A "világbotránytól" menekült vitatott döntésével az OVB

Az adatvédelmi biztos szerint sérülhetett a magyar állampolgárok közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga amiatt, hogy vasárnap az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda három órán át nem volt képes eldönteni, hogy a sorban álló szavazók miatt kiadják-e az országgyűlési választások eredményeit. Az OVB [origo]-nak nyilatkozó tagjai szerint pánik alakult ki, amikor szembesültek vele, hogy sok helyen nem végeznek hét órára a szavazással, de a tűzoltás nem sikerült túl jól.

Az adatvédelmi biztos szerint a vasárnapi választások alkalmával "a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jogot érintő visszásság állt elő", mert a választók nem értesülhettek idejében a választás előzetes eredményeiről, amelyek közérdekű adatok. Jóri András nehezményezi, hogy a hivatalos információs rendszer alapján készült tudósítások helyett alternatív, "megbízhatatlan" csatornákon keresztül viszont adatokhoz lehetett jutni. Jóri András adatvédelmi biztos hivatalból vizsgálatot indít, hogy a jövőben hasonló visszásság elkerülhető legyen.

Vasárnap este több órával megnyúlt az eredeti tervek szerint este hétig tartó szavazás a parlamenti választáson, miután több szavazókörben is hosszú sorok alakultak ki. Az Országos Választási Bizottság (OVB) délután négykor döntött arról, hogy aki hétkor már sorban áll a szavazókör előtt, az még leadhatja szavazatát. Este, a választás befejezése előtt tíz perccel arról is döntést hoztak, hogy amíg nem adta le mindenki a szavazatát, addig nem ér véget a választás, azaz a kampánycsend is érvényben marad. Ezzel arról is döntöttek, hogy az Országos Választási Iroda (OVI) nem kezdheti el közölni a szavazókörökből beérkező eredményeket a kampánycsend végéig.

Tűzoltás, kapkodás, pánik

Erre korábban egy választáson sem volt példa, a helyzetet ráadásul tovább bonyolította, hogy az OVB hét óra előtt tíz perccel a kampánycsend meghosszabbításáról szóló döntése nem jutott el a médiához, ezért több televízió és internetes oldal este hétkor elkezdte ismertetni a kampánycsend alatt készült közvélemény-kutatásokat, valamint az exit poll felmérések eredményeit. Órákkal az urnazárás időpontja után még mindig voltak olyan szavazóhelyek Budapesten, ahol több százan álltak sorban szavazásra várva.

A hosszú sorok egy 2007-es törvénymódosítás miatt alakultak ki. A 2006-os választások után sok panasz érkezett amiatt, hogy a lakóhelyüktől távol szavazók manipulálhatnak az igazolásokkal, és akár két jelöltet is mandtumhoz juttathatnak, ezért az Alkotmánybíróság javaslatára a kormány kezdeményezte a törvény módosítását. Az új szabály szerint a lakhelyüktől távol szavazók csak a jegyző által kijelölt szavazóhelyen voksolhatnak. Minden választókerületben csak egy ilyen helyet jelöltek ki, és volt, ahova több mint kétezer ember jelentkezett át, ezért nem tudták idejében befejezni a szavazást.

Az Országos Választási Irodához este hét után már érkeztek az eredmények az országból, és bár hivatalosan nem közölték ezeket, rövid időn belül valószínűleg a pártok szavazóköri delegáltjain és felügyelőin keresztül kiszivárogtak az eredmények, és terjedni kezdtek az interneten. Az OVB hosszas tanácskozás után tíz óra után döntött arról, hogy feloldják a kampánycsendet, és az OVI kiadhatja az adatokat. Mire elindult a hivatalos választási információs rendszer, már több mint 90 százalékos volt az adatok feldolgozottsága, azaz gyakorlatilag a végeredményt közölte az iroda.

Nem az OVB dolga lett volna dönteni arról, hogy az OVI mikor adhatja ki az eredményeket - mondta az [origo]-nak a bizottság két tagja is. "Sok mindenki hibája, hogy így alakult az este, a törvényhozó sem jól találta ki a szabályt, és az OVI munkatársai, vezetői sem tájékoztattak minket idejében. Este háromnegyed hétkor mi is a Híradó-ból értesültünk arról, hogy mennyien állnak még sorban. Akkor már tűzoltás folyt, kapkodás, pánik" - mondta az [origo]-nak Bordás Vilmos ügyvéd, az OVB tagja. Halmai Gábor, a testület alelnöke is azt mondta: napközben nem kaptak tájékoztatást az OVI-tól arról, hogy mekkora a probléma.

Sokáig ültek az eredményeken

Délután négykor az OVB az OVI kérésére adott ki állásfoglalást arról, mi legyen azokkal, akik még este hétkor is szavazásra várnak majd. A törvény szerint aki a szavazóhelyen vagy az előtérben van este hétkor, az még szavazhat, de az ajtókat, mint egy boltban, be kell zárni - magyarázta Halmai. Halmai és Bordás is azt mondja, akkor "a probléma súlya még sokkal kisebbnek látszott", az OVI arról tájékoztatta őket, hogy néhány helyen fél-egy órás csúszásra kell számítani. "Világbotrány lett volna abból, ha nem engedjük meg, hogy mindenki, aki sorban áll hétkor, akár az előtérben van, akár az utcán, szavazzon. Joggal támadták volna meg az eredményt" - magyarázta Bordás a testület döntését. Mindketten azt mondták, a délutáni ülésen nem merült fel sem a kampánycsend, sem az eredmények közlésének kérdése.

Rossz döntés későn

Hét óra előtt az OVI újabb iránymutatást kért az OVB-től arról, hogy közölhetik-e az eredményeket. Halmai szerint bár ez az OVI hatásköre, Virág Rudolf vezető nem akart egyedül dönteni a kérdésről. "Ez részben érthető, Virág kormánytisztviselő, nem akart magára vonni millió panaszt egy ilyen döntéssel" - mondja Halmai. Szerinte az OVB nem is az eredményközlésről, csak a kampánycsendről döntött, csakhogy ha kampánycsend van, akkor eredményeket sem lehet közölni.

Utólag Halmai és Bordás is elismerte, hogy a döntés későn született, főleg úgy, hogy az elnök véleményével mentek szembe: Szigeti Péter ugyanis az urnazárás és még a döntés előtt azt mondta, hogy a meghosszabbított szavazástól függetlenül a kampánycsend hét órakor véget ér. Bordás úgy látja, nemcsak későn született, de rossz is volt a döntés. Szerinte korábbi választásokon is voltak olyan körzetek, ahol nem fejeződött be este hétkor a szavazás, mégsem hosszabbították meg a kampánycsendet, és az eredményeket is közölték. "Az, hogy most nem húsz szavazó volt még az országban, hanem kétezer, nem változtatja meg a törvényt" - mondta Bordás.

Bár este tízkor még mindig sokan álltak sorba szavazásra várva, az OVB hosszas tanácskozás után úgy döntött, az OVI kiadhatja az adatokat. Halmai és Bordás azt mondja, ez hiba volt, hiszen nem az OVB-nek kellett volna dönteni az ügyben, de az OVI rátolta a problémát az OVB-re, és "az elnök úr is magára vette az egészet". Halmai a döntéssel sem ért egyet, szerinte tartaniuk kellett volna magukat a korábbi döntésükhöz. Bordás szerint miután a tévék elkezdték közölni a felméréseket, és az eredményekről is megjelentek cikkek, nem volt értelme fenntartani a kampánycsendet. "Elég szomorú, hogy az egészből ez lett, mert mindenki ott ült a tévé előtt, és várta az eredményeket" - mondta.

A döntések hátteréről szerettük volna megkérdezni Szigeti Pétert is, ő azonban az OVB keddi tanácskozásáig nem kívánt nyilatkozni. Kérdéseinkre Virág Rudolftól sem kaptunk választ, munkatársán keresztül annyit üzent, nem nyilatkozik. A két vezető később sajtótájékozatót tartott, ezen Szigeti Péter azt mondta, még alszik egyet arra, hogy lemond-e a posztjáról. Virág az MTI szerint azt mondta, nem szervezési mulasztás miatt kellett vasárnap este néhány szavazóhelyen sokáig várni a voksolásra, szerinte a választási eljárásól szóló törvény megköti a szervezők kezét, akiknek csak kicsi mozgásterük van a szavazás gyorsítására (erről itt olvashat részletesen).

Szigeti a törvényt hibáztatja

Szigeti hétfő délutáni sajtótájékoztatóján a választási törvényt és az Országgyűlést hibáztatta a vasárnap kialakult választási káoszért, szerinte ugyanis a jogalkotóknak tudniuk kellett volna, hogy teljesíthetetlen az általuk létrehozott szabály. Mont mondta, egy szavazókörökbe átlagosan 600-1200 voksolót várnak, ehhez jönnek hozzá az igazolással szavazók, akiknek száma idén egyes esetekben a kétezret is meghaladta. A szavazásra 13 óra állt rendelkezésre, és amennyiben egy szavazóra csak egy percet fordítanak az adminisztráció során, akkor is csak legfeljebb ezer választó tud leszavazni a szavazókörben.

Az igazolással jelentkező nyilvántartásba vétele és az igazolás ellenőrzése időigényes. Ezt a jogalkotónak előre kellett volna látnia, de elkövette azt a hibát, hogy nem készített modellszámításokat - állította az OVB elnöke. Szigeti Péter közölte: az OVB a tapasztalatokról beszámol az Országgyűlésnek.

Az OVB elnöke azt mondta: drámai eseménysor játszódott le vasárnap, és meglátása szerint a problémáért három szint lehet felelős: a jogalkotók, az igazgatási-szervezés és az OVB. Szerinte vasárnap az OVB-nek nem volt pontos helyzetképe arról, milyen nagyságú az igazolással való szavazás problémája. Az OVB felelősségével kapcsolatban pedig megismételte előző napi közlését, ami szerint a testület jó döntéseket hozott, ám a 19 óra előtti, a kampánycsend meghosszabbításáról hozott döntés "megkésett", és ha korábban értesülnek a probléma nagyságáról, akkor "a 19 órás döntés talán meg sem születik".

Szigeti Péter a kampánycsend-hosszabbítással kapcsolatos döntésük előzményéről azt mondta, ő és az OVI vezetője korábban (még az OVB-döntés meghozatala előtt) egyetértett abban, hogy a helyzetet "részleges" kampánycsendnek kell felfogni, tehát, hogy az nem az ország egészére vonatkozik. Az OVB többi tagja azonban szerinte nem így gondolta, és arra hivatkoztak, hogy a törvény sérülhet, ha nem az egész országra vonatkoztatják a kampánycsendet, így született meg a 19 óra előtt hozott döntés az ország egészére vonatkozó kampánycsend-meghosszabbításról.