Versenyt futnak a láthatatlan pénzért a képviselők

Még egy kísérletet tesznek a parlamenti képviselők arra, hogy legalább részben megmentsék a mostani költségtérítési rendszert. Kedden kezdték egy MSZP-s javaslat tárgyalását, amely meghagyná a képviselők mostani juttatásait, de megadóztatná a bérpótlékot, ha nem tudják számlával igazolni, hogy mire költötték. A költségtérítések rendszerét átalakítani kívánó népszavazás kezdeményezője, Seres Mária szerint a javaslattal az a baj, hogy pont azt nem oldaná meg, ami most is probléma: nem derülne ki, mire megy a képviselők bérkiegészítése. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, azzal elgáncsolhatják a népszavazást.

Kedden este kezdte el tárgyalni az Országgyűlés a képviselői költségtérítések megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az előzetes ütemterv szerint egy hónapon belül, a június 29-i ülésen el is fogadnának a képviselők. A parlament versenyt fut az Alkotmánybírósággal (Ab), a törvény elfogadásával ugyanis okafogyottá tehetik a költségtérítésekről Seres Mária által kezdeményezett népszavazást.

Az Országgyűlés előtt lévő javaslat megszüntetné a költségtérítés fogalmát, még az alkotmányból és a képviselők díjazásáról szóló, 1990-es törvény címéből is kihúzná a szót. A képviselők által kapott bruttó összeg azonban lényegében nem változna, hiszen a költségtérítés helyett bevezetnének egy bérpótlékot, ami ugyanúgy a választókerület és Budapest közti távolságtól függne, és megmaradna a lakhatási támogatás is, akárcsak a mostani rendszerben. A változás annyi lenne, hogy a képviselő összes jövedelmét, így a pótlékot is adókötelessé tennék. Az adóalapot az szja-törvény alapján elszámolt költségekkel lehetne csökkenteni (a törvényjavaslatról részletesen ebben a cikkben olvashat).

A keddi parlamenti vitában Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kormány időszerűnek tartja a javaslatokat. A Fidesz is támogatja a tervezetet, legalábbis Répássy Róbert fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy javaslata nem ideális megoldás, ám jelenleg ennél jobbat nem tudunk. Szinte pontosan ugyanezeket a szavakat használta a szocialista Géczi József Alajos is, aki azt mondta, hogy a benyújtott javaslatnál jelenleg nincs jobb megoldás.

A pártok kiüthetik Seres népszavazási kezdeményezését, ha a parlament elfogadja a Göndör István MSZP-s frakcióvezető-helyettes által benyújtott javaslatot. Ez történt például az egészségbiztosítási törvény esetében: miután a parlament maga vonta vissza a jogszabályt, az Alkotmánybíróság úgy döntött, fölösleges megtartani a népszavazást, amihez pedig már összegyűlt a kellő számú aláírás. Az Ab akkor úgy ítélte meg, hogy a kérdés tartalma és ezzel együtt a kezdeményezést aláíró választópolgárok által támogatott cél is megváltozott a parlament döntésével (erről részletesen itt olvashat).

Bár a módosítást az alkotmányügyi bizottságban az MSZP és a Fidesz is támogatta, Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke figyelmeztetett, egyáltalán nem biztos, hogy a javaslat alkalmas a voksolás elkerülésére, mert nem a népszavazási kérdésre ad választ. Seres Mária az [origo]-nak szintén azt mondta, Göndör javaslata nem teszi okafogyottá az ő kezdeményezését, hisz a szerint sem lenne elszámolási kötelezettségük a képviselőknek. "Pont az nincs benne a javaslatban, ami a népszavazási kérdés lényege: Tessék megmutatni, mire költik a havi több százezer forintot!" - mondta Seres.

Seres Mária még februárban adott le több mint 600 ezer aláírást, amelyből az Országos Választási Bizottság (OVB) 525 ezret hitelesnek talált. Ezért az Országgyűlésnek nem maradt más választása, mint hogy április 14-én - mindössze 3 tartózkodás mellett - elrendelte a népszavazást. A parlament határozatát azonban négy magánszemély megtámadta az Ab előtt. Sereg András, a testület szóvivője az [origo] érdeklődésére azt mondta, az Ab még a nyári ítélkezési szünet előtt, egy hónapon belül határozatot hoz. Ha az Ab nem semmisíti meg a határozatot, a köztársasági elnöknek 15 napon ki kell írnia a népszavazást, amelyet 90 napon belül kell megtartani.

Seres az [origo]-nak azt mondta, hiába kérte, nem kapott lehetőséget arra, hogy betekintsen a beadványokba. Hétfőn azt a tájékoztatást kapta, hogy az Ab levélben kérdezte meg a benyújtóktól, hozzájárulnak-e a beadványok nyilvánosságra hozatalához, de eddig nem kapott választ. Ezt megerősítette Sereg András is, aki szerint ha közszereplő vagy társadalmi szervezet lenne a benyújtó, nyilvános lehetne a beadvány, de magánszemélyek esetén ki kell kérni a hozzájárulásukat.

Az Ab honlapja jelenleg csupán a beadványok számát, a kifogásolt jogszabály vagy döntés számát, érkezésének dátumát, illetve - ha ez lehetséges - a benyújtó nevét lehet megtalálni. Elérhetők ugyan a költségtérítésről szóló népszavazás ügyében benyújtott beadványok adatai is, de csak kettő mellett van utalás arra, mire hivatkozhat a benyújtójuk: az egyik szerint mulasztásos alkotmánysértést okoz, hogy nincs szabályozva, mikor lehet mellőzni a népszavazást, a másik pedig a választási törvény egyik rendelkezését kifogásolja, amely szerint statisztikai módszerekkel kell megállapítani, mennyi hiteles a benyújtott aláírások közül.