A kormány egy háromtagú bizottságot állít fel Kenedi János vezetésével, hogy ellenőrizze a szocialista állambiztonsági szolgálatok adattárait tartalmazó mágnesszalagok feldolgozását. Ezt Bajnai Gordon kormányfő jelentette be a parlamentben, Bőhm András SZDSZ-es képviselő interpellációjára adott válaszában.
Bőhm azt kérdezte a miniszterelnöktől, mit tesz a kormány azért, hogy a korábbi Kenedi-bizottság által feltárt, majd tavaly novemberben sikeren archivált mintegy 40 megabájtnyi adatot (az állambiztonsági szolgálatok legteljesebb ismert nyilvántartását) nyilvánosságra hozzák.
Bajnai válaszában azt mondta, a törvény értelmében a titokgazda a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, neki kell eldöntenie, hogy milyen adatokat lehet átadni a levéltárnak, és melyek maradjanak továbbra is titkosak. Azonban a bizottság tagjai betekinthetnek az adatokba, és jelezhetik a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek vagy a kormányfőnek, ha nem értenek egyet azzal, hogy bizonyos információk titkosak maradjanak.
Bajnai szerint új dossziétörvény megalkotására azért nem volt lehetőség ebben a parlamenti ciklusban, mert ahhoz az alkotmányt is módosítani kellett volna, de ehhez nem volt meg a politikai konszenzus. A kormány célja azonban az, hogy az adatok a lehető legnagyobb arányban a levéltárba kerüljenek és a történészek kutathassák azokat.
Gyarmati újabb hét évre bizalmat kaphat
Délelőtt kiderült az is, hogy Gyarmati Györgyöt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) jelenlegi főigazgatóját kívánja újabb hét évre megbízni a szocialista állambiztonság iratait őrző intézmény vezetésével Katona Béla, az Országgyűlés elnöke.
A posztra kiírt pályázatra hárman jelentkeztek ugyan - Gyarmati mellett Markó György, a levéltár elődjének, a Történeti Hivatalnak az elnöke, illetve Varga László, Budapest Főváros Levéltára korábbi vezetője -, de a házelnök már csak Gyarmati meghallgatását kérte a parlament nemzetbiztonsági, illetve kulturális és sajtóbizottságától.
A nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén Bőhm András "a nyilvánosság elleni súlyos és cinikus támadásnak" nevezte, hogy csak egy jelöltet hallgat meg a testület. Ez jogilag ugyan szerinte sem támadható, de az egész ügy jellege azt a látszatot erősíti, hogy azt szándékosan a feledés homályába süllyesztik.
Az új, a korábbi "ügynöktörvényekkel" szemben "dossziétörvénynek" nevezett jogszabály megalkotását már az első Kenedi-bizottság 2008 októberében elkészült jelentése is javasolta (erről itt olvashat részletesen), de azóta csak annyi történt, hogy átmásolták modern adathordozóra az állambiztonság adatait tartalmazó mágnesszalagokat (erről korábbi cikkünkben olvashat). Az új törvényhez azonban még nem sikerült közelebb jutni a politikai akarat hiánya miatt.