A magyarok évente 73,4 milliárd forint hálapénzt adnak az egészségügyi ellátás különböző szintjein a jobb ellátásban bízva - derült ki a Patika Egészségpénztár, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége és a Corvinus Egyetem marketing tanszékének közös felméréséből.
A több mint kétezer ember megkérdezésén alapuló kutatásból kiderült, hogy a legtöbb hálapénzt a kórházakban adták, a legkevesebbet pedig a gyógyszertárakban. A patikákban adott hálapénz a kisvárosok lakóira jellemző inkább, legalább is ők többet fordítanak ilyen célra. A kutatást összegző tanulmány szerint a válaszadók 71 százaléka járt patikában, közülük mindössze 1 százaléka adott pénzt.
Háziorvosnál a megkérdezettek 78 százaléka járt, közülük 19 százalék adott plusz pénzt, a rendelőintézetet felkeresők 68 százalékából 22 százalék adtak hálapénzt. Kórházi ellátást a megkérdezettek 48 százaléka vett igénybe, és minden második ember mondat azt, hogy itt adott pénzt.
A hálapénz mértékében nagyok a különbségek, de átlagosan 28 500 forintot adtak az emberek kórházban. A legkisebb összeg ezer, a legmagasabb pedig 500 ezer forint volt a megkérdezettek szerint, de az egyes kórházi beavatkozásokat nem rangsorolták a kutatók. Az egyes esetekben adott hálapénz nagysága az egy főre eső jövedelemtől függ, minél magasabb a jövedelem, annál inkább hajlandóak az emberek hálapénzt adni.
A válaszadók fele érezte úgy, hogy kórházi ellátása jobb lett attól, hogy hálapénzt adott. A kutatók szerint azonban az orvosi ellátás speciális, professzionális jellege miatt az ellátás minőségéről nehéz laikusként véleményt formálni. A megkérdezettek a jövőre nézve igen pesszimisták; a válaszadók úgy vélték, hogy ma több hálapénzt kell fizetni, mint három éve, és három év múlva még többet kell majd adniuk.