"A problémát az önkormányzat pontosan látja: Józsefvárosba a Kék Pont Alapítvány tűcsereprogramja tömegesen vonzza a drogosokat, akik az alapítvány Kálvária téri irodájában átvett tűket a kerületi közterületeken dobálják el" - olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet Kocsis Máté, Józsefváros új, fideszes polgármestere tett szerdán és amelyet a kerület sajtóreferense továbbított az [origo]-nak.
A Kék Pont Alapítvány kedden konferenciát rendezett a kerületi droghelyzetről. A civil szervezet munkatársai arra hívták fel a figyelmet, hogy a józsefvárosi intravénás droghasználók körében veszélyesen elterjedt a hepatitisz C-fertőzés, a kerületben pedig kialakult egy narkógettó, azaz egy jól körülhatárolható terület, ahol üres telkeken, romos házakban, belövőszobaként használt lakásokban szúrják magukat az emberek, a köztereken pedig használt fecskendők hevernek. (A Kék Pont adatairól, a narkógettó jellegzetességeiről korábbi cikkünkben, itt olvashat.)
Józsefváros polgármesterének nyilatkozatából az derül ki: szerinte a tűcsere vonzza a drogosokat a kerületbe. A Kék Pont alapítvány adatai azonban mást mondanak. A Kálvária téri tűcsereközpont jelenleg több mint 1600 intravénás droghasználóval áll kapcsolatban, akiknek több mint 60 százaléka józsefvárosi lakos, tehát eleve a kerületben élnek, nem a tűkért mennek oda - állítják a Kék Pont munkatársai. Mivel a program anonim, személyi igazolványt vagy lakcímkártyát nem kérnek a látogatóktól, de mindenkitől megkérdezik, melyik kerületbe valósi, innen származik a 60 százalékos adat. A program vezetője, Gyékiss Roland szerint valójában a klienseik még ennél is nagyobb számban kötődnek a kerülethez, hiszen sokan nem ide vannak bejelentve ugyan, de itt születtek, itt nőttek fel, és itt töltik a napjaikat.
Az ártalomcsökkentő tűcsereközpontot működtető alapítvány már hónapokkal ezelőtt tájékoztatta az önkormányzatot a kialakult helyzetről, de párbeszéd nem kezdődött a Kék Pont kommunikációs igazgatója szerint. Az alapítvány keddre, az AIDS világnapjára kerekasztal-beszélgetést hívott össze, ahová meghívást kapott az önkormányzat is, de a népjóléti ügyosztály egészségügyi irodájának vezetője néhány perccel a kezdés előtt visszamondta a részvételt. A Kék Pont nem anyagi támogatást vár elsősorban az önkormányzattól - bár arra is szükségük lenne - , hanem hogy együttműködés kezdődjön.
Mikor megkérdeztük, mi alapján feltételezi a polgármester, hogy a tűcsere vonzza a drogosokat, az önkormányzat sajtóreferense, Szuromi Frida azt mondta: nem akarnak "számháborúba" belemenni. Szerinte a kerületi ÁNTSZ adatai mást mondanak, mint a Kék Pont adatai. A kerületi tiszti főorvos, Kovács Aranka részt vett a keddi kerekasztal-beszélgetésen, és arról beszélt, hogy szerinte a Kék Pont adatait a droghasználók lakhelyéről az anonimitás miatt nem lehet készpénznek venni, az övékétől eltérő adatot erről a témáról azonban nem mondott.
Tízezrével hevernek szanaszét a használt tűk
A tiszti főorvos szerint az sem tekinthető hiteles adatnak, hogy a kerületi intravénás droghasználók 70 százaléka hepatitisz C-fertőzött lenne. A Kék Pont az Országos Epidemológia Központtal közös szűréskampány során jutott ehhez a 70 százalékos számhoz, a tűcsereközpont szűrésre vállalkozó klienseinek leletei alapján. Kovács Aranka erről az mondta: a kerületi ÁNTSZ-nél mindössze négy hepatitisz C megbetegedésről tudnak hivatalosan.
Bár a hepatitisz C olyan betegség, amelyet hivatalosan be kellene jelenteni az ÁNTSZ-nek, az anonim droghasználók esetében ez nem szokott megtörténni. 2008-ban például országosan mindössze 34 hepatitisz C megbetegedést jelentettek, miközben az intravénás drogosokat érintő OEK szűréskampányban 133 embernél mutattak ki fertőzést.
Kovács szerint, mivel nem követhető módon vették a mintát a szűréseknél, az ÁNTSZ akkor sem tudna mit kezdeni a helyzettel, ha valós a 70 százalékos arány, bár azt "rémisztőnek és súlyosnak" tartaná. A hepatitisz C szexuális úton és vérrel terjed, ezért a drogosok partnere, családja is veszélyben lehet, ráadásul a szétdobált, használt fecskendők is fertőzésveszélyt jelentenek. "Azokat az embereket egyenként rá kellene bírni, hogy kezeltessék magukat" - mondta az [origo]-nak a tiszti főorvos.
Rácz József, a Kék Pont igazgatója kedden azt mondta: az alapítvány becslései szerint a Kálvária tér környékén évente nagyjából egymillió szúrás történik, de tavaly csak 48 ezer használt fecskendőt hoztak be a központba a droghasználók. A szétdobált tűk összeszedésével foglalkoznak a Kék Pont munkatársai és a közterület-felügyelők is, de így sincs kapacitás arra, hogy gyorsan, minden esetben reagáljanak a használt fecskendőkről szóló lakossági bejelentésekre. Az alapítvány szerint szükség lenne arra, hogy 24 órában működjön ilyen szolgálat, de ehhez forrásokra volna szükség.
Pénzt nem ad a drogproblémára az önkormányzat
Kocsis Máté szerdán azt nyilatkozta, hogy a maga részéről beiktatása után "nyitott rá és örömmel veszi", ha sikerül a Kék Ponttal kialakítani olyan együttműködést, amely garantálja, hogy "az alapítvány által a Józsefvárosba vonzott és ellátott drogosok injekciós tűi nem a mindenki által használt, és az önkormányzat által fenntartott parkokban kötnek ki." Az önkormányzat december 1-jétől foglalkoztat főállású parktakarítókat a kerület köztisztaságának javítása érdekében" - közölte az [origo]-val a kerület sajtóreferense.
Kocsis nyilatkozatában arról nem volt szó, milyen egyéb megoldási javaslata van az önkormányzatnak a kerületi drogproblémára. A sajtóreferens szerint az önkormányzat szeretné, ha tűcsere mellett leszoktató és elterelő programok is indulnának a kerületben. Az ilyen kezdeményezések szükségességével a Kék Pont által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői is egyetértettek kedden, de az alapítványnak nincs forrása arra, hogy kiterjessze szolgáltatásait. Józsefváros sajtóreferense szerint pénzt az önkormányzat sem tudna biztosítani, csak az együttműködését ajánlja fel a vállalkozó civileknek.