Akkor fordult a kocka, ha volt visszalépés - második fordulós győzelmek a korábbi választásokon

A visszalépő jelöltek szavazói döntötték el a nyitva maradt kerületek sorsát az előző két választásban az eredmények és az [origo]-nak nyilatkozó indulók szerint. Nyolc éve 24, négy éve már csak 16 olyan körzet volt, ahol a két forduló között a második helyen álló jelöltnek sikerült fordítania. A siklósi körzetben induló szocialista jelölt azzal nyert 2006-ban, hogy egy ügyes kampánytrükkel sikerült magához vonzania a második fordulóban már nem induló MDF-es jelölt szavazóit.

"A visszalépők döntik el a második fordulóban az eredményt, azokat kell megnyeri, akik a kis pártokra szavaztak, ez mindig így volt. Persze más a választás fílingje, ha földcsuszamlászserű hatalomátvétel történik" - utalt a jelenlegi választás nehézségeire az MSZP siklósi jelöltje, Kocsi László. Kocsi mindig nagy harcot vívott kerületében a fideszes jelölttel, a vetélkedésből hol egyikük, hol másikuk került ki győztesen, de most már nem kellett készülnie a második fordulóra, mert Tiffán Zsolt, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok több mint 58 százalékát szerezte meg, így az első fordulóban elnyerte a képviselői helyet.

Soha nem dőlt még el olyan sok helyen az első fordulóban a mandátum sorsa, mint a mostani választáson, a második fordulóban a 176 egyéni képviselői körzetből már csak 57-ben kell dönteniük a választóknak. Ráadásul ezeknek a kerületeknek a többségében sem volt szoros az eredmény az első fordulóban. Mindössze egy helyen, Budapest 13. kerületében, Újlipótvárosban áll fej-fej mellett a szocialista és a fideszes jelölt a második forduló előtt: Szalay Péter, a Fidesz jelöltje mindössze 431 darab szavazattal kapott többet a szocialista Szanyi Tibornál (a választókerület eredményéről, a képviselők és a helyiek várakozásairól itt olvashat bővebben).

Egy olyan kerület van, ahol az MSZP-s jelölt megelőzte a fideszest, de Angyalföldön is csak 8,5 százalék a szocialisták előnye, így még itt is verseny várható. Ezen kívül csak két olyan kerület van, ahol az MSZP tíz százalékon belül tudott végezni a fideszes jelölthöz képest: Budapest 16. választókerületében a Fidesz-KDNP-s Simicskó István és az MSZP-s Molnár Gyula között dől el a verseny, Kazincbarcikán pedig 37 százalékot szerzett a fideszes Tamás Barnabás, de az MSZP és a Jobbik jelöltje is több mint 28 százalékot kapott. Van még néhány körzet, ahol nem az MSZP-s, hanem a jobbikos jelölt végzett második helyen a Fidesz mögött. A Jobbik négy helyen, Kazincbarcika mellett Ózdon, Tiszavasváriban és Hevesen remél esélyt arra, hogy megfordul az első forduló eredménye.

A kisgazdák és a szabad demokraták voltak a királycsinálók

Az előző két választáson a mostaninál sokkal nagyobb eséllyel indultak a második helyen álló képviselők. 2002-ben csupán 45 helyen dőlt el az első fordulóban a mandátum sorsa, a fennmaradó 131 kerületből pedig 24 volt olyan, ahol a második helyen álló jelölt fordított, és megnyerte a mandátumot. 2006-ban a nyitott körzet is kevesebb, 66 volt, és a második fordulóban is kevesebb, mindössze 16 helyen fordult meg az eredmény.

Mindkét választás során nagyban befolyásolták a második forduló a visszalépő képviselőjelöltek, valamint az első fordulóban a kis pártokat támogató szavazók. 2002-ben a Független Kisgazdapárt visszaléptetette jelöltjeit a Fidesz javára, az MSZP pedig az SZDSZ-szel kötött megállapodást, a két párt még a 2006-os választásokon is együttműködött. A szoros, majd végül megfordított kerületek eredményéből az látszik, hogy a visszaléptetett és a második fordulóban már nem induló kis pártok támogatói döntötték el a versenyt.

Budapest belvárosában mind a két előző választás során megfordult az eredmény. 2002-ben az első fordulóban a fideszes Rubovszky György 34 százalékkal végzett az élen, az MSZP-s Steiner Pál 31,6 százalékot kapott. A második fordulóban mandátumot szerző SZDSZ-es Pető Iván az első forduló után csak harmadik volt, 24,5 százalékos eredményével. 2006-ban is a harmadik helyről nyerte meg a választást, miután Steiner visszalépett a javára, így a fideszes Rogán Antal hiába szerzett 40 százalékot az első fordulóban, nem ő lett a kerület képviselője. Ugyanígy ütötte el a szintén SZDSZ-es Kuncze Gábor többször is Szigetszentmiklóson az első fordulót megnyerő fideszes Hoffman Pált a képviselői mandátumtól.

Az idei választásokon sokkal kevesebb a visszalépés, mint korábban. Csupán az MSZP léptette vissza négy budapesti jelöltjét (erről itt olvashat bővebben), a Jobbik pedig egy helyen, Edelényben lépett vissza a függetlenként induló Molnár Oszkár javára (erről itt olvashat bővebben), de a legtöbb körzetben három jelölt indul, a választók nem csak ki-ki alapon választhatnak a két nagy párt jelöltje között.

Trükkökkel befolyásolták a siklósiakat

Bár most sima győzelmet aratott a Fidesz, Siklóson, Baranya megye 6. számú választókörzetében, Kocsi László városában is mindig fordult a kocka az elmúlt választásokban. 2002-ben 11 jelölt indult az első fordulóban, amit Kocsi nyert meg a szavazatok 37,3 százalékával. A második körben végül fideszes ellenfele, Kékkői Zoltán mégis közel hét százalékkal többet szerezett nála. "A mozgósításon múlott a győzelem, az én támogatóim többen elmentek a második fordulóban" - mondja Kékkői, aki már 1998-ban is a második helyről fordított és verte meg Kocsit. Mindkét jelölt azt mondja, a siklósi alapvetően jobboldali körzet, 1990-ben "erősen kisgazdás volt", állítja Kocsi. "1994-ben érthető okokból a szocialisták nyertek, 2006-ban pedig egy trükkel tudtak legyőzni: a két forduló között telefonhívásokkal kampányoltak, azt állították az embereknek, hogy én már az első fordulóban bejutottam listáról, ezért felesleges rám szavazni" - mondja Kékkői.

2006-ban ugyanis ő állt az élen az első forduló után, de Kocsi megfordította az eredményt. Kékkői szerint ebben a megtévesztő telefonokon kívül annak is szerepe lehetett, hogy a térség 1998-tól kezdve mindig ellenzéki volt. "Ez egy szegény terület, ki akarták próbálni az emberek, milyen az, ha kormánypárti a képviselő" - véli. Kocsi szerint más oka volt annak, hogy ő nyert. Az első fordulóban hárman indultak, az MDF-es színekben induló helyi polgármester is szépen szerepelt, 13,6 százalékot kapott, Kocsi szerint az ő szavazói döntötték el a második fordulót.

"Sikerült megosztanom a jobboldalt. Azzal kampányoltam, hogy az MDF-es polgármesterrel sikerpárost alkotok, jó közöttünk a kapcsolat, ő jól teszi a dolgát itt helyben, én jól képviselem az országgyűlésben a körzetet" - meséli Kocsi. Hogy ne csak szóban tudja ezt elmondani, bevetett egy trükköt is, amikor Gyurcsány Ferenc a városban kampányolt. "Ott volt az eseményen a polgármester úr is, én pedig felhívtam magunkhoz a színpadra, hogy ezt a kölcsönös támogatást illusztrálni is tudjam. Ő nem tehetett semmit, odajött, lefotóztak, felvettek minket együtt, bejárta a helyi sajtót a hír" - meséli Kocsi, de hozzáteszi: ezt a trükköt a fideszesek is eljátszhatták volna, mert a következő héten Orbán Viktor is a városban járt, és oda is elment a polgármester, de a fideszesek "nem foglalkoztak vele".

Kocsi számítása bejött, mert a második fordulóban 3000 szavazattal többet kapott, mint az elsőben, míg ellenfele csak 1500 plusz támogatót tudott megnyerni. Mindkét jelölt azt állítja, a szoros verseny ellenére soha nem vérre menő, acsarkodó, gyűlölettel teli a kampány, a Kékkői kárára folytatott megtévesztő telefonos kampányon kívül egyikük sem említett negatív kampánytrükköket.

Platós hirdetéssel nyerte meg a tanyasiakat a tatai szocialista

A 2010-es választásig Tatáért is nagy harcot vívott az MSZP és a Fidesz. 2006-ban öt jelölt indult a körzetben, az első fordulóban a fideszes Michl József 61 szavazattal győzte le a körzet addigi képviselőjét, az MSZP-s Tatai-Tóth Andrást. Bár a MIÉP-es és a munkáspárti jelölt alig 1-2 százalékot gyűjtött, ilyen kis különbségnél az ő szavazóik is eldönthették volna a választást. Nagyobb hatása lehetett azonban a végeredményre annak, hogy az SZDSZ 7,4 százalékot gyűjtő képviselője Tatai-Tóth támogatására buzdította szavazóit.

"Ez nem egy baloldali választókerület, a kisközségek többsége jobboldali" - mondja Tatai-Tóth, aki ennek ellenére a tanyákon és a falvakban is erősen kampányolt, mert minden szavazat számított. Bevetettünk mindent, plakátokat, hirdetéseket, de olyasmivel is kampányoltunk, ami itt vidéken nem megszokott, például hangszóróval jártuk a vidéket, és egy utánfutót is húztam, amelyen a hirdetésem volt felállványozva, hogy lássanak is, ne csak halljanak" - mondja. Ő is azt állítja, bár erős volt a kampány, normális hangnemben zajlott. "A végén bejött a papírforma, az eredmény szerint a korábbi SZDSZ-szavazók 55-60 százaléka rám adta a voksát, így tudtam nyeri" - mondja.