nem indokolható, mert az SZDSZ az elmúlt nyolc évben komoly eredményeket ért el.

Például?

Ilyen volt a sorkatonaság megszüntetése, ami egyértelműen az SZDSZ-hez kapcsolódik. Az SZDSZ-nek felelőssége van abban, hogy a kormány hibás gazdaságpolitikát folytatott 2002 és 2006 között, de felelőssége van abban is, hogy 2006 után ez a gazdaságpolitika megváltozott. A mögöttünk álló kormányzás egyik legnagyobb eredménye a hiánycsökkentés volt, a költségvetési hiány 10-ről közel 3 százalékra csökkent. Ez az SZDSZ nélkül nem ment volna. Személyes sikernek tartom azt is, hogy amikor környezetvédelmi miniszter voltam, a környezettudatosságot sikerült a politika középpontjába helyezni.

Az SZDSZ-hez köthető ügyekből, például az egészségügyi reformból, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalából mégsem valósult meg semmi.

Igen, ez így van. És ennek tanulsággal is kell szolgálnia, a jövőben olyan dolgokat kell vállalnunk, amiket teljesíteni is tudunk. Az egészségügy területén az SZDSZ megpróbálta a reformot, de nem sikerült. Ugyanez vonatkozik az adócsökkentésre. Tehát voltak olyan próbálkozásai az SZDSZ-nek, amelyek nem sikerültek, és voltak olyanok, amelyek sikerültek. Át kell majd értékelnünk a mögöttünk álló időszakot, hogy mik voltak benne a tévedések, mik voltak azok az ügyek, amelyek nem rajtunk múltak, hogy nem sikerültek, és mi volt az, ami siker volt. Egy biztos, eljött az az idő, amikor az SZDSZ-nek az egész liberális gondolatot a 21. századi elvárásoknak megfelelően újra kell fogalmaznia. Az elmúlt időszak erre nem volt alkalmas, az elmúlt egy évben gyakorlatilag megállás nélkül csak válságot kezeltünk: a koalícióból való kilépést, a belső válságokat, nemzetközi válságokat, kisebbségi kormányzást, kormányváltást.

Milyen ügyek maradnak az SZDSZ-nek? A rasszizmus?

Nem. A takarékos állam továbbra is az asztalon van. Szűk egy esztendeje van a kormánynak, nem lehet nagy ívű célokat kitűzni, reális célokra van szükség. A takarékos állam olyan, amit az SZDSZ-nek továbbra is képviselnie kell és ki kell harcolnia. Eleve elvárásunk volt, hogy a kormány magán kezdje a takarékoskodást. Ezenkívül itt van a kirekesztés, a magyarországi erőszakhullám, a mérhetetlen egymásak feszülés, amely különböző társadalmi csoportok között van. Elsősorban a magyarországi cigányság rendkívül nehéz helyzetére gondolok. Elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan párt Magyarországon, amely nem az indulatok szításával és elhamarkodott rendpárti javaslatokkal kezelné ezt a helyzetet. A harmadik kérdéskör a környezettudatosság, amit az SZDSZ továbbra is fontos ügyként kezel. Látom a kormányfőn, hogy a környezettudatosságot - például az energiapolitika és a közlekedés területén - be akarja emelni a politikájukba. Mi ezt nagy erővel támogatjuk, gazdasági kitörési pontként és társadalompolitikai szempontként is fontosnak tartjuk.

Az EP-kampányból az derül ki, hogy az SZDSZ is lebecsüli magát, azt a kérdést tették fel, hogy a Jobbik vagy az SZDSZ-e a harmadik erő.

A kampány még abban a szakaszban van, amikor kérdéseket fogalmazunk meg, aztán a végén már válaszokat adunk majd természetesen.