Határokon átnyúló pártról álmodik a Fidesz szövetségese

Románia után, néhány hete Szlovákiában is kijelölte a Fidesz útját Orbán Viktor pártelnök, amikor egyértelműen kiállt a nagyobbik magyar párt, az MKP mellett. A Fidesz határon túli magyar szövetségesei örülnek, ha a véleményük visszaköszön a párt politikájában, de az együttműködés optimális formáját még nem találták meg. A szlovákiai magyarok szerint jobb a baráti távolság, az erdélyiek viszont egy az egész Kárpát-medencét behálózó pártszövetséget sem tartanak elképzelhetetlennek.

"Nem kell a választóink előtt eltitkolnunk a barátainkat" - jelentette ki az [origo]-nak Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki szerint semmi különös nincs abban, hogy szoros együttműködést alakítottak ki a Fidesszel. "Mi azt a fajta szervezetépítési munkát csináljuk itt, amit a Fidesz odahaza meghonosított: a Fidesz fiatalabb testvére vagyunk" - mondta. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mellett a kisebbik erdélyi magyar párt nincs ezzel egyedül: a Fidesz aktív külpolitikájával egyre kiterjedtebb szövetségi rendszert épít a Kárpát-medencei magyar pártok között. A szövetségnek a választásokon és az után is szerepe lehet.

"A magyar államnak úgy kell tekinteni a határon túli magyarok legitim szervezeteire, mint amelyek növelik érdekérvényesítő képességét, s amelyeknek szervezeti erejére, támogatására bizton számíthat" - olvasható a Fidesz Következetes külkapcsolatok című külpolitikai programjában. A párt az utóbbi időben nem csak az állam, hanem maga számára is érzékelhetően felfedezte az ilyen kapcsolatokban rejlő lehetőséget: a határon túli magyarok támogatásának megszerzéséhez, már várható kormányra kerülése előtt elkezdte kiválasztani szövetségeseit.

Egy október végi interjúban Orbán Viktor a pozsonyi Új Szónak azt mondta, hogy nem csak támaszkodni akar a határon túliakra, de be is akarja vonni őket a róluk szóló döntésekbe. "Szeretném újraszőni azokat a szálakat, melyek elszakadtak az elmúlt nyolc évben. Korábban ugyanis kiépült [...] egy olyan rendszer, amelynek segítségével a magyarországi politika nem csak meghallhatta a Kárpát-medencében élő magyar közösségek hangját, hanem képes is volt bevonni őket a magyar közösség jövőjének tervezésébe és annak felépítésébe" - fogalmazott.

Romániában, a romániai helyhatósági választásokon, 2008 tavaszán tette le a voksát az MPP mellett Orbán, aki a párt két nagyobb rendezvényén is felszólalt és az MPP támogatására buzdította a választókat. 2009 októberében pedig, szintén helyhatósági választások előtt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szlovákiai kongresszusán mondott beszédet és közölte: az MKP a Fidesz együttműködő partnere Szlovákiában a tavasszal megalakult, magyar többségű, de a szlovákokat is potenciális szavazóinak tekintő Híd-Most nevű párttal szemben. Orbán azt mondta, szív és ész által motivált okok is összekötik a két pártot (erről itt olvashat részletesen).

Az MKP elnöke, Csáky Pál az [origo]-nak azt mondta: "Minden magyar parlamenti párttal igyekszünk jó kapcsolatot teremteni, de a Fidesszel van a legjobb kapcsolatunk, az egyfajta kiemelt kapcsolatrendszer".

A meggyőzhető harcostárs

A magyar és határon túli magyar pártok között együttműködés elsősorban a nemzeti összetartást és a határon túli magyarok helyzetét érinti. "A nemzeti kérdés, a megmaradás kérdése, a fejlődés, a szuverenitás kérdése összeköt bennünket" - mondta az [origo]-nak Csáky. Az ilyen kérdésekben többször van szükség határon átívelő politikai döntésekre, nyilatkozatokra, állásfoglalásokra: az MKP elnöke például a Fidesszel való szövetségnek tudja be, hogy a Benes-dekrétumokról szóló szlovákiai vitát sikerült a magyar parlament elé vinni és abban bízik, hogy az Európai Parlament legnagyobb frakciójában, az Európai Néppártban dolgozó fideszesek abban is tudnak segíteni, hogy a szlovák nyelvtörvényt az EP-ben is elő tudják venni.

A Fidesz rendszeresen egyeztet határon túli partnereivel, folyamatos a kapcsolattartás. Csáky Pál például a legutóbbi Fidesz-kongresszuson és egy nyári, tusnádfürdői konferencián is hosszasan tárgyalt négyszemközt Orbán Viktorral, Szász Jenő pedig a Fidesz választmányi elnökén, Kövér Lászlón keresztül tartja a kapcsolatot a párt elnökségével. "Informálisan Kövér László viseli a felelősséget a Fideszben ezért a kerületért", akivel rendszeresen, havonta, kéthavonta egyeztetnek - mondta az [origo]-nak Szász.

Szász Jenő Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval

Bár az [origo] által megkérdezett, határon túli pártvezetők mind azt hajtogatták, hogy a Fideszen kívül más pártokkal is jóban vannak, mégis a Fidesz politikájával, elveivel és ideológiájával azonosulnak elsősorban. "Engem az a szerencse ért, hogy a magyar politikai elit legalább 90 százalékát régóta személyesesen ismerem, de Orbán Viktorral és a fideszesekkel a '80-as évekig nyúlik vissza a kapcsolatom" - mondta az [origo]-nak Csáky. "Én és a felvidéki magyar barátaim, a demokráciát lényegében Budapesten tanultuk" - mondta. Szász pedig úgy foglalta össze a lényeget: "Ugyanazt érezzük, ugyanazt gondoljuk".

Szász szerint vannak nézeteltérések, de ezeket mindig fel tudják oldani: "Nincs olyan elvárás, hogy mindenben egyetértsünk, csak az őszinte viszonynak van értelme: más kérdés, hogy nem illik kifele kiteregetni a szennyest". Kitérő választ adott ugyanakkor arra a kérdésre, hogy vita esetén van-e elég ereje az MPP-nek, hogy a saját véleményét érvényesítse. "Lehet, hogy mi bizonyos szempontok szerint közelítünk meg egy kérdést, de vannak számunkra ismeretlen tényezők, amikkel mi nem számoltunk. És ha az ember szembesül azzal, hogy van másik három tényező, akkor árnyalja a döntését" - mondta és utalt arra, hogy az MPP ilyen helyzetekben meggyőzhető. Ugyanakkor azt mondta, hogy az állampolgárság és az erdélyi magyar autonómia kérdéséről folyamatosan egyeztetnek a Fidesszel, és véleményük általában visszaköszön a magyar párt politikájában.

A Fidesz gesztusa, hogy napirenden tartja például a határon túliak állampolgárságának ügyét. Ősszel ismét benyújtották a parlamentnek, az egyszer már népszavazáson elutasított indítványt a kettős állampolgárságáról. Az indítványt az MSZP támogatásának hiányában, november elején vonták vissza, Németh Zsolt fideszes szakpolitikus szerint azért, hogy ne váljon kampánytémává. Szász Jenő az [origo]-nak azt mondta, hogy ők kérték a Fideszt a visszavonásra, mert azt szeretnék, ha az állampolgárság témája majd a következő parlamentben, csakis megfelelő támogatással kerülne elő ismét.

Nagyítóval keresik a magyar szálat

A határon túli magyar pártok szerint a nemzetpolitika mellett, gazdasági jelentősége is van a Fidesszel való együttműködésnek, amely komoly gazdasági lehetőségeket rejt. Az országhatárokon átnyúló gazdasági együttműködést az EU külön keretből támogatja, amiből a magyar-magyar kapcsolatokkal komoly összegeket lehet leakasztani - állította Csáky Pál. De nem mindegy az sem, hogy 10 milliós magyarországi piacban gondolkodunk, vagy erdélyi magyarokon keresztül, egy másik, 22 milliós piacban - mondta Szász.

A Fidesz támogatása fontos a határon túli magyar pártoknak, saját pozíciójuk megerősítése szempontjából is, különösen akkor, amikor rivális magyar párttal kell versenyezniük. "Nincs semmilyen számszerű adatuk arról, hogy mennyire javítja a támogatásunkat az Orbán Viktorral való kapcsolat: nem erről szól a történet, ez a szövetség elvi alapokon nyugszik" - mondta Csáky, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az MKP-t azért is érdemes lenne bevenni a szlovák kormányba, a 2010-ben esedékes szlovákiai választások után, mert jó viszonyban vannak Orbánnal és ez által szerinte a szlovák-magyar viszony is javulna.

Csáky Pál az MKP kongresszusán

A pártvezető a konkurens szlovákiai magyar párttal, a Híd-Mosttal szemben is hivatkozott Orbán Viktorra. "Orbán és a Fidesz be tudja mérni, hogy melyik párt, milyen célokat követ Szlovákiába: én tisztelem őket annyira, hogy tudjam, megbízhatatlan partnerek irányában óvatosak" - utalt a Hídra. A kérdésre, hogy csalódna-e egy Bugár Béla, a Híd elnöke felé is közeledő Fideszben, Csáky azt mondta, hogy ebben az esetben az MKP-Fidesz-kapcsolat egyik alappillére sérülne.

A Fidesz határon túli akcióival váltott már ki komoly feszültséget a szomszédos országok magyar pártjainál. 2008-ban az MPP-vel rivalizáló Romániai Magyar Dmokrata Szövetség (RMDSZ) kifogásolta a Fidesz beavatkozását, idén ősszel pedig a Híd-Most jelezte: nem örülne, ha a Fidesz beleszólna az MKP-val vívott küzdelmükbe. (Az [origo] múlt hét eleje óta próbálta elérni telefonon az RMDSZ elnökét, Markó Bélát és a Fidesz külügyi szakpolitikusát, Németh Zsoltot is. Munkatársaik többször azt ígérték, hogy találnak időpontot a beszélgetésre, de ez máig nem jött össze.)

Bugár Béla szerint fontosak a nemzetközi pártközi együttműködések, de azt mondta az [origo]-nak, hogy a határon túli pártoknak a mindenkori magyar kormánnyal kell stabil kapcsolatot fenntartani, ebben a viszonylatban nem a pártok közötti együttműködés a lényeges. Bugár szerint Csáky egyértelmű megerősítést kapott politikájához azáltal, hogy a Fidesz együttműködik vele, de ez Szlovákiában nem feltétlenül sül el jól: "Az EP-ben jól jön egy ilyen kapcsolat, de a szlovák belpolitikában nagyító alatt figyelik, hogy ki, mikor, milyen magyarországi szervezettel, párttal, kormánnyal tárgyal. Mindenhol azt keresik, hogy nem szlovák érdekkel ellentétes-e egy ilyen kapcsolat. Van egyfajta gyanakvás a magyar kapcsolatokkal szemben, ezért egy ilyen szövetség nem feltétlenül segíti a szlovákiai szavazatok maximalizálását - mondta.

Egészséges távolság

Csáky azt mondta, olyan szoros együttműködést nem tud elképzelni a Fidesz és az MKP között, mint amilyen a Fidesz és vele egy választási listát állító KDNP között van. Az együttműködés ellenére, viszonylag laza a Fidesz és határon túli szövetségeseinek köteléke - állította. Szerinte elvi szempontból helyes, ha nem túl szoros a kapcsolat, és "egészséges, baráti távolságot tartanak". Az MKP például nem akar belefolyást a magyar belpolitikai ügyekbe és küzdelmekbe: "nincs Magyarországon választójogunk, nem élünk benne a magyar valóságban, nincs mindenről elég információnk, ezért nem is lenne helyes" - mondta. Szerinte elég, hogy a nagyobb kérdésekben elmondják a véleményüket és megtisztelőnek érzik, ha azt előre meg is kérdezik.

Szász Jenő a jelenleginél szorosabb kapcsolatot is el tud képzelni: a Fidesz által hirdetett új nemzeti egység stratégiája ugyan még kialakulóban van, de azért vannak már nagy álmok egy Kárpát-medencei politikai egységről - mondta. "Ha engem az álmaimról kérdez, hosszú távon még a Fidesz-KDNP-szövetségnél is szorosabb együttműködést is elképzelhetőnek tartok. Mért ne szerveződhetne az EU-n belül, a Kárpát-medencében ugyanazon szervezeten belül több országban is működő politikai erő?" - kérdezte. Szerinte az is elképzelhető, hogy a távoli jövőben az MPP a Fidesz részeként politizálna Romániában, egységben a többi Kárpát-medencei ország hasonló gondolkodású magyar pártjaival.