Minden konkrétum kimaradt a jelenlegi klímatervezetből

A pénteken véget érő koppenhágai klímacsúcs végére összehozott nyilatkozat tervezete azt mutatja, a delegációk nem tudtak dűlőre jutni a klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb kérdéseiben. Konkrétumok alig akadnak a tervezetben, kötelező érvényű pontjai szinte nincsenek, határidőket nem szab meg - írja a brit Guardian, amely megszerezte és nyilvánosságra hozta a pénteken, csaknem kéthetes tárgyalás után összeollózott tervezetet.

Gyakorlatilag nem sikerült a legfontosabb kérdésekben konkrét megállapodásra jutniuk a koppenhágai klímakonferencián részt vevő delegációknak, legalábbis a péntek reggel, néhány órával a csúcs vége előtt kiszivárgott megállapodás-tervezet szerint, amelyet a Guardian tett közzé. Az nem derül ki pontosan, hogy a háromoldalas tervezetet a zárómegállapodás szövegének szánják-e.

A Guardian szerint a szövegből kiderül, hogy a csaknem két hete zajló klímatárgyalásokon gyakorltailag nem született számottevő eredmény, az álláspontok csak minimálisan közeledtek egymáshoz. Nem történt nagy változás a csütörtök éjjeli lázas tanácskozásokon sem. Ezért a konferencia utolsó óráiban a résztvevőknek óriási áttörést kellene elérniük, hogy értékelhető eredménnyel záruljon a csúcs.

A kiszivárgott tervezet szerint az országoknak "törekedniük kell" arra, hogy a globális felmelegedés ne legyen több, mint 2 Celsius-fok az ipari forradalom idejéhez képest, de nem kötelezi őket erre. A 2 fok feletti mértékű melegedés a klímakutatások szerint beláthatatlan következményekkel járna a világ számos részén. A süllyedő kis szigetországok ráadásul még a 2 fokos határt is túl soknak tartják.

A dokumentumban nem szerepelnek konkrét számok arról, hogy mely államok hány százalékkal fogják vissza károsanyag-kibocsátásukat, de még azt sem említi meg, hogy melyik évben érheti el a maximumát a globális széndioxid-kibocsátás. A szövegben csak az szerepel, hogy "nagymértékben" vissza kell fogni a kibocsátást, és hogy annak szintjének "minél előbb" tetőznie kell. Kijelenti, hogy a fejlett ipari országoknak "adekvát, kiszámítható és fenntartható pénzügyi, technológiai segítséget" kell nyújtaniuk a fejlődő államoknak, hogy azok alkalmazkodhassanak a klímaváltozás hatásaihoz.

A szöveg tartalmazza azt a már korábban kialkudott 10 milliárd dolláros összeget, amelyet a következő három évben a fejlődő államok kapnak majd. Az a korábban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter által támogatott 100 milliárd dolláros összeg is szerepel benne, amelyet 2020-ig évente a fejlődő országok számára dobnának össze a vezető államok. A Guardian szerint ugyanakkor ezek a konkrét összegek sem érnek sokat, ha a felek nem részletezik, hogy hogyan gyűlik össze a szükséges pénzt.

A szöveg - amelyet a Guardian szerint összesen 28 állam vezetői készítették pénteken kora reggel - további tárgyalásokat javasol a 2010-es évben, a mexikóvárosi ENSZ-konferencia kezdetéig.

A klímacsúcsról szóló cikkeket, elemzéseket, tudósításokat itt találja meg.