K. Árpád: Nem vagyok a romagyilkosságok kulcsfigurája

Tagadta részvételét a cigányok elleni támadásokban K. Árpád, a romagyilkosságok egyik gyanúsítottja. A férfi ügyvédje segítségével üzent a Magyar Nemzetnek, és közölte, hogy nem tartja magát előítéletesnek, és sose volt szélsőséges szervezet tagja. Állítása szerint sorkatonaként egyszeri fegyveres kiképzést kapott 1989-ben, és azóta nem is volt köze fegyverekhez.

"Nem vagyok az úgynevezett romagyilkosságok kulcsfigurája" - közölte ügyvédjén keresztül a Magyar Nemzettel K. Árpád, a cigányok elleni támadásokkal gyanúsított egyik férfi. A lap egy másik gyanúsítotthoz, K. Istvánhoz hasonlóan testvérével, K. Árpáddal is interjút akart készíteni, azonban a hatóság ezt nem engedélyezte a nyomozás érdekeire való hivatkozással.

K. Árpád azt üzente ügyvédjén keresztül, hogy nem vett részt emberölések kitervelésében és végrehajtásában, és semmilyen erre "vonatkozó tény, adat, bizonyíték vagy tanúvallomás nem merült fel a nyomozás alatt", ami terhelő lenne rá nézve a gyilkosságok ügyében.

A férfi üzenetében azt is tagadta, hogy valaha szélsőséges szervezet tagja lett volna. "Nem tartom magam előítéletesnek, soha nem hangoztattam szélsőséges nézeteket sem társaságban, sem internetes közösségi oldalakon" - tette hozzá. Azt is üzente, hogy hangtechnikusként roma zenészekkel is dolgozott együtt, de soha nem volt velük konfliktusa.

Testvéréről, K. Istvánról is azt állította, hogy "neki szintén rendezett a háttere és kiegyensúlyozott a családi élete", és ő sem tagja szélsőséges csoportnak. Tagadta, hogy Izraelben egy kibucban dolgozott volna - ahogy az sajtóhírekben felmerült.

K. Árpád írt arról is, hogy 1989-ben sorkatona volt, határőrként szolgált egészen addig, amíg "egy baleset után" egy év múlva leszerelték. Egyszer vett részt mindössze éleslövészeten, és állítása szerint később se került kapcsolatba fegyverekkel, fegyverviselési engedélye nincs.

Nem mobilja miatt kapták el

A gyanúsított közölte, hogy szerinte nem a mobiltelefonjának cellainformációi alapján találták meg a rendőrök, hanem "feltételezésem szerint egy bejelentés alapján". Ezt azzal indokolta, hogy szerinte a telefonszáma egyik gyilkossági helyszínhez sem köthető.

A férfi végül kijelentette, hogy terhelő vallomást eddig senki sem tett rá, viszont a Nemzeti Nyomozó Iroda számos szakértőt rendelt ki. A kirendeléssel kapcsolatos előírásokat viszont szerinte nem tartották be, ezért K. Árpád panasszal fordult az ügyészhez. Azt még hozzátette, hogy mivel a szakértői véleményekben nincs olyan, ami megalapozná a gyanút ellene, ezért kezdeményezni fogja a gyanúsításának megszüntetését.

K. István, K. Árpád testvére múlt héten adott interjút a Magyar Nemzetnek, ahol elmondta, hogy a gyilkosságokban nem vett részt, de a gyújtogatásokban igen. Ezzel egy súlyos társadalmi problémára kívánta felhívni a figyelmet állítása szerint. Az interjú összefoglalását itt olvashatja.

Még 2008-ban kezdődött a magyar bűnüldözés történetének talán legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata, de csak 2009-ben tudatosult igazán, hogy ugyanaz a csoport támadt cigányok által lakott faluszéli házakra. A titkosszolgálat hibái is hozzájárultak ahhoz, hogy a rendőrségnek csak augusztusban sikerült elfogni azt a négy férfit, akik a gyanú szerint kilenc helyszínen támadtak, és összesen hat ember haláláért felelősek. A romagyilkosságokról szóló összefoglaló cikkünket itt olvashatja.