"Magának mennyivel tartoznak?" - ez volt az első kérdése a budapesti Alkotás utcai ház egyik lakójának, ahol az [origo] munkatársa arról érdeklődött, hol lehet megtalálni a C.C. Soft Kft. nevű cég irodáját. A cégnyilvántartásban ez a cím szerepel a kft. hivatalos székhelyeként, a lakó szerint azonban a jelenleg felszámolás alatt lévő vállalkozás már hónapokkal ezelőtt elköltözött. Azóta többen érkeztek arra hivatkozva, hogy tartozik nekik a cég - magyarázta a férfi a Déli pályaudvar közelében álló épület lépcsőházában.
Az [origo] azért kereste a kft.-t, mert - mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk - ez a cég adott százmillió forintos adományt a Magyarok Egymásért Szövetsége (MESZ) nevű pártnak, amely több szálon kötődik a 2007-ben kirobbant, milliárdos csalási és sikkasztási ügyben érintett Egymásért Alapítványhoz. A párt elnöke az a Földesi-Szabó László egykori rendőrtiszt, aki a bűntetőügy kezdetekor az alapítványt is vezette. Őt a bírósági szakaszban lévő eljárásban azzal vádolja az ügyészség, hogy az alapítvány vezetőjeként egymilliárdos sikkasztást, több társával együtt pedig egymilliárdos csempészést követett el.
A büntetőeljárás két és fél évvel ezelőtti nyilvánosságra kerülésekor derült ki, hogy az alapítvány több tisztviselője is kapcsolatban állt a polgári titkosszolgálati tevékenységet végző Nemzetbiztonsági Hivatallal. A kuratóriumnak korábban tagja volt Gyarmati György, az NBH akkori megbízott főosztályvezetője, valamint Simon Ibolya, a hivatal nyugdíjas jogásza, és az utóbbi két név feltűnik a MESZ-ben, illetve a környékén is. Gyarmati György tagja a párt négyfős elnökségének, Simon Ibolya pedig megbízott jogászként járt el a párt egyes ügyeiben.
Ismerkedés és meggyőződés
Földesi-Szabó a "párt magánéletére" hivatkozva nem mondott részleteket a támogatásról, azt azonban ő és egy állami számvevőszéki vizsgálat is megerősítette, hogy a százmillió forint befolyt a kasszába. Az adományozásról megjelent korábbi cikkünkhöz nem tudtuk elérni a C.C. Soft többségi tulajdonosát és ügyvezetőjét, Egervári Ajtonyt, azóta azonban adott egy interjút, amelyben szintén megerősítette, hogy a párttámogatások sorában különösen nagy összegűnek számító összeget cége kifizette a MESZ-nek.
"Ez meggyőződés kérdése" - magyarázta az adományozást Egervári, aki szerint kialakult egy politikai űr, amelyben fontos szerep juthat a MESZ-nek, de ehhez támogatásra van szüksége. Azt mondta, az anyagi segítségről az után döntött, hogy megismerte a párt programját, a benne résztvevő személyeket, és többször beszélgetett Földesi-Szabóval. Egervári szerint egy közös ügyvéd ismerősük mutatta be őket egymásnak egy rendezvényen 2008 elején, amikor ő annyit tudott Földesi-Szabóról, hogy az általa vezetett alapítvány segítséget nyújtott egy illegálisan Törökországba vitt kisfiú hazahozatalában. Bár már hónapokkal korábban ismert volt az Egymásért Alapítvány ügyében zajló nyomozás, Egervári azt mondta, hogy az ismerkedés idején neki erről nem volt tudomása, azt pedig nem kívánta elárulni, hogy ki volt az őket egymásnak bemutató ügyvéd.
Már előző cikkünkben idéztük az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettesét, Horváth Balázst, aki szerint a cégek csak az adózott eredményükből adhatnak pénzadományt a pártoknak, és ennek alapján kérdéses, hogy a C.C. Soft miként adományozhatott százmilliós összeget a MESZ-nek. A cég 2007-es mérlege szerint ugyanis az adózott eredménye mindössze 2,7 millió forint volt, ráadásul a korábbi évekből is csak 6,7 millió forintos tartalékkal rendelkezett, és eközben közel félmilliárd forintos rövid távú, vagyis egy éven belül lejáró kötelezettség is terhelte. Egervári ugyanakkor azt állítja, annyira jól sikerült a tavalyi évük, hogy nemcsak sikerült ledolgozniuk a hatalmas összegű tartozásukat, de olyan sok nyereséget termeltek, hogy belefért a százmilliós párttámogatás kifizetése. Kérdésünkre, hogyan fizethette ki a pénzt még az éves zárás előtt, azt válaszolta, "a könyvelő azt mondta, hogy ez rendben van".
"Felszálló ágban volt a cég, sok üzleti lehetőséggel, előszerződésekkel, aláírt szerződésekkel" - mondta az ügyvezető 2008-ról, hozzátéve, azt nem látták előre, hogy 2009-ben aztán több partnerük sem lesz hajlandó fizetni, illetve hogy többen is visszalépnek majd megkötött szerződésektől, és így megrendelések nélkül marad a C.C. Soft.
Hajtás és kellemes hangulat
Hivatalosan már a vállalkozás 2008-as gazdálkodásáról sem tudni semmit, a cégbíróságon ugyanis nem található meg a tavalyi évi mérleg, bár az előírás szerint ezt május végéig be kellett volna nyújtania a cégnek. Egervári állítja, hogy egy 2009 elején lezajlott hirtelen és kedvezőtlen fordulat okozta a cég bedőlését (és vezetett el ahhoz, hogy a bíróság október közepén elrendelte a felszámolását), az [origo] által megkérdezett jelenlegi és egykori dolgozók, illetve alvállalkozók beszámolójából ugyanakkor teljesen más kép rajzolódik ki.
A céget közelről ismerők szerint a C.C. Soft már 2008-ban is problémákkal küszködött, ezért mindannyian meglepődve és hitetlenkedve fogadták a százmilliós párttámogatásról szóló hírt. A kft. egyik névtelenséget kérő munkatársa például megjegyezte, szerinte csak arról lehet szó, hogy valakik megpróbálják befeketíteni az ügyvezetőt, majd amikor közöltük vele, hogy maga Egervári is megerősítette a támogatás tényét, akkor azt válaszolta, nem érti, mi történhetett.
Az egyedi informatikai fejlesztéseket végző C.C. Soft Kft. 2004 októberében alakult meg, székhelye Budapesten volt, de a tényleges munkát nagyrészt a pécsi telephelyen végezték. A bevétele már 2005-ben több mint 140 millió forint volt, a következő évre ez megduplázódott, 2007-ben pedig meghaladta a 440 millió forintot. Közben a létszám is egyre nőtt, a csúcsidőszakban elérte az ötven főt. "Kellemes hangulatú, hajtós cég volt a C.C. Soft" - mondta Bencsik István, aki ugyan csak 2008 elején csatlakozott a céghez, de már régebbről is ismerte a vállalkozást. Bencsik szerint a kft. egyik vonzereje az volt, hogy ugyan sokat kellett dolgozni, de pécsi viszonylatban jó fizetéseket adott a dolgozóinak.
"Olyan volt, mint egy hullám"
Az [origo] kilenc olyan emberrel beszélt, akik különböző időszakokban dolgoztak a cégnek, és ők egybehangzóan azt mondták, a pénzügyekbe ugyan nem láttak bele, de belülről úgy érzékelték, hogy a kezdeti lendületes növekedést gyors visszaesés követte, és ezt már 2008-ban érezni lehetett. "Olyan volt, mint egy hullám. Volt egy nagy felívelés, ami kábé 2007-ig tartott, majd utána jött egy teljesen ellentétes folyamat" - mondta egy névtelenséget kérő, egykori dolgozó. "Durván másfél évvel ezelőtt kezdődtek a gondok, amikor véget értek a nagy projektek. Nem voltak stabil, folyamatos megrendelések" - idézte fel egy másik korábbi munkatárs.
Gondok voltak a fizetésekkel is, már 2008-ban előfordult, hogy csúszott a bérek kifizetése - mondta több, névtelenséget kérő egykori és jelenlegi dolgozó. A céges források közül a nevét egyedül vállaló Bencsik István szerint tavaly ugyan személy szerint neki még rendesen fizetett a cég, de a problémákat jelezte, hogy év végén elkezdett csökkenni a C.C. Soft létszáma. Egervári tagadja ezt, de a távozásokat a cég más egykori dolgozói is megerősítették, és az [origo] is beszélt egy olyan egykori munkatárssal, akit állítása szerint tavaly novemberben küldtek el egy kollégájával együtt.
"Előfordult, hogy az alvállalkozóink telefonáltak, szeretnék megkapni a pénzüket" - idézte fel egy korábbi C.C. Soft-munkatárs, és mások is beszámoltak arról, hogy a cég partnerei időnként rajtuk keresztül próbáltak üzenni az ügyvezetőnek, hogy rendezze tartozását. Egervári azt mondta, hogy vannak adósságaik, de ezek túlnyomó többsége szerinte 2009-ben keletkezett. Ennek ellentmond, hogy több munkatárs szerint már 2008-ban is fordultak hozzájuk díjazásukat követelő alvállalkozók, és az [origo] is talált olyan céget, amelynek állítása szerint már 2007 vége óta tartozik a C.C. Soft.
Akik futnak a pénzük után
Az informatikai szolgáltatásokat kínáló Kiméra Kft. ügyvezetője, Trembeczki István szerint "korábban mindig fair" volt a kapcsolatuk a C.C. Softtal, egy 2007-es GVOP-pályázatos (uniós forrásokból megvalósuló, gazdasági versenyképességi program) együttműködésből azonban maradt kifizetetlen számlájuk. Trembeczki szerint 2007 decemberében adtak be egy közel 1,4 millió forintos számlát a C.C. Softnak, amelyből még abban a hónapban kifizetett 900 ezret, a maradékkal ugyanakkor azóta is adós. "Küldtem az ügyvezetőnek több e-mailt, 2008 januárjában kérdeztem tőle először, hogy mikor tudnak fizetni, mire azt válaszolta, valószínűleg a jövő héten utalják a pénzt" - idézte fel Trembeczki, aki szerint azonban a pénz nem érkezett meg, a későbbi, márciusban és júniusban elküldött levelekre pedig nem is válaszolt a C.C. Soft vezetése.
Ez a közel félmillió forintos tartozás ugyanakkor elenyésző a teljes adóssághoz képest. Egervári szerint összesen 30-40 cégnek tartoznak 200 és 300 millió forintnyi összeggel. Ezen belül az APEH felé 40-45 millió forintos adósság halmozódott fel - mondta az ügyvezető, aki arról nem kívánt részleteket közölni, hogy mely cégeknek tartoznak, de megerősítette azt a más forrásból származó információnkat, hogy köztük van az ország egyik legnagyobb számítástechnikai nagykereskedője, a CHS Hungary. A tartozásukat behajtani akaró vállalatok között van egy másik informatikai szállítócég, a Nádor Rendszerház is, Egervári szerint ugyanis ennek a cégnek a beadványa nyomán indult el a C.C. Soft elleni felszámolás.
A két cég az [origo] többszöri megkeresésére sem reagált, beszéltünk ugyanakkor egy informatikai vállalkozóval, Nőthig Lászlóval, aki állítása szerint még év elején adott be egy 3 millió forintos számlát a C.C. Softnak, amiből egyelőre 700 ezer forintot fizettek ki. Tartozik a cég a mobilszolgáltatójának is, több munkatárs szerint ugyanis a készülékeken már csak a bejövő hívásokat tudják fogadni, hívásokat nem lehet róluk kezdeményezni.
A C.C. Soft ügyvezetője a jelenlegi borús helyzet ellenére is optimista, és szerinte a felszámolás pozitív kimenetelű lesz a cég számára. Egervári állítja, hogy a több százmilliós tartozásuk mellett van mintegy egymilliárd forintnyi kinnlevőségük is. Ennek részleteiről - például a nekik állítólag tartozó cégekről - nem kívánt beszélni, és a 2008-as mérleg hiánya miatt nem lehet hivatalos képet kapni a cég utolsó két évének gazdálkodásáról. A 2007-es beszámolóból annyi látszik, hogy akkor még több volt a cég tartozása (511 millió), mint a kintlevősége (368 millió forint).
A jog és a megbánás
Az egykor szépreményű informatikai vállalkozás irányítását ezekben a napokban veszi át az eljárás lebonyolítására kijelölt Tax-Audit Kft., amely az [origo]-val azt közölte, hogy egyelőre nem tudnak részleteket mondani a cég helyzetéről. Most jelentkeznek sorra azok, akiknek tartozik a C.C. Soft, és reménykednek abban, hogy a várhatóan hosszúra nyúló hitelezői listán előre kerülnek, illetve hogy sikerül annyi pénzt találni a cégben, amely fedezi a követelésüket.
Az [origo] által megkérdezett, elmaradt fizetésükre váró dolgozók nem tűntek túl optimistának, pedig a magyar jogrendszer elvileg több szempontból is próbál védelmet nyújtani a bedőlő cégek áldozatainak. Bűncselekménynek számít például az, ha egy fizetőképtelenség által fenyegetett cég vagyonát valaki elrejti, eltitkolja, esetleg megrongálja, sőt, a törvényben az is szerepel, hogy tilos "az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes" módon csökkenteni a vállalkozás vagyonát. A büntető törvénykönyv szerint mindezért öt évig terjedő szabadságvesztés jár.
A Magyarok Egymásért Szövetségének nyújtott százmilliós támogatásból most a tartozások jelentős részét rendezhetné a C.C. Soft. "Senki nem lát előre" - mondta erről Egervári, de kérdésünkre megjegyezte, utólag ő is azt gondolja, célszerű lett volna megtartani a százmilliót, bár "nem biztos, hogy az megmentette volna a céget". Szerinte ugyanis 2009-ben, a "választás előtti bizonytalanságok miatt" az állami intézmények lefújtak több informatikai projektet, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozott sok céget, köztük a C.C. Softot is. Az ügyvezető azt állítja, hogy ez váratlanul érte őt. Azt mondta, 2008 végén még az akkor egyre mélyülő gazdasági válság ellenére is bízott a sikeres jövőben, és ezért érezte úgy, hogy belefér a MESZ-nek adott százmillió forintos támogatás.
Felvetésünkre, miszerint a külső szemlélő számára úgy tűnhet, a pártadomány egy eszköz volt a bedőlő cég pénzének kimentésére, azt válaszolta, ha valaki ezt gondolja, annak "az én vagyoni helyzetemet érdemes megnézni". Állítása szerint nehéz körülmények között él családjával együtt, az interjúból ugyanakkor kiderült az is, hogy a MESZ-nél azóta sem firtatta, mire költötték a cégétől kapott, hatalmas összegű támogatást. Ezt a párt elnöke sem volt hajlandó elárulni az [origo]-nak, Egervári pedig azt mondta: "Nem kértem számon, mire költötték. Részt vettem néhány rendezvényükön, feltehetően ezek finanszírozására használták fel az adományt."