Az alacsony fosszilis energiafelhasználású gazdasági szerkezetre való áttérés olyan szükségszerűség, amivel Magyarországnak is előbb-utóbb szembe kell néznie - közölte Szili Katalin szocialista politikus kedden az Országgyűlésben az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén.
Szili szerint a javaslat elfogadását az is sürgeti, hogy jelentős társadalmi és gazdasági problémákat eredményez Magyarországnak a fokozatosan kimerülő fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőség. Kőolaj esetében 86, földgáz esetében 82, szén esetében pedig 40 százalékban függünk az importtól, ami miatt kiszolgáltatott és zsarolható helyzetben van az ország - mondta a politikus.
A javaslat egyebek mellett jelentős - 1990-hez képest 2020-ra 40, 2050-re 80 százalékos - károsanyagkibocsátás-csökkentést ír elő. Szili szerint 2005-re ebből a csökkentésből az ország már 23 százalékot teljesített, és 2008-hoz képest 2020-ig már csak tíz százalékkal kell kevesebb üvegházhatásért felelős gázt kibocsátani.
Az országgyűlés elé januárban benyújtott törvényjavaslatot eddig támogatta a parlament környezetvédelmi bizottsága, a gazdasági bizottság keddi ülésén ugyanakkor több módosító indítványt is benyújtottak a javaslathoz. Koscsó Lajos és Magda Sándor MSZP-s képviselők ugyanis sokallják a 40 százalékos csökkentést, ami szerintük túlságosan korlátozná a gazdaság fejlődését, ezért 2020-ra 20 százalékos csökkentés javasoltak. Indítványaikat ugyan elutasította a bizottság többsége, ám nem kizárt, hogy ezek miatt a törvényt már nem tudják majd elfogadni ebben a parlamenti ciklusban.
Pedig a javaslatot korábban támogató környezetvédelmi bizottságban a képviselők arra jutottak, hogy a széles civil támogatást is élvező törvényt még ebben a ciklusban el kell fogadni, hogy a tavasszal összeülő új országgyűlésnek kiindulási alapot jelenthessen a további jogszabályok megalkotásához. A törvényről elvileg a jövő hét kedden tartanak zárószavazást.