Betömnék a gárdistáknak kedvező joghézagot

Súlyosabban, akár három évig terjedő börtönnel is büntethetnék a feloszlatott Magyar Gárda vezetőit egy a parlament előtt lévő törvénymódosítás alapján. Azt is felelősségre vonnák, aki részt vesz egy gárdistafelvonuláson, de a szervezet segítőit is büntetnék. A szigorítás kezdeményezői szerint be kell tömni a joghézagot, másképp nem lehet mihez kezdeni a tiltás ellenére tovább élő gárdával.

Módosítanák a büntető törvénykönyv egyesülési joggal való visszaélést szabályozó passzusát annak érdekében, hogy a jövőben egyértelműbben fel lehessen lépni a bíróság által feloszlatott Magyar Gárdával szemben. A parlament elé kerülő törvényjavaslat egyrészt szigorúbban lépne fel azokkal szemben, akik megsértik az egyesülési jog szabályait, másrészt olyan magatartásokat is büntetne, amelyekért eddig nem lehetett felelősségre vonni senkit.

Eddig legfeljebb egy évig terjedő börtönnel lehetett büntetni, ha valaki egy feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vett részt. Ezt a javaslat szerint akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetnék ezentúl. A javaslat szerint az ilyen szervezetben való részvétel is bűncselekménynek számítana, ha ez "a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történik". Ilyen köznyugalmat megzavaró eseménynek számít például az, ha a gárdisták felvonulnak, vezényszavakra masíroznak - mondta az [origo]-nak Csiha Judit, szocialista országgyűlési képviselő, a törvényjavaslat egyik kezdeményezője.

További újítás lenne, hogy azt is büntethetnék, aki - a törvénymódosítás megfogalmazása szerint - a szervezet működéséhez szükséges feltételeket biztosítja, vagy ehhez anyagi eszközöket nyújt. Csiha Judit erre is mondott példát: felelősségre vonhatnák például azt, aki az udvarát kiképzőhellyé alakítja, hogy ezzel segítse a feloszlatott szervezetet, vagy egy intézmény vezetőjét, ha engedélyt ad arra, hogy helyiségeiket használják a gárdisták.

A módosításokra azért van szükség, mert tapasztaltuk, hogy a jogalkalmazók bizonytalanok abban, mit tehetnek egy bíróság által már jogerősen feloszlatott szervezet tovább élése esetén - magyarázta az MSZP-s képviselő. Ha az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, akkor ezzel szerinte "betömik a joghézagot", és egyértelmű lesz, mi a következménye, ha a Magyar Gárda tagjai önként nem tesznek eleget a bíróság betiltó döntésének. Hozzátette, gondoskodni kell arról, ne lehessen kijátszani a nem eléggé egyértelmű jogszabályokat a gárdisták. A jogszabály részletes vitáját jövő héten tartják a parlamentben, így Csiha Judit szerint februárban dönthetnek róla.

A Magyar Gárda Egyesületet július 2-án oszlotta fel jogerősen a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. A gárdisták a döntés ellen tüntetést rendeztek, majd azóta is több eseményen, nemzeti ünnepen, gárdaavatón jelentek meg. Miután a jellegzetes gárdista-egyenruhájukat továbbra is viselték, egy novemberi kormányrendelet alapján már szabálysértésként büntetni lehet a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvételt, illetve formaruhájának nyilvános viselését (erről bővebben itt olvashat).