Rendet álmodott Budapestnek Tarlós

Kitiltaná a fővárosból a vidéki bűnözőket, több rendőrt küldene az utcákra, új múzeumi negyedet ígér és átszabná a város működését főpolgármester-jelölti programja szerint Tarlós István, a Fidesz budapesti frakcióvezetője. A program megállapításai és Tarlós ezekhez fűzött megjegyzései alapján Budapest rosszkedvű, gyanús hely, ahol az emberek rendre és keménységre vágynak. Tarlós azt ígéri, tőle megkapják, bár a rázósabb ügyek megoldásait még nem árulja el.

"Eluralkodott a reménytelenség, az apátia, a közömbösség, olykor a félelem. Az elbizonytalanodott, igazságait családi vagy kulturális hagyományból még őrző polgár rémülten tapasztalja a politikai hatalom által elnézett anarchiát, az erőszak közösségi modelljét [...] Mindez rávetül a rendvédelmi szervek munkájára, tétovák lesznek, nem lelnek normákat" - olvasható Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének szerdán nyilvánosságra hozott Budapestről szóló programjában.

A 130 oldalas dokumentum a közvélemény-kutatásokat toronymagasan vezető Fidesz fővárosi választási programjának tekinthető. Erre utal, hogy Tarlós Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével közösen mutatta be a programot. Orbán - aki a sajtótájékoztatón többször is főpolgármester-jelöltnek nevezte Tarlóst - azt mondta: a főváros jelenlegi nehéz helyzetéből Tarlós programja jelentheti a kiutat. A választásokra való készülődést mutatja az is, hogy a szöveg bevezetője sokkal élesebben bírálja az MSZP-t, mint a fővárost 15 éve irányító SZDSZ-es Demszky Gábort.

Legutóbb márciusban jelent meg olyan, konkrétumokat is tartalmazó program, amelyből következtetni lehet arra, hogy mit tenne a Fidesz, ha kormányra kerülne 2010-ben. A Fidesz gazdasági szakemberi által készített Jövőkép több lehetőséget sorolt fel az ország gazdasági problémáinak megoldására, igaz, később kiderült, hogy a Fidesz politikusai nem értenek egyet a kötet néhány javaslatával, például a vagyoni típusú adózás bevezetésével. (A köteről szóló cikkünket itt találja.) Tarlós programja az első olyan, hivatalosan is a jövő évi választásra készült, a Fideszhez köthető dokumentum, amely konkrét ígéreteket tartalmaz. (Erről itt olvashat.)

"Alázzák a lakosságot"

A program hangsúlyosan kezeli a közbiztonságot, amit a következőkkel indokol: "A városlakók túlnyomó többsége biztonságra, kiszámíthatóságra és rendre vágyik. Idegenkedik az erőszaktól, a devianciától és az anarchikus magatartásmódok megfékezését szeretné." A program felveti, hogy a visszaeső bűnözök kapjanak súlyosabb büntetést, valamint ideiglenesen tiltsák ki a nem budapesti magyar bűnelkövetőket a fővárosból.

"Sokan azért jönnek Budapestre, hogy itt bűnözznek és alázzák a lakosságot" - mondta az [origo]-nak programjának erről a részéről Tarlós, aki szerint ezt a büntetést nem ellenezné a fővárosiak többsége. Tarlós szerint a kitiltásban nincs semmi új, ez a lehetsőség szerepel a Btk-ben. (A büntető törvénykönyv szerint az elkövetőt az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha az ott tartózkodása közérdeket veszélyeztet. A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.)

Irgalmatlan büntetések

A közbiztonság növelése érdekében a program javasolja, hogy növeljék a rendőri jelentétet az utcákon, erősítsék a közterület-felügyelők jogköreit. Tarlós programja szerint fellépne az utcai koldulás és az italozás ellen, a szemetelők, parkrongálók, graffitik készítőivel szemben zéró pedig toleranciát vezetne be. Tarlós az [origo]-nak azt mondta, irgalmatlan büntetésekre van szükség az ilyen bűncselekmények megállítására, és ilyeneket kell alkalmazni akkor is, ha valaki először követi el ezeket. Arról nem kívánt részletesen beszélni, hogy a koldusok elleni fellépést hogyan képzeli el, erről annyit mondott, hogy a dokumentum csak program, nem pedig végrehajtási utasítás, a részleteket később dolgozzák ki. Tarlós szerint azonban tarthatatlan, hogy csúcsforgalomban kéretlen ablakmosók zaklatják az autósokat, illetve, hogy néhány aluljáróban akár tbc-t is lehet kapni.

Képzett ellenőrök

Bár a szöveg többször bírálja a BKV-t a végkielégítési botrányok, a járatritkítások, a koncepció hiánya miatt, Tarlós programja a közlekedési vállalat rendbetételére kevés konkrét javaslatot tesz. Felveti az elavult buszok cseréjét, de azt írja, hogy több finanszírozási konstrukciót is meg kell vizsgálni, valamint a környezetbarát járműveket kell előnyben részesíteni. A Fidesz frakcióvezetője szerint a bliccelés a rend hiányából fakad, így következetes szabályalkalmazásra van szükség. A jegyellenőrzést szerinte biztonsági cégek helyett a BKV-nak kell megoldania, képzett, udvarias, határozott munkatársakkal. Javasolja az időalapú tarifarendszert, amely meghatározott idő alatt korlátlan számú átszállást biztosít a BKV járművein.

Kísérleti dugódíj

Tarlós a program szerint csökkentené a belvárosi forgalmat. Könnyítené a gyalogos közlekedést, a nagy forgalmú lépcsőket mozgólépcsővel és lifttel váltaná ki, illetve zebrákat építene ott, ahol a gyalogosok lépcsőzni kényszerülnek (például az Astórián). Fejlesztené a kerékpáros közlekedést is, erről azt írja, hogy szükség van a kerékpárutak rendszerszintű kiépítésére, biciklikölcsönzőkre, kerékpártárólókra. Az [origo] kérdésére, hogy a rendszerszintűség mit jelent, Tarlós azt felelte: egyeztetni akar a biciklis civil szervezetekkel, hogy konkrétan hol van szükség beruházásokra, illetve milyen területen kell jogszabályalkotás. A program felveti a dugódíj bevezetését: "a dugódíj bevezetésének alapos vizsgálata, esetleg kísérleti üzeme képzelhető el". A dugódíjat akkor lehet bevezetni, ha vonzóbbá teszik a tömegközlekedést, illetve a P+R parkolók építésével megteremtik annak a lehetőségét, hogy ne törjék fel az emberek autóját - mondta az [origo]-nak Tarlós.

Tarlós programja foglalkozik az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésével is. Bevezetné, hogy ha valaki Budapesten megvásárol egy állami vagy önkormányzati ingatlant, majd három éven belül nem kezdi el a tervezett beruházást az ingatlanon vagy a területen, akkor az önkormányzat áron alul visszavásárolhatná a telket. Ezzel a spekulációknak, illetve az évtizedekig húzódó építkezéseknek szabna gátat.

Múzeumi negyed

A program szerint új múzeumi negyed jönne létre a Nyugati pályaudvar melletti telken, ahova eretileg a kormányzati negyedet tervezték. A program szerint a Petőfi és a Lágymányos híd között gyaloghíd, a Művészetek Palotája mellett kongresszusi központ épülne. Tarlós az [origo]-nak azt állította, a múzumi negyedről már folynak háttértárgyalások, ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a kormány nem adja el a telket. Tarlós szerint az említett három beruházás csak az főváros, az állam és a magántőke összefogásával valósítható meg. A frakcióvezető hozzátette: a következő ciklusban ezek közül várhatóan csak egy épül meg.

Budapesti gigavállalatok

Tarlós a program szerint átalakítani a fővárosi cégek működtetését is, két nagy cégcsoportba tömörítné a vállalatokat. Az egyikbe a közüzemi, közmű cégek kerülnének - például Fővárosi Közterület Fenntartó, FŐTÁV, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. - a másikba pedig olyan közlekedési vállalatok, mint a BKV. A dokumentum szerint így a jelenlegivel szemben sokkal jobban érvényesülne a vállalatok feletti városházi kontroll. Tarlós határozottan ellenzi a közszolgáltatást nyújtó cégek privatizálását. Megjegyzi, hogy egyes cégeket már eladtak - Fővárosi Csatornázási Művek, Vízművek - azt azonban nem említi, hogy a Fidesz ezeket hatalomra kerülése esetén visszavenné-e a befektetőtől, mint ahogyan az Pécsett történt. (Erről itt olvashat.)

Bezárná a boszorkánykonyhákat

A program szerint megválasztása esetén Tarló újraszabná a kerültek és a főpolgármesteri hivatal viszonyát. A hatáskörök, felelősségek tisztázatlansága miatt nem működik hatékonyan a főváros - olvasható a dokumentumban. Nem derül ki, hogyan képzeli el konkrétan az átalakítást, a program ugyanis mindössze azt írja, hogy a jelenlegi rendszert felül kell vizsgálni, és a döntéshozatalba jobban be kell vonni a kerületi polgármestereket. Tarlós erről az [origo]-nak azt mondta: 4-5 különböző koncepció is van a jogkörök újraszabására. Szerinte ezek mind tartalmaznak olyan javaslatokat, amelyek bővítenenék a kerültek jogköreit, mivel egy kerület jelenleg önállóan egy zsákutca táblát sem rakhat ki. Tarlós szerint bizonyos esetekben viszont a főváros jogköreit kell bővíteni. Programjában Tarlós ígéri, hogy a felére fogja csökkenteni a városházi ügyosztályok és a fővárosi bizottságok számát. "Megszüntetjük azt a gyakorlatot, hogy külső cégek boszorkánykonyháiban főzik ki a város pénzügyi politikáját, a főpolgármesteri hivatal pedig csak végrehajtja ennek elemeit" - olvasható a programban.

A 2006-os főpolgármester választáson Tarlós 1,5 százalékkal - közel 13 ezer szavazattal - kapott kevesebb voksot, mint az újra megválasztott Demszky Gábor. Tarlós a választás után, annak ellenére, hogy nem lépett be a Fideszbe, az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezetője lett. Tarlós 1990 és 2006 között Óbuda főpolgármestere volt, 1990-94 között az SZDSZ színeiben, később függetlenként. Az SZDSZ-ből való kilépést azzal indokolta, hogy nem tudta elfogadni a pártban végbemenő változásokat.