Utolsó pillanatig készül Ficóra Bajnai

Fél szemmel a külföldi diplomácia várható reakcióit figyeli, hogy akár meglepetéssel is előállhasson a magyar miniszterelnök egy olyan tárgyaláson, mint a Robert Fico szlovák kormányfővel csütörtökre tervezett találkozó. Sok tanácsadó készíti fel az utolsó pillanatig, de azt ő dönti el, hogy végül milyen fegyvereket vet be. A cél, hogy ő legyen a kezdeményező, konstruktívabbnak tűnjön fel a nemzetközi közvélemény és keménynek saját választói szemében.

Fél szemmel mindig a befolyásos európai országok, intézmények véleményét, reakcióit figyeli a magyar kormányfő és csapata, ha olyan kiélezett helyzetben kell tárgyalnia egy külföldi kollégájával, mint amilyen körülmények között a csütörtöki találkozót rendezik Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök között.

A miniszterelnök folyamatosan - minden reggel - kap tájékoztatást egyebek mellett az aktuális külpolitikai helyzetről - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő, korábban ilyen felkészítésekben rendszeresen részt vevő ember. Külpolitikai téren két forrásból kap tájékoztatást: egyrészt a külügyminisztérium és a nagykövetségek diplomáciai apparátusán keresztül, másrészt a Miniszterelnöki Hivatal Kül- és Biztonságpolitikai Szakállamtitkárságától.

Nekimenjenek-e?

Ezeken a csatornákon általában sok informális és nem hivatalos megnyilvánulás is eljut hozzá. Egy olyan helyzetben például, mint a mostani, el kell dönteni, hogy "nekimenjenek-e vagy sem" a tárgyalópartnernek. Ehhez azonban fontos tudni, hogy "mit gondol erről a német kancellár", vagy más befolyásos európai tagállam, intézmény. Többek között az erre vonatkozó információkat szerzik be és továbbítják a miniszterelnöknek. Belpolitikai szempontokat is mérlegelnek egy-egy ilyen találkozó előtt.

Az előzetes felkészítő megbeszélések menete általában úgy folyik, hogy a parlament Nándorfehérvár-termében összeül a kormányfő, a kabinetfőnök, a kancellária-miniszter, a szóvivő, egyes területek szakminiszterei vagy szakértői. A helyzetet a kancellária-miniszter, vagy az adott téma szakminisztere vázolja először, utána megbeszélik a szakmai kérdéseket, majd az ügy kommunikációját. A miniszterelnöknek nem kell megmondani, hogy mit tegyen, "ezt ő dönti el" a rendelkezésére álló információk alapján - mondta forrásunk.

A megbeszélések, a tárgyalási stratégia kialakítása az aktuális találkozó előtti utolsó pillanatokig folyik: az odaúton az autóban, a megbeszélés helyszínén, az utolsó 5-10 percben, majd a tárgyalást követő sajtótájékoztató előtti pár percben is átbeszélik a tenni- és mondanivalót - állította forrásunk. Akár az utolsó pillanatban is eldönthetik, hogy "nagyon neki kell menni" a másik félnek, vagy sem.

Szerepek

A találkozón lehet, hogy csak a kormányfő beszél, de előfordul, hogy "szerepeket osztanak". Például a delegáció egyik tagja - a nagykövet vagy még inkább a külügyminiszter - egy mostanihoz hasonló szituációban - felvethet sérelmeket, amelyekre a miniszterelnök - ha úgy ítéli meg, hogy ez a helyes - ráerősít, vagy nagyvonalúan az azokon való túllépést kezdeményezi és valamilyen konstruktív javaslatot tesz.

Helyénvalónak mondta erre a szereposztásra a jó zsaru, rossz zsaru hasonlatot is forrásunk, aki szerint tárgyalástechnikai módszereket alkalmaznak arra, hogy lehetőleg ők tűnjenek fel kezdeményezőként, vagy konstruktívabb félként.

Egy-egy ilyen jellegű, feszült légkörben folyó tárgyaláson, mint ami csütörtökön várható Bajnai és Fico között, a felek egymás meglepésére is készülhetnek. Ez azt jelenti, hogy olyan javaslatot tesznek a másiknak, amellyel a külső megfigyelők felé konstruktivitásukat jelzik, de a tárgyaló fél nem készült fel rá, és nincs előre mérlegelt válasza. Egy ilyen váratlan javaslatra adott válasz, vagy válasz nélkül hagyása - ami korábban szlovák-magyar részről előfordult - a másik felet minősíti a nemzetközi megfigyelők előtt.

Arról, hogy a magyar miniszterelnök készül-e, és ha igen, milyen meglepetéssel áll elő a találkozón, nem tudni semmit. Bajnai azonban már jó előre igyekezett kezdeményezőkészséget mutatni: a múlt héten elfogadta a budapesti szlovák nagykövetség meghívását a szlovák haderő napja alkalmából rendezett ünnepségre (az erről szóló hírt itt találja), a héten pedig a szlovák Sme napilapban közölt írást, amelyben konkrét intézkedéseket kezdeményezett, és a két ország közti jószomszédi viszony helyreállítását javasolta (erről bővebben ebben a korábbi cikkben olvashat).

Problémák és közös érdekek

Egy miniszterelnöki találkozó előkészítése a kétoldalú kapcsolatok részletes áttekintésével kezdődik - mondta az [origo]-nak a miniszterelnöki találkozók előkészítéséről Kovács László uniós adóügyi biztos, a Horn-kormány, majd a Medgyessy-kormány külügyminisztere. Ehhez írásos anyagok készülnek, de szükség van személyes megbeszélésre is a miniszterelnök, a külügyminiszter és más érintettek részvételével. Az ő minisztersége idején "volt egy kötetlen brainstorming" is, mielőtt a tematikát kidolgozták - mondta. Az akkoriban szervezett magyar-szlovák találkozók előtt meghallgatták a témában a Külügy szlovák területének vezetőit, az illetékes referenst, de - akkor még a csatlakozások előtt állt mind a két ország - az Európai Unió és a NATO ügyeiért felelős munkatársakat is.

Kovács szerint a magyar szlovák viszony jelenlegi helyzetét figyelembe véve, feltételül szükséges összegezni a legutóbbi hetek eseményeit, így például a két- és háromoldalú külügyminiszteri találkozókon elhangzottakat, továbbá a Szili Katalin vezette négypárti parlamenti küldöttség brüsszeli és hágai tárgyalásait - mondta. Fontos a megoldandó problémák összegzése, de "szükséges a közös érdekeket is számba venni", hogy ne csak a problémák kerüljenek terítékre. Kovács szerint nem célszerű egy miniszterelnöki találkozó előtt feltételeket szabni, mert ez megköti a tárgyalópartnerek kezét.

Négyszemközt jó

Segíthet viszont, ha a találkozó egy négyszemközti megbeszéléssel kezdődik. Ez alkalmas a partner mozgásterének, érdekeinek és céljainak felmérésére, így a plenáris találkozón el lehet kerülni a zsákutcába vezető témákat. Kovács szerint egy ilyen négyszemközti találkozón jó esély van rá, hogy "presztízsveszteség nélkül, nem a karzatnak játszva" lehet megbeszélni a problémás kérdéseket.

A négyszemközti találkozó elején érdemes leszögezni, hogy az ott elhangzottak nem kerülhetnek nyilvánosságra, ennek révén kialakulhat bizonyos fokú bizalom, és szabadabban tudnak beszélni a felek. Előfordul, hogy - ha nem is fogadják el a másik érvelését - megértik motivációit. Az is előfordulhat, hogy a másik fél a plenáris megbeszélésen elutasítja, de a négyszemközti találkozón nem zárkózik el egy téma rendezésétől - állítja Kovács. A csütörtöki találkozó kormányszóvivői iroda által kiadott hivatalos programjában nem szerepel négyszemközti megbeszélés Bajnai és Fico között.