Év végi visszatekintő - kormányválság 2009

A döntés régóta érett már, de végül idén tavaszra fogyott el a levegő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök körül, aki márciusban, az MSZP kongresszusán jelentette be lemondását. A kaotikus kormányfőkeresés végén csak egy ember maradt, aki szóba jöhetett: Bajnai Gordon korábbi gazdasági miniszer. Bajnai sikeresen állította maga mellé az MSZP-t és az SZDSZ-t, annak ellenére is, hogy nyíltan kimondta, kormányának intézkedései fájni fognak.

A 2008-as koalíciós szakítást és a kisebbségi kormányzás első néhány hónapját ugyan még túlélte Gyurcsány Ferenc kormánya - az SZDSZ segítségével még a költségvetést is sikerült elfogadtatni -, de a gazdasági válság kezeléséhez már nem maradt elég ereje. Ennek látványos bizonyítéka volt, hogy az euró/forint árfolyam február elején elérte, majd pedig jelentősen meg is haladta a lélektani határként emlegetett 300-as szintet. Ez már a költségvetés teljes összedőlésével, illetve háztartások tízezreinek teljes tönkremenetelével fenyegetett.

Bár a lehetőség már régóta a levegőben volt, Gyurcsány március 21-én, az MSZP tisztújító kongresszusán jelentette be, hogy lemond a miniszterelnöki posztról (a döntés hátteréről itt olvashat részletesen). "Sokan mondják, hogy az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, mert ha igen, akkor én most ezt az akadályt megszüntetem" - indokolta távozását Gyurcsány, aki akkor még úgy tervezte, pártelnökként továbbra is a politika első vonalában marad, sőt maga is segít megkeresni utódját.

Gyurcsány bejelenti lemondását

Az utódkeresés azonban - az MSZP saját értékelése szerint is - káoszba fulladt: miközben elutasították az előre hozott választás gondolatát, sokáig képtelenek voltak előállni egy olyan kormányfőjelölttel, aki megfelelt volna az SZDSZ elvárásainak is, és el is vállalta volna a megbízatást. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pedig már két nappal Gyurcsány lemondása után jelezte, hogy nem vállalja a miniszterelnökséget (az 1990-es években Csehországban és Romániában is a jegybank elnökére bízták az átmeneti kormány vezetését, így itthon is ez volt az első gondolat).

Az MSZP elnöksége három nappal Gyurcsány lemondása után Glatz Ferenc történészt, az MTA korábbi elnökét, Surányi György korábbi jegybankelnököt Vértes András közgazdászt nevezte meg lehetséges miniszterelnök-jelöltként. Az SZDSZ csak Surányit támogatta volna, ő azonban bejelentette, csak akkor vállalja, ha minden párt - tehát a Fidesz is - támogatja. A legnagyobb ellenzéki párt azonban ezt elutasította, mert ragaszkodtak az előre hozott választásokhoz. Az igazi bohózat ekkor kezdődött: egymás után több név is megjelent a sajtóban, mint lehetséges miniszterelnök-jelölt, de mint kiderült, ezek komolytalan találgatások voltak.

Az SZDSZ minderre úgy reagált, hogy azt közölte: Bokros Lajos korábbi pénzügyminisztert támogatnák, aki már korábban jelezte, hogy felkérés esetén vállalná is a megbízást. Az MSZP azonban elutasította az ötletet, mert - ahogy Mesterházy Attila akkori frakcióvezető-helyettes fogalmazott - "nem nagyon tudnak egyetérteni" a Bokros által képviselt programelemekkel. A kialakult patthelyzet oda vezetett, hogy Gyurcsány a kormányfői lemondás után egy héttel, az MSZP elnökségének elnökökkel kiegészült ülésén a pártelnöki székből is távozni kényszerült.

Gyurcsány tüntetők közt távozik pártelnöki lemondása után

Ekkor kezdtek el kiszivárogni olyan hírek, hogy Bajnai Gordon korábbi gazdasági miniszter lehet a kormányfő. Bajnai egy nappal később, vasárnap este előbb az MSZP frakcióülésén, majd az SZDSZ ügyvivői testületének és frakciójának ülésén járt, és mindkét párt támogatta, hogy ő legyen a miniszterelnök. Bajnai feltétele az volt, hogy a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében a két párt támogassa megszorító intézkedéseit. "E program végrehajtása fájni fog" - mondta hétfői parlamenti sajtónyilatkozatában Bajnai, utalva Gyurcsány 2006-os ígéretére, amely szerint a megszorítás "nem fog fájni".

Bajnai minden szocialista és szabad demokrata képviselővel aláíratta, hogy támogatja a programját, aminek vázlatát írásban meg is küldte, nehogy valaki később azt állíthassa, nem tudta mire készül az új kormányfő. A papírt az MSZP-sek közül csak Warvasovszky Tihamér székesfehérvári MSZP-s polgármester nem írta alá, aki idén decemberben a költségvetést sem szavazta meg. Április 5-én az MSZP kongresszusa is bizalmat szavazott Bajnainak, április 14-én pedig az Országgyűlés konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal leváltotta Gyurcsányt, és miniszterelnökké választotta Bajnai Gordont.