Jelentős nemzetközi feladatra fogja felkérni a miniszterelnök Veres Jánost. Ezt maga Bajnai Gordon közölte, amikor csütörtökön bejelentette, nem az MSZP által a posztra inkább javasolt Verest, hanem Andor Lászlót jelöli EU-biztosnak. (Erről itt olvashat.) Bajnai közölte: konkrétumokat csak akkor fog mondani, ha megnyílik a pozíció. A sajtóban olyan találgatások jelentek meg, hogy a kormányfő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnökének jelöli majd Verest, Bajnai azonban ezt a sajtótájékoztatón nem kívánta kommentálni.
Egy a kormányfő környezetéhez tartozó forrásunk úgy fogalmazott: még nincs eldöntve a kérdés, a sajtóban megjelent információk egyelőre találgatások. Hozzátette: azért nem nevezik meg a posztot, mert a tárgyalások közben nem akarnak nyomást gyakorolni arra a nemzetközi szervezetre, ahova Verest szánják. Az MSZP egyik élvonalbeli politikusa viszont az [origo]-nak nyilatkozva kész tényként kezelte, hogy az EBRD-posztról van szó. Az alelnökökről a bank elnöke, Thomas Mirrow dönt, névtelenséget kérő forrásunk szerint ő pedig korábban azt közölte Bajnaival, hogy örülne egy magyar jelöltnek az alelnöki posztra. Bajnai bedobta Veres nevét, ezt Mirrow nem utasította el - mondta a szocialista politikus.
Veres nemzetközi szerepvállalása már régóta levegőben lóg. Miután áprilisban kiderült, hogy a Bajnai-kormányban már nem ő lesz a pénzügyminiszter, a kormányfő megkérdezte tőle, hogy mit szeretne csinálni - mondta MSZP-s forrásunk. Veres azt felelte: az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokkal foglalkozna - ezt a feladatot a keleti kapcsolatokért felelős kormánybiztosként látja el -, valamint hozzátette, nemzetközi posztban is gondolkodik. Így merült fel az EBRD, forrásunk szerint ez jóval hamarabb szóba került, mint az EU-biztosi poszt. Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja az [origo]-nak azt mondta, a párt vezetősége hivatalosan még nem foglalkozott a kérdéssel, szerinte azonban természetes, hogy a személyi kérdésekről először szűkebb körben egyeztetnek. Hozzátette: Veres érdeklődését a nemzetközi posztok iránt, az is mutatta, hogy szeretett volna EU-biztos lenni.
Nem törvényszerű, hogy egy korábbi miniszternek mindenképpen posztot kell keresni, Veres azonban pénzügyminiszterként az arcát adta a legkeményebb megszorításokhoz - fogalmazott egy az MSZP élvonalához tartozó politikus. Szerinte ezek után, ha lehetőség adódik rá, egyértelmű, hogy megpróbálnak segíteni Veresnek. "Ambíció és rátermettség" - magyarázta a kormányfőhöz közel álló forrásunk, hogy miért jöhet szóba Veres neve. Szerinte, ha valaki egy közepes nagyságú ország pénzminisztereként elboldogult éveken keresztül, akkor európai pénzügyi területen is képes helyt állni. Veres azonban jelölése esetén biztosan számíthat tiltakozó hangokra, miután privát üzleti és pénzügyminiszteri tevékenységének is vannak ellentmondásos elemei.
"A korrupciógyanú árnyéka se"
Az EBRD egy londoni székhelyű nemzetközi pénzintézet, 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország tartozik a tevékenységi területéhez, és azzal a céllal hozták létre még 1991-ben, hogy támogassa a piacgazdaság kiépítését a térségben (Az EBRD részletes működéséről keretes írásunkban olvashat.). A honlapján magát a régió legnagyobb egyéni befektetőjeként hirdető banknak korábban tíz éven át (1991-től 2000-ig) alelnöke volt Németh Miklós egykori magyar miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy Veres esetleges jelöléséről nem akar beszélni, de általánosságban elmondta, hogy az EBRD vezető posztjai esetében "az integritás és a szakmai felkészültség első helyen áll". A rendszerváltás előtti utolsó kormányfő hozzátette: "Az integritás alatt azt értem, hogy a korrupciógyanúnak még csak az árnyéka sem vetülhet rá. Legalábbis az én időmben még így volt".
Verest ugyan soha nem marasztalta el semmilyen hatóság, de üzleti tevékenysége miatt már többször kényszerült magyarázkodásra. Egyik korábbi cégtársát, Kabai Károlyt 2007-ben adócsalásért három év hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték, mert az ítélet szerint a vállalkozó cégei - többek között a Bogát-Ferr, amelynek 1993-ig ügyvezetője, 1995-ig pedig felerészben tulajdonosa Veres volt - számla nélkül vásároltak színesfémet. A bíróság szerint Kabai úgy legalizálta a fémhulladékot, hogy munkanélküli ismerőseit számlagyártásra vett rá, a hamis számlákkal pedig közel 200 millió forint áfát jogtalanul igényelt vissza. A bíróság csak a 1997 és 1999 között - vagyis amikor Veresnek már nem volt köze a céghez - elkövetett adócsalást vizsgálta.
A HVG 2007 októberi cikke szerint azonban a periratokból az derült ki, hogy 1991-1994 között is hasonló módszereket alkalmaztak a cég vezetői. A peranyag szerint a megyei fogyasztóvédelmi főfelügyelőség 1994-ben fiktív számlát talált a cégnél, a vizsgálat szerint a Bogát-Ferr 1991-1995 között hamis számlák alapján 54,846 millió forint áfát igényelt vissza, a Vám és Pénzügyőrség azonban mégsem rendelt el nyomozást az ügyben. Veres erről a HVG-nek azt mondta: nem tudott arról, hogy a cége jogtalanul igényelt volna vissza áfát.
Veres pénzügyminiszteri tevékenységét is rengeteg kritika érte, és nemcsak az ellenzék, hanem független elemzők részéről is. Bajnai Gordon ugyan csütörtöki tájékoztatóján méltatta Verest mint minisztert, de ő is a 2006 utáni tevékenységét dicsérte, és nem tett említést a korábbi időszakról. Pedig Veres már 2005-ben a Pénzügyminisztérium élére került, és ő felelt a pénzügyekért 2006-ban is, amikor minden korábbinál jobban elszaladt a költségvetés hiánya és jelentősen megugrott az államadósság. A 2006 tavaszi választások idején ugyan minden független elemző arról beszélt, hogy el fog szállni a költségvetés, de Veres áprilisban határozottan azt állította, hogy az államháztartás hiány a GPD 4,7 százaléka lesz, amit legfeljebb további 0,3 százalékkal fog megnövelni a Gripen vadászgépek megvásárlása. Ehhez képest 2006 végére a hiány 9,31 százalék lett, és ugyan a következő években sikerült jelentősen leszorítani ezt a számot, de az éveken át tartó felelőtlen gazdálkodásban ország annyira legyengült, hogy a 2008-ban lesújtó globális válságban a csőd szélére került.
Előny a közép-kelet-európai származás
Veres EBRD-jelölése azonban még akkor sem sima ügy, ha a magyar kormány teljes mellszélességgel kiáll mellette. Legalábbis Németh Miklós szerint egy alelnök kinevezéséhez az összes tulajdonos egyértelmű támogatása kell, amely az igazgatóság ülésein alakulhat ki. A magyar kormány ugyan tehet javaslatot, de hosszú folyamat előtt áll a jelölt, hiszen mindent gondosan mérlegelni fognak geopolitikai kérdésekről odáig, hogy mire alkalmas az illető és mire nem - magyarázta a korábbi EBRD-alelnök.
Nincs szabály, amely előírná, hogy a négy alelnök közül az egyiknek kelet-közép-európainak kell lennie. Ugyanakkor Németh szerint van egy olyan szándék, hogy - mivel "erről a térségről szól a bank" - valaki az elnökhelyettesek közül reprezentálja. Németh családi okok miatt önként megszakította harmadik négyéves megbízatását 2000-ben. Őt a lengyel jegybank volt elnöke, Hanna Gronkiewicz-Waltz váltotta, aki ma már Varsó főpolgármestere.
Németh szerint távozása után az akkori EBRD-elnök, Jean Lemierre tőle kérdezte meg, kit ajánlana, és ő a lengyelt nevezte meg. 2005-ben, Gronkiewicz-Waltz után kapta meg a pozíciót a jelenlegi alelnök, Brigita Schmögnerová korábbi szlovák pénzügyminiszter. Az alelnökök portfólióját jelentősen átszabták azóta, hogy Németh otthagyta az EBRD-t, szerinte korábbi pozíciója ma már kisebb jelentőséggel bír, mint 2000 előtt. "Az a szék, amin ő ül, már nem ugyanaz, mint amin én ültem" - fogalmazott.
A 62 éves Brigita Schmögnerová, akinek a helyére Veres számíthat, jelenleg a környezetért, a beszerzésekért és az EBRD adminisztrációjáért felelős alelnökként. Schmögnerová keménykezű pénzügyminiszterként volt ismert Szlovákiában, az adózást, a bankszektort érintő, a gazdasági stabilizációt célzó reformjaiért dicsérték. A Euromoney brit pénzügyi szaklap 2000-ben neki adta az év pénzügyminisztere kitüntetést. A szlovák alelnök kutatói karriert is befutott, dolgozott korábban a szlovákiai tudományos akadémiának is.
Idegen nyelven érvelni tudni kell
Ha Veres végül elfoglalja az EBRD alelnöki székét, akkor illusztris társaságba kerül, ugyanis mindegyik alelnök önéletrajza külső szemlélő számára is meggyőző. A hitelezésekért és kihelyezésekért felelős Varel Freeman amerikai alelnök az egyik legtekintélyesebb amerikai egyetemen, a Princetonon végzett, és mind a magán-, mind a közszférában dolgozott, például ő felelt a Világbank legfőbb kölcsöneiért. A kockázatkezelésért, emberi erőforrásért és nukleáris biztonságért felelős német alelnök, Horst Reichenbach brüsszeli karriert tudhat maga mögött: 30 éven át dolgozott az Európai Bizottságnak a vállalkozási és ipari terület általános igazgatójaként.
Veres a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán szerzett általános agrármérnöki és mérlegképes könyvelői oklevelet 1981-ben, öt évvel később pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Karán végzett: mérnök-szakközgazdászi diplomát és egyetemi doktori címet kapott.
A korábbi magyar alelnök, Németh Miklós szerint az alelnökséghez fontos a szakmai elismertség, és nem feltétel, de jót tesz a magánszektorban szerzett tapasztalat, vagyis ha valaki nem kizárólag az államigazgatásban dolgozott előzőleg. Németh szerint a nyelvtudás elengedhetetlen, és ugyan a papír nem fontos, de az igazgatótanácsi ülések négy nyelven (angolul, franciául, németül és oroszul) folynak, és ezek közül legalább kettőt nem árt tárgyalóképes szinten ismerni: tudni kell érvelni. Veres nyelvtudásának szintje nem egyértelmű. A parlament honlapján található adatlapon az szerepel, hogy angolul és németül társalgási szinten beszél, és ugyan nemrég a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy letette a középfokú nyelvvizsgát angolból, de részleteket (például a vizsga helyét) nem árult el.
Szerettünk volna néhány kérdést feltenni Veres Jánosnak is, a politikust pénteken telefonon sikerült elérnünk. Első kérdésünkre, hogy kudracként éli-e meg, hogy Bajnai nem őt jelölte EU-biztosnak, azt felelte: nem nyilatkozik. Mielőtt újabb kérdést tehettünk volna fel, letette a telefont.