Amikor megroggyant Orbán Viktor - A Fidesz utolsó válságának története I.

Keményen küzdött, de csalódást okozott még a híveinek is, és vállalt ugyan minden felelősséget a bukásért, közben azért mutogatott másokra is. Az Orbán Viktor vezette Fidesz most a kormányzás kapujában áll, négy évvel ezelőtt azonban történetének talán legsúlyosabb válságát élte át. Az [origo] riportja arról, mi történt a Fideszben, amikor úgy tűnt, Orbánból soha többé nem lesz Magyarország miniszterelnöke. Első rész.

Napfényes, a korábbi napokhoz képest enyhe időben gyülekeztek a Fidesz országos választmányának tagjai 2006. március 11-én délelőtt az ország egyik legújabb és legimpozánsabb épületében, a budapesti Művészetek Palotájában. Az ülést azért tartották, hogy döntsenek a párt területi és országos választási listáiról, Orbán Viktor pártelnök azonban már reggelre összehívta a Fidesz legszűkebb vezetését, az elnökség tagjait is. A választmányi ülésen tervezte bejelenteni, hogy Mikola Istvánt jelöli miniszterelnök-helyettesnek, korábban azonban erről nem egyeztetett a vezetőség több tagjával sem. A megbeszélésen heves vita alakult ki, többen is tiltakoztak a szerintük nem teljesen átgondolt döntés ellen, Orbán azonban hajthatatlan volt.

"Viktor nem az a feladós típus" - mondta egy az elnökségi ülés részleteit ismerő fideszes politikus, aki szerint Mikola jelölése "nehéz döntés volt, órákon keresztül tartott a vita". A vezetőségen belül kialakult konfliktus miatt a választmányi ülés is késve kezdődött több résztvevő emlékei szerint, így a párt egyik legfontosabb fórumának tagjai kénytelenek voltak azzal számolni, hogy egész szombati napjukat elviszi a rendezvény. A vitatkozós elnökségi ülést követően végül maga Orbán jelentette be a döntést a választmány tagjainak. "Közölte, hogy miniszterelnök-helyettest akar jelölni, majd visszaült a helyére, és néma csönd következett" - idézte fel az egyik résztvevő, aki szerint amikor aztán Orbánnak feltették a kérdést, hogy kire gondolt, akkor felállt újra, és azt mondta, ha hallani akarják, "ám legyen, Mikola Istvánt szeretném kormányfőhelyettesnek".

Orbán többek között ezzel a lépéssel próbált lendületet adni az egyre erőtlenebbé váló Fidesz-kampánynak négy héttel a választások első fordulója előtt, utóbb azonban még a párton belül is úgy ítélték meg sokan, hogy Mikola kiválasztása hozzájárult a párt vereségéhez. Ezen kívül persze még sok más oka is volt a bukásnak, amelyet nehezen emésztett meg a Fidesz és tábora, sokan nem értették ugyanis, hogyan fordulhatott elő, hogy 2002 után 2006 áprilisában is úgy veszítették el a választást, hogy a kampány kezdete előtt még nyerő helyzetben voltak.

Csalódottság lett úrrá politikusokon és szimpatizánsokon, útkereső beszélgetések indultak meg a párton belül és a hozzá kötődő értelmiségiek körében, és a Fidesz kilencvenes évek közepén történt átalakulása után először kérdőjeleződött meg nyíltan az, hogy Orbán Viktor vezetésével sikerülhet-e kormányra kerülnie a jobboldalnak. Az [origo] arra volt kíváncsi, hogyan dolgozta fel ezt a válságos időszakot a párt, és hogyan sikerült egy viszonylag rövid bizonytalan időszak után nemcsak megőriznie, hanem még tovább is erősítenie pozícióját a Fidesz-elnöknek. Az elmúlt tíz hétben a párt tucatnyi politikusával, háttéremberével és a Fideszhez kötődő elemzőkkel folytattunk hosszabb beszélgetéseket ezekről a kérdésekről. Mindannyian azzal a feltétellel vállalták az interjúkat, ha nem közöljük a nevüket, az érzékeny kampányidőszakban ugyanis nem akartak nyíltan beszélni a párt belső ügyeiről. A források közül többen Orbán Viktor környezetéhez tartoznak, maga a pártelnök azonban nem kívánt nyilatkozni ehhez a cikkhez.

"Egy elefánttal kellett megküzdenünk"

Szűk egy évvel a 2006-os parlamenti választások előtt még jól állt a Fidesz, maga mögött tudhatott egy sikeres európai parlamenti választást, az általa is támogatott Sólyom László lett az államfő, és a felmérések alapján támogatottsága nagyobb volt a kormányzó szocialistákénál. Ezek az előzmények elbizakodottá tették a pártot, a vezetők úgy gondolták, hogy a független elemzők által is kritizált MSZP-SZDSZ-es kormányzati tevékenység alapján nincs esély arra, hogy megforduljon ez a helyzet.

"Elhatalmasodott rajtunk a túlzott magabiztosság" - fogalmazott a párt egyik politikusa, aki szerint ez a hiba alkalmatlanná tette őket annak felismerésére, hogy amit a miniszterelnöki posztot 2004 szeptemberében elfoglaló Gyurcsány Ferenc csinál, azt lehet, hogy ők nevetségesnek tartják, de politikailag hatásos. "Kialakult az a kép az emberekben, hogy nem tudjuk pontosan, hogy mit csinál a kormány, de valamit csinál" - magyarázta a párt első vonalához tartozó politikus, aki szerint ezért 2006 tavaszán "már egy elefánttal kellett megküzdenünk, ahelyett hogy előző nyáron eltapostuk volna a bolhát".

Bár több fideszes politikus szerint is az utolsó pillanatig bíztak abban, hogy meg tudják nyerni a választásokat, és a felmérések is szoros eredményt mutattak még az utolsó napokban is, már a kampányt is jellemezte némi bizonytalankodás. "Voltak rossz előérzetei mindenkinek, ez előjött különböző beszélgetésekben" - mondta a párt elnökségi üléseinek egyik rendszeres résztvevője, hozzátéve, hogy "a szakértők azt szokták mondani, hogy mindig a tendencia fontos, márpedig akkor a tendencia az volt, hogy szűkült a különbség a két párt között". Egy a Fidesz első vonalához tartozó politikus szerint szűkebb körben Orbán is beszélt ezekről a kételyekről. "Viktor különösen a kormányzati osztogató intézkedéseket érezte veszélyesnek" - mondta a képviselő, utalva a Gyurcsány-kormány által beharangozott adócsökkentési tervekre és a 2006 elején folyósított jóléti kiadásokra, például a 13. havi nyugdíj első felének kifizetésére.

"Le lett mérve, és ez a tuti"

Orbán szélesebb körben már nem mutatta, hogy kételyei lennének, de ettől függetlenül volt elégedetlenkedés a képviselőjelöltek között, akiknek néhány heti rendszerességgel tartottak eligazításokat, legtöbbször a budapesti Polgárok Házában. "Észosztás volt" - jellemezte ezeket a találkozókat egy akkori jelölt, aki szerint a kampánystáb tagjai - például a kommunikációs tanácsokat adó Habony Árpád és a kampányszervezésért felelős Kubatov Gábor - készítették fel őket arról, hogy "mik azok a panelek, amelyeket használni kell", illetve felméréseket és grafikonokat mutattak nekik. Időnként tartott politikai helyzetértékelést Kövér László vagy a vezetőség más tagja, ugyanakkor több akkori jelölt is arról számolt be, hogy amikor jelezték a kampánnyal kapcsolatos személyes aggályaikat, akkor nem kaptak megnyugtató válaszokat.

Egy kétségbeesett próbálkozás - Az emlékezetes 2006-os hirdetés

"Nem hallgattak meg minket, csak mondták, hogy mit kell csinálni" - idézte fel egy képviselő. Sok kritika érte például már a kampány során is a Rosszabbul élünk, mint négy éve szlogennel futó hirdetéseket, a kampánystáb azonban elhessegette ezeket a kifogásokat. "Ment a mérgelődés a képviselők között, de a válasz legtöbbször az volt, hogy a fókuszcsoportokon le lett mérve, és ez a tuti" - mondta egy képviselő, egy másik fideszes politikus pedig úgy emlékezett, amikor felvetette, hogy a depresszív kampány visszaüthet, akkor a kampánystáb azt reagálta, "nem gondolod, hogy le fogjuk állítani, miután belenyomtunk több százmilliót?".

A pártvezetés talán nem válaszolt érdemben a képviselő-jelölti aggályokra, de ők is tisztában voltak ennek a sötét kampányüzenetnek a kockázataival, csak egyszerűen úgy érezték, hogy nincs más esélyük a győzelemre. Azt látták ugyanis, hogy 2005 végén és 2006 elején meredeken elindult felfelé az úgynevezett konjunktúra-index, amely a lakosság gazdasági várakozásainak vagy nagyon leegyszerűsítve a közhangulatnak az alakulását mutatja. Az Ecostat elemző intézet adatai szerint ez az index 2005 harmadik negyedévében még csak 42,4 százalékon állt, 2006 első negyedévében azonban már meghaladta a 47 százalékot. "Ilyenkor a kormánynak könnyű, az ellenzéknek nehéz kampányolnia" - mondta a Fidesz elnökségi üléseinek egyik rendszeres résztvevője, aki szerint ezért a Rosszabbul élünk, mint négy éve kampánnyal mesterségesen próbálták megfordítani ezt a trendet. "Ez egy kétségbeesett próbálkozás volt, és a kampánystábban is tisztában voltak vele, hogy ennek komoly rezsije van" - magyarázta egy vezető fideszes politikus.

"A mi elnökünk gyengébb volt"

Utóbb ugyan nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt valós gazdasági alapja a 2006 év elején mért pozitív lakossági várakozásoknak, a Fidesz akkori borús kampánya azonban nemcsak hogy kudarcot vallott, de hitelességi problémát is okozott a párt számára. "A Fidesz korábban a hitet, a bizalmat, az optimizmust képviselte, azt, hogy merjünk nagyok lenni" - mondta egy képviselő, aki szerint az sem tett jót a párt hitelességének, hogy a súlyos gazdasági helyzetről szóló kampánynak ellent mondó hangzatos ígéretekkel álltak elő, például a 14. havi nyugdíj bevezetésével. Történtek a kampányban olyan hibák is, amelyek még a szimpatizánsok körében is rontották a Fidesz megítélését. Előbb kiderült, hogy a Fidesz kapcsolatban állt a kormánypárti politikusokat keményen támadó, magát függetlennek beállító Magyar Vizsla nevű kiadvánnyal, majd bebizonyosodott az is, hogy a párt szerveréről törtek be az MSZP kampányadatbázisába, és onnan választási anyagokat töltöttek le.

Szándékos visszafogottság - Orbán és Gyurcsány a tévévitán

A párton belüli elégedetlenkedés hullámai elérték Orbán Viktort is. Négy nappal a választások első fordulója előtt volt a televíziós vitája Gyurcsány Ferenccel, ahol szokatlanul visszafogottan viselkedett, és úgy tűnt, nem igazán tud mit kezdeni a lendületesen támadó szocialista miniszterelnökkel. "Feri lenyomta Viktort. Kár volt kiállni" - egy 2006-os jelölt szerint a párttársai között ez volt a fogadtatása a vitának, bár "csak suttogóban ment a kritika", nyíltan nem beszéltek róla. "Veszítettünk, a mi elnökünk gyengébb volt" - idézte fel a vitával kapcsolatos véleményeket egy másik akkori jelölt, aki szerint Orbán szándékosan volt visszafogott Gyurcsánnyal szemben. "Benne volt a görcs, hogy őt állandóan autokratának állítják be. Attól félt, hogyha erőszakkal lép fel, akkor az visszatetszést kelthet" - fogalmazott a politikus. Egy a vezetőséghez tartozó képviselő is megerősítette, hogy a visszafogottság tudatos volt. "A vitát nem láttam, de hallottam az olvasatát, és végül is az számít. Ez az olvasat márpedig az volt, hogy Viktor visszahúzódó személyiségként jelent meg, míg Gyurcsány lehengerlő volt" - magyarázta a politikus, hozzátéve: "Viktornak nem áll jól ez a visszahúzódás. Rosszul volt kitalálva. Tudatos döntés volt ugyan, de hibáztunk."

"Viktor egy profi politikus"

A Fidesz tehát a kampánynak ebben a látványos, nagy felhajtás által övezett pillanatában sem szerepelt sikerrel, arról azonban a párt vezetéséhez tartozó politikusok sem tudtak, hogy utólag lett volna bármilyen belső elemzés vagy értékelés Orbán vitában mutatott teljesítményéről. A néhány nappal később tartott első választási fordulóban ugyanakkor el is dőlt, hogy a Fidesz számára elúszott a győzelem esélye, miután az MSZP és az SZDSZ gyakorlatilag behozhatatlan előnyre tett szert. Orbán folytatta ugyan az országjárást, kitartóan kampányolt, és még megpróbálkozott egy MDF-fel kötendő szövetség létrehozásával is, ezek azonban nem jártak eredménnyel, és végül a második forduló alapján a kormánykoalíció pártjai még növelni is tudták parlamenti többségüket.

A már akkor is több mint másfél évtizedes politikai tapasztalattal rendelkező Fidesz-elnök számára nyilvánvalóan nem lehetett meglepetés az elemzők által is megjósolt eredmény, és a pártvezetéshez tartozó politikusok szerint különösebb érzelmek nélkül fogadta a vereséget. "Meg volt rendülve, de fegyelmezett volt" - mondta egy képviselő, aki Orbán mellett tartózkodott a választási fordulók estéin. "Viktor egy profi politikus, tudomásul vette a döntést, és azzal foglalkozott, hogyan tovább" - fogalmazott a pártvezetés egy másik tagja.

Megrendülve, de fegyelmezetten - Az első forduló estéjén

Az első fordulóra a Fidesz még Újpesten, egy több ezer négyzetméteres egykori üzemcsarnokban várta a szimpatizánsokat sörrel, sült kolbásszal és tatárbifsztekkel, két héttel később azonban már a budai várban működő Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezkedett be. Az eredmények közzététele után Orbán előbb egy sajtótájékoztatót tartott, majd beszédet mondott a Halászbástyánál összegyűlt szimpatizánsoknak, és mindkét megszólalás fő üzenete az volt, hogy a vereségért az összefogás hiánya okolható. A beszámolók szerint a sajtótájékoztatón még csak általánosságban beszélt erről, de a támogatók előtt már konkrétan néven is nevezte az MDF-et, mint azt a pártot, amely szerinte felelős azért, hogy hatalomban maradhatott az MSZP-SZDSZ-koalíció.

Másnap reggel egy tévéinterjúban bejelentette, hogy ő maga és a párt teljes elnöksége is felajánlja lemondását a Fidesz soron következő kongresszusán, és közölte azt is, hogy vállalja a felelősséget minden a kampányban meghozott döntésért. "Itt minden hibáért, még azokért a mondatokért, amiket nem én mondtam, azokért is nekem kell viselnem a felelősséget, és ezt én meg is teszem" - mondta az MTV Nap-kelte című műsorában.

"A kritikákat mindenki tartsa meg magának"

Nagyjából ezzel állt elő Orbán akkor is, amikor a második fordulót követő csütörtökön, április 27-én megtartották a leendő Fidesz-frakció tagjainak első ülését. A Parlamenttől néhány száz méterre, a Margit híd pesti lábánál fekvő Képviselői Irodaházban gyűltek össze a képviselők a déli órákban az úgynevezett munkaértekezletre, amelyet az előző ciklusbeli frakcióvezető, Áder János nyitott meg. A pulpitus melletti asztalnál ült Orbán, Rogán Antal kampányfőnök és Semjén Zsolt, a Fidesszel szövetséges KDNP elnöke. A sajtót csak az első pár percre engedték be vágóképeket készíteni, ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott az ülés, amelyet az egyik résztvevő szerint Orbán úgy vezetett fel, hogy "most bárki elmondhatja a véleményét a kampányról, de ha innen kimegyünk, akkor a kritikákat mindenki tartsa meg magának, mert munka van, dolgozni kell". Megismételte ugyanakkor azt a korábbi nyilatkozatát is, hogy végső soron ő hozta meg a kampánydöntéseket, amivel az egyik képviselő szerint "visszavette a hozzászólási kedvet, a kritikusok lelkesedését".

Így is érték azonban kemény bírálatok a kampánystáb tagjait, többek között Rogán Antal kampányfőnököt és a kommunikációs tanácsokat adó Habony Árpádot. Többen kritizálták a kormányfőhelyettesnek jelölt Mikola Istvánt is, aki több kijelentésével (például a szinglihordák emlegetésével és azzal, hogy ha a határontúliaknak állampolgárságot adnak, azzal húsz évre bebetonozhatják a Fideszt) is muníciót szolgáltatott a politikai riválisoknak a kampányban. A bírálatokat érzékelve Mikola a választásokat követően be is jelentette, hogy hajlandó lemondani mandátumáról, de a pártvezetés egyik tagja szerint a többség ezt nem akarta. Egy másik befolyásos fideszes politikus szerint nem is lett volna igazságos Mikola nyakába varrni a vereséget, ő ugyanis már a kormányfő-helyettesi jelölése előtt is elmondta különböző fórumokon azokat a dolgokat, amelyekért később a bírálatokat kapta. "A közönségnek tetszettek Mikola kemény mondatai, és a pártban senki sem szólt neki, hogy ne mondja ezeket" - magyarázta a politikus, aki szerint Mikola esete inkább arra mutat rá, hogy milyen hátulütői vannak a gyors, központosított döntéshozatalnak.

"Mikola kevésbé hozza a macsó életérzést"

Amikor ugyanis a Művészetek Palotájában tartott elnökségi ülésen Orbán előállt a kormányfőhelyettes-jelöltség gondolatával, a vezetőség tagjainak többségét kész helyzet elé állította, és nem volt idő átbeszélni a döntés minden elemét. "Ha egy normális procedúra lett volna, és nem négy óra van az egésznek a megbeszélésre, akkor valaki csak szólt volna, hogy Mikola miket szokott mondogatni" - mondta a párt első vonalához tartozó politikus, aki szerint ez is azt példázza, hogy "a Fideszben gyorsan és hatékonyan születnek a döntések, ami sokszor jó, de időnként veszélyes".

Kerestek egy erős embert - A Mikola jelöltségét szentesítő kongresszuson

Az Orbán-kormány egykori egészségügyi miniszterét kettős megfontolásból nevezték meg végül miniszterelnök-helyettesnek. "Viktor azt mondta, kormányra kerülve nehéz gazdasági lépéseket kell majd megtenni, és nem akarta, hogy ennek a vesztese a humán terület legyen" - magyarázta a pártvezetés egyik tagja, aki szerint olyan embert akartak, aki elég erős ahhoz, hogy akár a kormányon belül is megvédje az egészségügyet, a szociális ellátást és az oktatást a gazdasági, pénzügyi érdekekkel szemben. Ez lehetett az oka annak, hogy a Fidesz-kampányban Mikolát elkezdték a "nemzet orvosa"-ként emlegetni, kormányfőhelyettesi jelölésének azonban volt egy másik, kevésbé elvont magyarázata is.

"Ez egy stratégiai döntés volt, amelynek az volt a célja, hogy Viktorról levegyék azt az össztüzet, amit a szocialisták rázúdították" - magyarázta a kampánystáb egyik tagja. "Viktor karakteres és erős személyiség, de ezzel együtt taszítja is a választók egy részét. Ha ketten vannak, akkor az semlegesíti ezt, és Mikola idősebb ember, aki kevésbé hozza ezt a macsó életérzést, ami a Fideszt jellemezte" - idézte fel az érveket a párt egyik befolyásos politikusa, aki szerint azonban ott csúszott hiba ebbe az elképzelésbe, hogy nem számoltak Mikola érdes, kemény stílusával. "Sokan úgy gondolták, hogy ő még tíz deka párizsit is úgy kérne a boltban, mintha sortűzre adna parancsot" - jegyezte meg a politikus.

"A Fidesz vezetése ambícióhiányos volt"

Az, hogy Orbán megosztja a választókat, áttételesen szóba került a frakcióértekezleten is. Maga a pártelnök vetette fel, hogy az európai politikában nem találni arra példákat, hogy egy vesztes választás után ugyanazzal a jelölttel nyerni tudjon egy párt. Az egyik résztvevő szerint ekkor az Orbánnal politikai kérdésekben korábban is vitatkozó Áder közbevetette, hogy ott van Berlusconi, mire a pártelnök azt válaszolta, hogy az olasz kormányfő nem elveszítette a választást, hanem szétbomlott mögötte a koalíció. Az ülés több résztvevője szerint Orbán felvetette a Fidesz vezetőinek a felelősségét is, szerinte ugyanis nem volt senkiben törekvés arra, hogy miniszterelnök-jelölt legyen. "Azt mondta, lehetett tudni, hogy ő nem nyerhet, de a Fidesz vezetése ambícióhiányos volt" - idézte fel az egyik képviselő, aki szerint Orbán kijelentése már-már szemrehányásnak hangzott. Egy másik, szintén a Fidesz első vonalához tartozó képviselő szerint is "kicsit szemrehányóan" fogalmazta meg véleményét Orbán, "de inkább szomorú leíró módon".

Ez a problémafelvetés nem számított újdonságnak, a pártvezetés már korábban is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy tudnak-e Orbánnal választást nyerni a 2002-es bukás után. Szembesültek ugyanis azzal a problémával, hogy az elkötelezett jobboldaliak körében rajongás övezi ugyan a Fidesz-elnököt, a baloldalon és a bizonytalanok között azonban sokan nem fogadják el. Voltak erről beszélgetések a párton belül a 2006-os választások előtt, de ennél sokkal több nem történt. "2004 környékén egy elnökségi ülésen Orbán felvetette, hogy mi lenne, ha nem vele indulnánk neki a választásnak, a vezetőség azonban elvetette ezt" - mondta a pártvezetés egyik tagja. Egy másik befolyásos fideszes politikus szerint "2006 előtt elindult valamiféle keresgélés, hogy ha baj van, akkor kit lehetne felépíteni", ez azonban végül nem vezetett sehova, aminek a politikus szerint az volt az oka, hogy Orbán "elsősorban olyan emberekben gondolkodott, akiknek nincs önálló karakterük".

A párton belül ugyanakkor valóban nem tudni olyanokról, akik törekedtek volna a miniszterelnök-jelöltségre, és általában is jellemző volt, hogy néhány, a csúcsvezetéshez tartozó politikuson kívül a többiek csendben maradtak. "A Fideszben az az általános hozzáállás, hogy a főnökség viszi az országos dolgokat, mi pedig hadd csináljuk azt helyben, amit akarunk" - írta le a belső viszonyokat egy párttag, aki megfordult tisztviselőként a Fidesz több testületében is. Ennek megfelelően a 2006-os választási vereséget követő, a problémák átbeszélését célzó frakcióértekezleten is csak kevesen szólaltak fel, ez azonban nem jelentette azt, hogy ennyivel le is zárult volna a történet. A következő hetekben újabb és újabb jelei voltak annak, hogy a párt nem tette túl magát a bukáson, és nyilvánvalóvá vált, hogy - amint egy első vonalhoz tartozó fideszes képviselő fogalmazott - "a vereség utáni hónapok az Orbán Viktor vezette Fidesz legmélyebb krízisét hozták el".

Kétrészes cikksorozatunk második részéből megtudhatja, hogy mi köze a Gladiátor című filmnek a Fideszhez, hogyan viccelődött Gyurcsányról zárt körben Kósa Lajos, és hogy miként került ki sértetlenül a válsághelyzetből Orbán úgy, hogy közben a párton esett egy csúnya seb.