Úgy lett a pártok közötti béke és párbeszéd az MSZP választási programjának leghangsúlyosabb, hogy a dokumentum közben folyamatosan beskatulyázza és konkrétumok nélkül ostorozza a jobboldalt. Az "Új kiegyezést!" című program annak a "Haladás és Biztonság" című vitairatnak a végleges formája, amelyet október közepén tett közzé a párt elnöksége, és hosszú viták után a szombati MSZP-kongresszus küldöttei véglegesítettek. Akárcsak az eredeti dokumentum, a program sem tartalmaz túl sok konkrét vállalást, viszont bővelkedik az olyan általánosságokban, mint amilyen a politikai pártok közti együttműködés.
"Azt akarjuk, hogy a demokrácia hívei együtt menjenek, összefogva" - fogalmaz a program, amely szerint a demokratikus, mérsékelt pártoknak "meg kell egyezniük" a szélsőségek megfékezésére. "A pusztító politikai hadakozás helyett társadalmi béke, normális párbeszéd kell, új kiegyezés" - írják. Ehhez képest az MSZP ugyanabban a bekezdésben az egész jobboldalt kirekeszti ebből a kiegyezésből: "[A jobboldal] korlátozná a szabadságot és a demokráciát, ellenőrizetlen hatalmat akar. Elzárkózna a világ többi részétől, konfliktusban állna a szomszédokkal".
Lendvai Ildikó pártelnök az MSZP szombati kongresszusán egyenesen arról beszélt, hogy most minden demokratikus erő az MSZP táborában gyülekezik, a szocialista párt a demokratikus erők gyűjtőpártja lesz. "Egy a tábor, egy a zászló" - közölte, Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt pedig arról beszélt, hogy a választáson nem pusztán pártok fognak rivalizálni egymással, hanem demokraták és nem demokraták. Az MSZP úgy hirdet "új politikai kiegyezést", hogy abból a közvélemény-kutatások szerint választási győzelemre esélyes jobboldalt és a Fideszt kihagyta.
"Megküzdöttünk a válsággal"
Az MSZP programja keveset mond a jövőről, főleg az elmúlt 8 év szocialista kormányzására koncentrál. A dokumentum - akárcsak első verziója, a Haladás és Biztonság című vitairat - különböző nem teljesen alátámasztott, vagy csak részinformációkat tartalmazó számokkal igyekszik bemutatni az MSZP-s évek sikereit és eredményeit, többek között tényként kezeli, hogy "végül megküzdöttünk a világválsággal", pedig Bajnai Gordon, az MSZP által támogatott miniszterelnök többszö kijelentette az elmúlt hetekben, hogy akkor ér el a gazdaság a válság végére, amikor nőni kezd a foglalkoztatás.
A program két és fél oldalon keresztül ecseteli, hogy Magyarország a nehézségek ellenére "előrehaladt, fejlettebb és szabadabb lett" az elmúlt nyolc évben. Az eredmények között a válságkezelést, az EU-tagságot, a sorkatonaság eltörlését, valamint a fizetések és nyugdíjak növekedését említik. Bár a gazdasági válság óta állandó téma, hogy az elmúlt évek lakás- és autóvásárlásainak jelentős részét a lakosság devizahitelekkel törleszti, és ezáltal sokan gazdaságilag kiszolgáltatottá váltak, az MSZP mégis a jólét jeleként hivatkozik az egymillió új lakásvásárlásra és 500 ezer új autóra.
A dokumentum szerint a fizetések és nyugdíjak vásárlóértéke 30 százalékkal nőtt 2001 óta, a KSH adatai szerint azonban az egy keresőre jutó jövedelem reálértéke csak 28 százalékkal, az egy főre jutó átlagkereset pedig 17 százalékal nőtt. A nyugdíjemelkedés adatait pontosan idézték, de mivel az megterhelte a gazdaságot, ezért a Bajnai-kormány megszorításai között a 13. havi nyugdíj megvonása is szerepelt (az MSZP által hirdetett eredmények és a valóság összevetéséről korábbi cikkünkben részletesen is olvashat).
Az ellenzékre hárított kudarcok
A program visszatekintő része viszonylag szűkszavúan, de megemlíti a 8 év kormányzása után is fennálló jelentős társadalmi problémákat: "veszélyes árkok szabdalják a politikát, a társadalmat és a gazdaságot is". Az elmaradt változtatásokért az MSZP az ellenzéket hibáztatja, mivel a párt szerint annak "pártérdekei és indulatkeltése miatt" hiúsultak meg a fontos, közérdekű változások. Az ilyen változások közt említi az MSZP az önkormányzati rendszer reformjának elmaradását, valamint a közbiztonsági problémák és a roma integráció megoldását. Egy mondattal intézi el a program azt a tényt, hogy "kevésnek bizonyultak az eszközök" a gyűlöletkeltés, a korrupció és a visszaélések ellen.
A szocialisták által elképzelt jövő
Az MSZP programja olyan hívószavak köré csoportosítja jövőképét, mint a haladás, modernizáció, a munka becsülete, a szociális biztonság és a szolidaritás. "A modernizáció céljának az ország boldogulását tekintjük" - ilyen és ehhez hasonló általánosságokkal van teletűzdelve a program, miközben arról, hogy konkrétan mit értenek modernizáción, kevés szó esik. Ugyanígy csak általánosságban írnak arról, hogy "küzdenek" a munka becsületéért, azért, hogy a munka lehessen a boldogulás alapja, de hogy ez mit jelent, az nem világos.
A program kijelenti, hogy a jelenlegi rendszer, a piacgazdaság "működési módját" sok ponton meg akarják változtatni, többek között az állam szerepvállalásának és a gazdaság szerkezetének átalakításával. Itt is általánosságok következnek: "növelni a biztonságot, küzdeni a szegénység ellen, segíteni a gazdasági növekedést és csökkenteni az adósságot."
Vállalások, változások
Az MSZP választási programja nem vitte túlzásba az ígérgetést, összesen négy pontban szedte össze, hogy mit akar megvalósítani a következő ciklusban. Egyrészt védelmet ígér a kiszolgáltatott kisembereknek az "új egyenlőtlenségek", így például a fogyasztásban, a hitelfelvételben, az energiapiacon és a hivatali bürokráciában jelentkező kiszolgáltatottság ellen. Ugyanebben a pontban vállalják a korrupció, a hivatali visszaélések és a "politikai cinkosság" visszaszorítását is, de ezt nem fejtik ki.
A párt emellett több munkahelyet sürget: támogatásokat adna a fogyatékosok, a dolgozni akaró kismamák és a 40-50 év felettiek foglalkoztatására. A munkahelyteremtésben a vidéket részesítenék előnyben, a föld és a természeti értékek jobb felhasználását, a szövetkezeti rendszerű együttműködést sürgetik. Emellett konkrét elemként jelenik meg a hazai élelmiszer bolti arányának növelése, a biomasszából készített energia támogatása, valamint a házi betegápolás és a gyermekfelügyelet munkaként való elismerése.
A szociális segélyezési rendszer átalakítását a párt új jogszabályokkal indítaná be, hogy azok a szegénységből való kiemelkedésre ösztönözzenek: a hátrányos helyzetű térségek szakképzetlen embereit árvízvédelmi és erdőgazdálkodási programokban, valamint háztáji gazdálkodás újjászervezésével foglalkoztatnák az ígéretek szerint. A hátrányos helyzetűeknek tett ígéretek között van a kilakoltatások lehetőségének szűkítése is.
Az állam és a közbiztonság jövőbeni szerepéről azt írják: "erős államot akarunk erős demokratikus kontrollal" - írja a program, amely célul tűzi ki a bürokrácia leépítését, az előző ciklusokban sem megvalósított önkormányzati reformot, valamint a szintén évek óta tologatott pártfinanszírozás rendbetételét.
Kimaradtak a nők
Bár Lendvai Ildikó pártelnök pénteken egy civil konferencián még arról beszélt, hogy "tisztességes pártnak kell rendelkeznie nőpolitikai mondanivalóval", az MSZP programjából teljesen kimaradtak a nők. A nők helyzetével a dokumentum egyáltalán nem foglalkozik, nőkről említést egy tagmondat erejéig tesz csak a program, amikor a párt együttműködést ajánl "a nő egyenlő esélyeiért küzdőknek" Saját mondandót a választási program nem fogalmaz meg a témában.
A párt listáján sem érvényesül a nők Lendvai által említett jelentősége. A párt országos listájának első 75 helyén nem érvényesül az alapszabályban előírt női kvóta, hogy legalább minden ötödik képviselőjelölt nő legyen. A lista első 20 helyén még 4 nő van, a további helyeken 75-ig azonban mindössze két újabb nő szerepel. Emiatt a lista elfogadása előtt több, a 90. hely környékére vagy hátrébb sorolt női MSZP-s politikus is visszalépett a jelöltségtől (erről részletesen itt olvashat).
Hosszú vita után született
A szombaton elfogadott választási program hosszú politikai vita után született, 90 pártszervezet és 5 ügyvivő szervezet is megtárgyalta az elfogadása előtt - mondta a szombati kongresszuson az [origo]-nak Lamperth Mónika, a program politikai koordinátora. Lamperth szerint többek között ezeken a vitákon, illetve a választmány ülésén tolódott el a haladás és biztonság témájától az "új kiegyezés" felé a program: a kongresszuson lényegi változások már nem születtek, csupán 5-6 fogalmazásbeli módosítást tettek a szövegbe.
"Ez a 15 oldalas dokumentum természetesen nem elég arra, hogy az összes problémát felsorolja, és megoldja, igazából arról folyt a vita, hogy melyik témák kerüljenek bele egyáltalán" - mondta a létrehozás folyamatáról a kongresszus egyik Jász-Nagykun-Szolnok megyei küldöttje, Serfőző István. Bár kongresszusi beszédében Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt és Bajnai Gordon kormányfő is utalt arra, hogy nagyon nagy viták voltak a pártban a jövőről, Serfőző szerint nem is a szakmai kérdésekben volt igazán "csörgés-csattogás", hanem a személyi kérdések körül.