Visszalépett a Magyar Rádió elnökjelöltségétől a posztot jelenleg betöltő Such György. Such György elnöki mandátumának automatikus meghosszabbításról csütörtökön szavazott volna a rádió nagykuratóriuma, de az elnök - mint az [origo]-nak elmondta -, szerdán írt egy levelet a tagoknak, amelyben közölte, az elmúlt hetek eseményei alapján világos, hogy nem biztosítható korábban élvezett egyöntetű politikai támogatottsága, és ilyen körülmények között nincsen értelme szavazni arról, hogy meghosszabbítsák idén július 31-én lejáró mandátumát.
Such szerint várható volt, hogy a fideszes tagok, akárcsak korábban az elnökségi ülésen (március 16-án nélkülük szavazták meg Such mandátumának meghosszabbítására vonatkozó javaslatot), csütörtökön sem vesznek majd részt a szavazásban. Egységes politikai támogatás nélkül nincs értelme betöltenie a posztot, mert úgy nincsenek meg az érdemi működés feltételei - mondta. Jelenleg a rádió kuratóriumának elnöksége tanácskozik arról, hogy kiírjanak-e új pályázatot a posztra.
A Magyar Narancs csütörtökön Such elnökségének meghosszabbítását latolgatva kuratóriumi belső információkra hivatkozva azt írta, az elnököt korábban sokat bíráló MSZP mellé állt, miközben a korában őt támogató Fidesz elfordult tőle. Ennek oka részben az, hogy a Fidesz - Gál András Levente a hetilapban idézett levele szerint - ellenezte, hogy a kormánypártiak erőből átnyomják mandátumának meghosszabbítását, illetve részben az, hogy nem sikerült megújítani az elavult közszolgáltatási műsorszolgáltatási szabályzatot.
A médiatörvény értelmében a rádióelnökről a hivatalban lévő elnök mandátumának lejárta előtt 120 nappal ki kell írnia a kuratórium elnökségének az új pályázatot, ha az előző elnök mandátumát nem hosszabbítják meg. Ezt egy ember esetében egy alkalommal lehet megcsinálni. Such visszalépésével április 3-ig ki kell írni az új pályázatot.
Such elnöksége alatt teljesen átalakította a Magyar Rádiót, új főszerkesztőket nevezett ki, számos műsort megszűntetett - például a közel ötven évig futó Szabó Családot. A leglátványosabb eredményt a Petőfi Rádió áthangolásával érte el, amelyet egy fiatalokat megcélzó, könnyűzenei adóvá alakítottak át. Az átalakításkor ugyan megszűnt a Kabarécsütörtök, a Jó ebédhez szól a nóta, a Körkapcsolás, ám meredeken emelkedni kezdett a rádió hallgatottsága, amely 2007 és 2008 között a fiatal korosztály körében majdnem meghétszereződött. Az arculatváltás után kisebb mértékben, de a Kossuth Rádió hallgatottsága is emelkedett.
Such 2007-ben azzal indokolta a nagy átalakításokat az [origo] olvasóinak, hogy az olyan közrádió, amelyet senki nem hallgat, nem is tarthatna igényt a közfinanszírozásra (az elnökkel készült csetet itt olvashatja).
A Petőfi Rádió 2007 júniusi átalakítása ugyanakkor nem tetszett az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT), a Suchot konzultációra hívó médiahatóság úgy találta, hogy a rádió nem teljesíti közszolgálati kötelezettségeit. A Magyar Rádió viszont azzal érvelt, hogy a minőségi könnyűzene önmagában is kulturális tartalomnak tekinthető, a kultúra közvetítése pedig része a közszolgálatiságnak. A vitából per lett, a Fővárosi Bíróság tavaly nyáron a rádiónak adott igazat, és hatályon kívül helyezte az ORTT határozatát, amely szerint a Petőfi nem felel meg a közszolgálatiság követelményeinek.
Such prémiuma is vitát kavart: 2009 nyarán a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége bírósához fordult, hogy kiderüljön, megfelel-e a jogszabályoknak a rádióelnök megbízási szerződésének egyik pontja, azaz ki kell-e fizetni az elnöknek a szerződés szerint járó prémiumot. A testület képviseletében nyilatkozók nem árulták el, mekkora összegről van szó, de "szürreális" összegű béren kívüli juttatást emlegettek. Such György szerződése szerint azért jogosult prémiumra, mert a Magyar Rádió nyereséges.
A rádió saját honalpján elérhető adatok szerint 2009-re valóban nyereséggel zárta az évet. Míg 2008-ban még több mint másfélmilliós volt a veszteségük, 2009-re már 6 millió forintos pozitív szaldóval zárták az évet.
Tavaly ősszel Such saját rádiója ellen pert is nyert első fokon: a rádióelnök az intézményt felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének egyik döntését támadta meg, amellyel a testület visszavont egy hitelfelvételről szóló határozatot. A bíróság a hitelfelvételt visszavonó határozatot hatályon kívül helyezte. A közrádió felvett egy 3,2 milliárd forintos hitelkeretet a digitális rádiós műsorszórásra kiírt pályázaton való indulásra. Végül viszont nem volt szükség a hitelre, a kuratórium erre hivatkozva akarta visszavonni felhatalmazását a felvételére.