Kivágja "a gyulladásos gócokat" a Fidesz

Októberben három városi szervezetét is feloszlatta a Fidesz. A döntést azzal indokolták, hogy a szervezeteket annyira megosztotta a belső konfliktus, hogy gyengébb eredményeket produkáltak, mint amit a pártvezetés várt. A Fidesz vezetői rendcsinálókat neveztek ki ezeken a helyeken, akik azt is eldönthetik, kinek a párttagságát erősítik meg. A párt aktívan készül a kampányra, tíz erős emberét várhatóan nem indítja képviselőként.

"Folyik a rendrakás" - fogalmazott az [origo]-nak a Fidesz egyik neve elhallgatását kérő elnökségi tagja arról, hogy a párt vezetése októberben felszámolta a Fidesz makói, váci és egri alapszervezetét. A konfliktus rossz fényt vetett a szervezetre, olyan volt, mint egy gyulladásos góc - mondta az [origo]-nak Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke.

A Fidesz szerint mindhárom esetben személyes konfliktusokról, nem pedig politikai ellentétekről volt szó. Makón például a szervezet városi és a környező falvakat tömörítő része, Vácott pedig a szervezet vezetése és az önkormányzat fideszes képviselői estek egymásnak. Kövér szerint nem a konfliktus volt a probléma, hanem az, hogy képtelenek voltak ezeket kezelni, így az már a működést veszélyeztette.

A pártvezetés embere dönt

A feloszlatott szervezetek kevésbé voltak vonzóak a környéken élők számára - mondta Kövér. Ráadásul az EP-választást megelőző kampányban sem voltak túl hatékonyak. A politikus szerint mindez meglátszott az összegyűjtött kopogtató cédulák számában, valamint abban, hogy kampányban a helyi tagokon, képviselőkön kívül jóval kevesebb szimpatizáns vett részt, mint általában a többi alapszervezetnél.

Újraszervezés mindhárom városban megkezdődött, a pártvezetés által kijelölt ember dönti el, hogy a korábbi tagok közül kinek a tagságát újítják meg. Kövér szerint az újraszervezést vagy egy, a konfliktuson kívül maradó emberre bízzák, vagy ha egyértelmű, melyik félnek van igaza, akkor őt jelölik ki a feladatra.

Kövér szerint a három szervezet ügye már régóta húzódott, ezek végére tettek pontot a határozatokkal. A döntésekben szerepe volt annak is, hogy a választások közeledtével a Fidesz vezetése átnézi, mely alapszervezetében vannak nézeteltérések. Rendezetlen viszonyokkal nem lehet a nekimenni a választosoknak - mondta Kövér. Szerinte a választmány előtt még további 3-4 alapszervezet hatékonyságát kritizálták, előterjesztések azonban egyelőre nem születtek ezekben az ügyekben. Kövér azt nem akarta elárulni, hogy mely alapszervezetekről van szó.

A Fidesz aktívan készíti fel szervezeteit a 2010 tavaszán esedékes választásra. A párt vezetése októberben elkezdte választókerületi elnökeinek a meghallgatását, akik nagy valószínűséggel a párt egyéni jelöltjei lesznek. Szijjártó Péter szóvivő hétfőn az MTI-nek azt mondta: a pártvezetés a 176 elnökből eddig 120-at hallgatott meg, a meghallgatások valószínűleg decemberig tartanak majd. A megbeszélésén - amelyen Orbán Viktor pártelnök, Kövér László, Varga Mihály alelnök, Kubatov Gábor pártigazgató és az adott regionális igazgató van jelen - minden olyan téma szóba kerülhet, amely befolyásolhatja a válasz kimenetelét. (Erről itt olvashat bővebben.)

A váci elnök új esélyt kapott

Egy választókerülethez több alapszervezet is tartozik. A feloszlatott alapszervezetek közül egy tartozott csak olyan választókerülethez, amelynek élén országosan is ismert politikus áll.

Az egri szervezet a hevesi 1. választókerület része, ennek elnöke Demeter Ervin, korábbi titkosszolgálati miniszter. Demeter az [origo]-nak azt mondta: a pártvezetés még nem hallgatta meg őt, és nem akar jósolgatni, hogy az egri szervezet ügye szóba kerül-e a megbeszélésen. Demeter szerint az egri szervezettel 6-7 éve gondok vannak, azóta a feloszlatás szélén táncolt. Ezek megoldására 2005 márciusában a Fidesz őt küldte az alapszervezet élére. 2007-ig volt az egri szervezet vezetője, szerinte addig rendben mentek a dolgok, távozása után azonban újra felmerültek a problémák. Részleteket többszöri kérdésünkre sem akart mondani, mindössze annyit közölt, alapszabálysértően működött a szervezet.

Bábiné Szottfried Gabriella, Pest megye 2. számú választókerületének elnöke, akihez többek között a feloszlatott váci alapszervezet is tartozott, már túl van a meghallgatáson. Bábiné az [origo]-nak azt mondta: a megbeszélésen szóba került az alapszervezet újjáalakítása, amellyel a Fidesz vezetése őt bízta meg. Hozzátette: bízik benne, hogy a pártvezetés a körzetben őt indítja majd egyéniben. Mágori Józsefné Balogi Andrea, Csongrád megye 7. választókerületének elnöke - ide tartozott a makói szervezet - az [origo]-nak azt mondta: a pártvezetés még nem hallgatta meg. Arra a kérdésünkre, hogy a makói konfliktus befolyásolja-e a jelöltségét, azt felelte: nem tudja, mi kerül szóba a meghallgatáson.

A választási készülődést valószínűleg a választmány december 14-i ülése zárja le, ekkor véglegesítik ugyanis, hogy a párt kiket indít a következő parlamenti választáson egyéniben. Kövér az [origo]-nak azt mondta: elsősorban a kerületi elnökök esélyesek a jelöltségre, hiszen ők dolgoztak a legtöbbet, de ha elégedetlenek a munkájukkal, akkor előfordulhat, hogy a kerületi elnök helyett más indul. Kövér szerint körülbelül tíz esetben nem esik majd egybe a képviselőjelölt és a kerületi elnök személye. Konkrétumokat Kövér nem akart mondani. A Fidesz név nélkül nyilatkozó tagja szerint ilyen lehet például a fővárosi XIII. kerülete és Szolnok, ezek egyikét sem országosan ismert politikus vezeti. Kövér szerint ezekben az esetekben előfordulhat az is, hogy a képviselőjelölt ideiglenesen átveszi a kerület vezetését is.

A Fidesz 2003-ban hozta létre a megyei szervezetek rovására a választókerületi rendszert. A párt egyik meghatározó politikusa szerint ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Fideszben nincsenek olyan típusú konfliktusok és háttéralkuk, mint az MSZP-ben. A megyei szervezetek ugyanis többnyire erős lobbierővel bírnak a nagyobb pártokban, a szocialistáknál például Gyurcsány Ferenc kormányfővé választásában, illetve a pártelnöki posztjáról való lemondásában is meghatározó szerepük volt a megyei elnököknek.