A Sólyom-dilemma megoldása is vár Orbánra

Bár Orbán Viktor viszonylag sokat beszél az adócsökkentésre, a kisebb parlamentre és áramvonalasabb önkormányzatokra vonatkozó tervekről, a választások után a Fideszre vár egy kényes belpolitikai ügy, az államfőválasztás megoldása is. A párton belül állítólag még nem téma az ügy, és Sólyom hivatala is azt állítja, hogy még puhatolózások sincsenek. Az államfő ugyan sok ziccert adott Orbánéknak az elmúlt négy évben, önjáró személyisége miatt azonban lehet, hogy mást keres helyette a Fidesz.

A repülőszerencsétlenségben elhunyt lengyel elnök vasárnapi krakkói temetésén együtt vett részt Sólyom László köztársasági elnök a leendő kormányfővel, Orbán Viktorral (jelen volt Bajnai Gordon jelenlegi miniszterelnök is), a gyászszertartás azonban feltehetően nem volt megfelelő alkalom arra, hogy szóba kerüljön a nyári hónapokat várhatóan meghatározó egyik legfontosabb, az államfőt személyesen is érintő belpolitikai kérdése. Augusztus 4-én jár le Sólyom ötéves megbízatása, az Országgyűlésnek addigra tehát döntenie kellene a poszt betöltéséről, a kétharmados parlamenti többségre is esélyes Fidesz azonban egyelőre semmilyen jelét nem adta annak, hogy kit látna szívesen a köztársasági elnöki székben.

"Nem tudni arról, hogy mi lesz" - fogalmazott az [origo] kérdésére Balsai István, a párt jogi igazgatója, és hasonlóan nyilatkozott a KDNP-s Salamon László, a parlament alkotmányügyi bizottságának tagja. "Nem ezzel foglalkozunk" - mondta Salamon, hozzátéve, az biztos, hogy "nem marad az ország köztársasági elnök nélkül". Balsai is úgy fogalmazott, "marad a köztársaság", így lesz jelölés az államfői posztra. Egy, a kormányzásra való felkészülést közelről követő fideszes tisztviselő szintén úgy fogalmazott, "nem téma belső fórumokon" a köztársasági elnöki jelölés.

A Fidesz támogatásával lett elnök

Ettől függetlenül a Fidesznek előbb-utóbb nyilvánvalóan lépnie kell az ügyben, és el kell döntenie, hogy igyekszik megtartani Sólyomot az államfői székben vagy pedig mást jelöl a helyére. A jogszabályok értelmében ahhoz, hogy valakiből jelölt lehessen, legalább ötven képviselőnek az ajánlása szükséges. A poszt elnyeréséhez a parlament kétharmadának a támogatására van szükség, de ha ez egymás után kétszer sem jön össze, akkor harmadik alkalommal már elegendő a jelenlévő képviselők több mint felének az igen szavazata.

Így, feles támogatással lett államfő Sólyom László 2005-ben, akit a mostani választáson a parlamentbe került LMP elődjének tekinthető civil szervezet, a Védegylet ajánlott a képviselők figyelmébe. Miután a 2000 és 2005 között hivatalban lévő államfő, Mádl Ferenc újraválasztása esélytelen volt, a Fidesz is felsorakozott Sólyom mögött, és végül többségében fideszes voksokkal lett belőle köztársasági elnök (a szocialisták Szili Katalint jelölték a posztra). Azóta az elnöknek volt több olyan megnyilvánulása is, amely az ellenzéknek kedvezett, és ezt az MSZP többször szóvá is tette, azért a Fidesszel is voltak csendesebb konfliktusai.

A Fidesz számára jól jött például az, hogy az őszödi beszéd kiszivárgása után Sólyom maga is arról beszélt, hogy a békés kormányellenes tüntetések "számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították", illetve burkoltan felszólította parlamenti többséget arra, hogy váltsa le a miniszterelnököt. Ez nem történt meg, és ugyan a köztársasági elnök többször hangsúlyozta, hogy támogatja a költségvetés rendbetételét és az állam működésének megreformálását is, emellett keményen bírálta is a Gyurcsány-kormány reformtörekvéseit. "Ami megindult, az elszomorító, mert én csak azt látom, hogy az idei költségvetést azt rendbe fogjuk tenni, a számokat hozni fogjuk, de hogy azonkívül hova vezet ez a sok rombolás, amivel kezdődött a reform, nem láttuk" - fogalmazott Sólyom 2007 júliusában, az MTV A szólás szabadsága című műsorában.

Csendes konfliktusok a jobboldallal

Gyurcsány Ferenc egy évvel ezelőtti lemondásakor Sólyom az előre hozott választások kiírását szorgalmazta, ami szintén egybevágott a Fidesz szándékaival, korábban azonban voltak ütközések is az államfő és a párt között. A köztársasági elnök nem értett egyet például az ellenzéki pártnak azzal a döntésével, hogy 2006 őszétől kezdve a képviselői mindig kivonultak a parlamentből Gyurcsány beszédei alatt. A Fidesz nem volt mindig partner azoknak a tisztviselőknek a megválasztásánál sem, akikre Sólyom tett javaslatot. 2007-ben az általános ombudsmani posztra jelölt Majtényi László jogásszal például a fideszes és KDNP-s képviselők még csak szóba sem álltak a bizottsági meghallgatásán. (Egyikük úgy fogalmazott akkor, hogy szerintük Majtényi túlságosan liberális felfogást képvisel.)

Az Alkotmánybíróság első elnökeként komoly tekintélyt szerzett Sólyom ugyan interjúiban jelezte, hogy a konzervatív világlátás áll hozzá közelebb, így elvileg politikailag nem áll távol a leendő kormánypárttól, épp az ilyen önállóságot sugárzó lépései teszik kétségessé azt, hogy a Fidesz megtartaná az államfői székben. "Nem tartom valószínűnek, hogy rá gondoljanak. Ahhoz ő túl autonóm ember" - fogalmazott az [origo]-nak egy Sólyommal korábban munkakapcsolatban lévő jogász, aki névtelenséget kért arra hivatkozva, hogy nem akar egy ilyen politikailag érzékeny ügyben nyilatkozni.

Ha felkérik, mérlegel

Az elmúlt ciklusban Sólyom ugyan többször is fogadta hivatalában - más pártvezetőkhöz hasonlóan - Orbán Viktort, a legutóbbi ilyen találkozó már meglehetősen régen, tavaly szeptemberben volt. A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője, Kumin Ferenc szerint a korábbi gyakorlatnak megfelelően az a beszélgetés is négyszemközt zajlott, de ő biztosra veszi, hogy akkor sem került szóba a 2010-es államfőválasztás kérdése.

Az sem világos, hogy maga Sólyom szeretne-e továbbra is köztársasági elnök maradni. Utoljára tavaly decemberben adott interjút, a Heti Válasz című hetilapnak, és akkor azt mondta: "Ha valakit felkérnek egy ilyen fontos tisztség betöltésére, erkölcsi kötelessége nagyon komolyan mérlegelni. Ahhoz azonban előbb kérni kell. Addig a pillanatig pedig az elnöknek nem szabad foglalkoznia a kérdéssel, máskülönben elveszíti a függetlenségét. Én ezért tudatosan zárom ki a gondolataimból a hogyan tovább kérdését." Kumin szerint ennek megfelelően zajlik a munka a Sándor-palotában, és nem téma az, hogy mi lesz a folytatás. Az [origo] kérdésére hozzátette, még csak "politikai puhatolózás sincs az ügyben".