Diszkóparkoló helyett a töltőállomás királya - Ford Capri menetpróba (2024)

Újabb legendás típusnév tér vissza az amerikai-német márkánál, ám benzines jampijárat helyett ezúttal egy elektromos crossover farát ékesíti a Ford Capri felirat. Tény, hogy – főleg látványos színben – így is lehet varázsa, de minket a vezethetősége foglalkoztat: vajon a VW műszaki alapjain tudtak sikerült sportos karaktert alkotni?

Legend is back, azaz a legenda visszatért. Ezzel a szlogennel tér vissza a Ford Capri, és bár a név hallatán többeknek felcsillanhat a szeme, a valóság egészen más. A Capri ugyanis egy 1986-ig gyártott német sportkupé volt, mely az utcai közönség és a versenysport világában is szép sikereket ért el. Ehhez képest most egy elektromos meghajtású családi crossover viselheti ezt a nevet. A Ford az elmúlt időszakban nehéz és vitatható döntésekkel próbál alkalmazkodni a feje tetejére állt európai autópiachoz: a Fiesta és a Mondeo már a múlté, a Focus végnapjait éli, átalakul a paletta zöme.

Profilból a C-oszlop ablakának ívelése emlékeztet a régi Caprikra; a lökhárítók és az autók aljának csillogó fekete betétjei karcsúsítják a formát  
Fotó: Ruschel Zoltán

Hogy a helyzet még egy kicsit bonyolultabb legyen, a kölni gyártó időközben együttműködési megállapodást kötött a Volkswagennel, ennek keretében a két cég megosztja egymás közt a technológiáit. Így született a Ford alapokra épülő Transporter és Amarok, 

az elektromos autókhoz pedig a Volkswagen kölcsönadja a MEB platformját.

Így a nemrég debütált, amerikai eredetijénél jóval kisebb villany-SUV, az Explorer után az új Capri is wolfsburgi alapokra épül. Ennek számos előnye mellett persze a hátrányok vagy hibák is közösek, de ne szaladjunk ennyire előre.

Kicsit a régi, dupla kereklámpás elődöt idézi a lámpagrafika. Hatféle szín választható, köztük ez a látványos sárga, de van még feltűnő piros és kék is
Fotó: Ruschel Zoltán

Nevében régi, koncepciójában új lett a Ford Capri

Formailag a Capri jól illeszkedik az Explorernél látottakhoz, akár annak kupés testvéreként is említhetjük (lásd az ID.4/ID.5 duót). Persze a név mellé igyekeztek némi múltidézést is belecsempészni a külsőbe. A régi Capri világát elsősorban a hátsó oldalablak íves végződésében és az első-hátsó lámpákban kell keresni. Bár a forma megítélése mindig szubjektív, a Capri szerintünk kellemes és barátságos megjelenésű - más kérdés, hogy ez mennyire passzol a vad és sportos típusnévhez. Az akár mátrix-LED lámpák egyébként tényleg mutatósak, akárcsak az elöl a lökhárítóba préselt, hátul plexi alá rejtett Capri típusjelzés is.

Egyértelműen SUV-kupé kialakítású a far, a Standard Range végsebessége 160, a kétféle Extended Range kivitelé pedig egységesen 180 km/h
Fotó: Ruschel Zoltán

Érdekes, hogy az autón semmilyen hátsó spoiler nincs, a tető vonala egyetlen ívben folytatódik a hátsó ajtón (amelyre itt sem került törlő-mosó), amelynek alja azért kicsit felfelé ível. Noha nem túlzottan gömbölyű a karosszéria, a légellenállási együttható értéke 0,26, ami egészen jónak számít. 

Az Explorerhez képest nagyjából 17 centivel hosszabb a Capri,

ennek nagy részét a megnyújtott orrban találjuk. Sajnos az ID szériához hasonlóan itt sem kapunk frunkot, azaz első csomagteret, pedig hely lenne hozzá. Szintén a MEB platform adottsága a jobb hátul lévő töltőnyílás és az alapesetben farmotoros, hátsókerékhajtású elrendezés.

Akárcsak a Mustang Mach E esetében, itt is egy elektromos SUV-on tért vissza egy legendás benzines sportkupé neve. Ezt a trendet más gyártók is kezdik meglovagolni
Fotó: Ruschel Zoltán

Belül már kevésbé okoz meglepetést az autó, tulajdonképpen a Ford Explorer belterét hasznosították újra. Itt is felbukkannak ismerős, a Volkswagentől kölcsönvett kezelőszervek és sajátosságok. Ilyen a továbbra is borzasztó, kétgombos ablakemelő kapcsoló, de az irányváltó, a fényszóróvezérlő és néhány más apróság VW-eredetű. A sofőr előtti apró digitális műszerfal sem kivétel, de itt egy szép nagy (és persze zongoralakk) keretet tettek rá, és nem a kormányoszlopra rögzítették. Érdekesebb, látványosabb az összhatás ID.4 /5-höz képest, amihez a tesztautó fekete-fehér belseje is hozzájárul.

Lendületes vonalak, néhány VW-féle kezelőszerv és óriási, álló formátumú érintőképernyő középen, akárcsak az Expolererben. Egyedi a kormánykerék – de lehetne közvetlenebb az irányítás
Fotó: Ruschel Zoltán

Általánosan jó az anyagminőség, elöl sok puha felület veszi körül az embert. Sajnos a zongoralakkot sem ússzuk meg, de van némi karbonhatású dekoráció, rejtett hangulatfény is. A négyszögletes kormány saját Ford dizájn, az alsó küllő szintén utalás az ős Caprira és nagyon jól néz ki. 

Itt is kapacitív, nyomásérzékeny gombokat találunk rajta, ezeket szokni kell.

Ugyancsak furcsa az álló formátumú középső képernyő, ami ráadásul tologatható. Ennek köszönhetően szabályozható a dőlésszöge és mögötte egy jókora „titkos” tároló is megbújik. Már csak egy magyarul is tudó szoftver kellene hozzá…

Sok ötletesen átrendezhető tárolóhelyet alakítottak ki (még a billenthető érintőképernyő mögött is), egy egyik térelválasztó jégkaparóként is használható 
Fotó: Ruschel Zoltán

Premium felszereltségű tesztautónkban szépen varrt (vegán) bőrülésekben foglalunk helyet. Elöl az integrált fejtámla a sportosságot sugallja, de oldaltartásban ezt nem érezzük, viszont elég kényelmes. Felárért AGR minősítésű ülések is kérhetők, kihúzható combtámasszal, masszázsfunkcióval. Elöl és hátul is korrekt a helykínálat, a tető csak szolidan lejt hátrafelé, így fejterünk is marad. A padló sík, kapunk könyöklőt, sízsák-nyílást, légbefúvókat, USB-t, nincs okunk panaszkodni a hátsó üléseken sem. Mindezt a jókora, 622 literes csomagtér koronázza meg, amiben van álpadló, sőt az alsó kárpitot felhajtva még egy további rekeszre lelünk, ez pont elég lehet az egyik töltőkábelnek.

Tágas és könnyen bővíthető a csomagtér, ám az egymotoros kivitelekben sincs a Ford Capri orrában tárolórekesz a töltőkábelnek
Fotó: Ruschel Zoltán

Egy vagy két motorral, fordos futóműhangolással

A Marseilles környéki utakon elsőnek egy hátsókerék-hajtású, egymotoros kivitelt próbálhattunk ki. Ebben 286 lóerő és 545 Nm mozgatja a bő 2 tonnás autót, mégpedig bőven elegendő dinamikával. Kellemes időben, a szinte mindenhol tükörsima utakon könnyedén szeltük a kilométereket. Városban a kifejezetten jó fordulókör megkönnyítette a manőverezést, míg országúton a korrekt futómű és kormányzás hozott némi élményt az amúgy csendes és kulturált haladásba. Hátul itt is dobféket kapunk, az erősebb visszatöltést adó B üzemmóddal félig-meddig egypedálosan is vezethetünk.

Kényelmesek, de nem igazán sportosak a fejtámlával egybeépített ülések, a helykínálat nagyvonalú – a SUV-kupés kialakítás ellenére a hátsó traktusban is
Fotó: Ruschel Zoltán

Lássuk az összkerekes, kétmotoros változatot: itt az első motor meglepően szerény, 134 Nm-es extra nyomatékot ad, az összteljesítmény 340 lóerő. 

Míg hátul hajtó változat 6,4, addig az erősebb 5,3 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra,

és jól adagolható a teljesítmény. Eléggé eldugták a vezetési üzemmódokat a menüben, Sport állásban harapós lesz a reakció, és a VW-rokonoknál kicsit agilisabbnak érződik az áthangolt Capri, de adaptív lengéscsillapító felárért sincs benne. Menet közben nincs komolyabb zavaró hanghatás az utastérben, elsősorban a jókora kerekek surrogását hallani.

Minimum 19 colos felnikkel és 235/255-ös gumikkal adják; adaptív gátló felárért sincs – mégis egész elevenen mozog a 2,2 tonnás Ford
Fotó: Ruschel Zoltán

Ilyenkor segíthet be a Bang&Olufsen prémium hifi rendszer, amelynek soundbarja a műszerfal tetejére került. A legtöbb Capri nettó 77 kWh-s akkumulátorral készül, amely az egymotorosnál kicsivel 600 kilométer feletti, a kétmotorosnál kicsivel 600 alatti WLTP hatótávot jelent. A valós értékeket és fogyasztást majd a hazai teszt során érdemes megnézni, pláne, mert a menetpróbán sokat mentünk hegyi szakaszokon. Megjelent az árlistán a nettó 52 kWh-s akkumulátoros Standard belépőmodell, mégpedig 170 lóerős teljesítménnyel, 18,0 (akciósan 16,9) millió forintos áron.

Alapból hátsókerék-hajtású, ebben mindenképp a névadójára ütött, de jóval gazdaságosabb: a nagy akkus modellek WLTP átlagfogyasztása 13,2-15,8 kWh/100 km
Fotó: Ruschel Zoltán

Ami a 77 kWh telepet illeti, az egymotoros verzióban 135, míg a duplában maximum 185 kW-tal tölthető, és a kondicionálását nem csak a gyári navigációval, hanem manuálisan is bekapcsolhatjuk. 

További jó pont, hogy vonatni is lehet a Caprival, kiviteltől függően 1-1,4 tonna között.

Érdekes, hogy a kétféle felszereltségi bármelyik kivitelhez elérhető, tehát a több extráért nem kötelező a dupla motort és a nagy akkut megvennünk. Mindenesetre a jobban felvértezett modellek 20 milliós listaár felett mennek, az AWD Premium pedig 23,3 milliót kóstál, amiből lejöhet az állami támogatás.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: