Félti a választójog mellékhatásaitól a határon túliakat a Fidesz

Óvatosan bánik a nem Magyarországon élő magyaroknak járó szavazati jog megadásával a Fidesz. A Jobbik már a csütörtökön parlamenti szavazásra kerülő alkotmánymódosításba is belevette volna ezt az elvet, de a fideszes képviselők leszavazták ezt a javaslatot. A Fidesz szerint nem kizárt, hogy a kettős állampolgárság mellé jár majd szavazati jog is, de még nem döntöttek erről. Ráadásul egy ilyen szabály kiszúrhat a határon túli magyarokkal.

Bár elvileg lehetséges lenne, a Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak - mondta a parlament alkotmányügyi bizottságának szerdai ülésén Répássy Róbert fideszes képviselő, aki az előterjesztők nevében beszélt az állampolgársági törvényt módosító javaslatról, amelyet szerdán kezd el tárgyalni az országgyűlés.

A jelenlegi választójogi törvény szerint a szavazás egyik feltétele, hogy valaki szerepeljen a választói névjegyzékben, amihez viszont egy állandó lakcímre van szükség. A Fidesz törvényjavaslatának épp az a lényege, hogy Magyarországra költözés nélkül is állampolgárságot lehet szerezni. A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP számára elvileg adott a lehetőség, hogy a választójogi törvény módosításával szavazati jogot adjon a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak, de Répássy az [origo]-nak azt mondta: nem született ilyen döntés.

A Fidesz és a KDNP képviselői - köztük Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök - az első törvényjavaslatok közt nyújtották be hétfőn az állampolgárságról szóló törvény módosítását a parlamentnek. A jogszabály lehetővé tenné, hogy a határon túli magyarok anélkül kapjanak magyar állampolgárságot, hogy Magyarországra költöznének. A törvény augusztus 20-án lépne hatályba, de rendelkezéseit csak 2011. január 1-től kellene alkalmazni. A parlamenti bizottságokban kialakult vélemények alapján a Jobbik és az LMP támogatja a javaslatot. Az MSZP is egyetért a céljával, de a júniusi szlovák választások miatt rossznak tartja az időzítését.

A jobbikosok már most lépnének

A fideszes képviselők az alkotmányügyi bizottságban leszavazták a Jobbik képviselői, Balczó Zoltán és Gyöngyösi Márton által a Fidesz alkotmánymódosító törvényjavaslatához benyújtott módosító indítványt. A jobbikos képviselők azt javasolták, hogy az alaptörvénybe kerüljön bele: a 200 fős, 13 kisebbségi képviselővel kiegészíthető parlament létszáma további 26 fővel lehetne nagyobb, ezeket a képviselőket a határon túli magyarok küldenék a budapesti országgyűlésbe.

Répássy az [origo]-nak azt mondta, a Jobbik ötlete felborítaná a választási rendszert. Ráadásul ha a már országokban élő magyarok szavazati jogot kapnának, akkor leértékelődne a lakóhelyükön nekik járó választójoguk. Répássy szerint ez gyengítené ottani parlamenti képviseletüket, márpedig a budapesti országgyűlés nem fogja tudni megoldani az ő minden problémájukat. Répássy szerint a kettős állampolgárság csak Magyarországon jelent jogokat vagy kötelességeket. Az állampolgár lakhelyén a másik - például román vagy szlovák - állampolgárság az irányadó.

Leszármazás szerint

A Fidesz-KDNP törvényjavaslata megtartja azt az alapelvet, amely az első, 1879-es állampolgársági törvény óta érvényes: eszerint a magyar állampolgárságot mindenekelőtt leszármazással kap valaki. Ezt meg is erősíti a javaslat, amely a "születésnél fogva" fordulat mellé a "leszármazással" szót is beszúrná a jelenlegi törvény szövegébe. A Fidesz-KDNP javaslata az alapján adna állampolgárságot a határon túli magyaroknak, hogy őseik 1918 vagy 1945 előtt magyar állampolgárok voltak.

Hasonló elven működik a moldávoknak biztosított román állampolgárság: ezt Románia már 1991 óta könnyítve adja meg, arra hivatkozva, hogy a moldovaiak ősei a II. világháború előtt román állampolgárok voltak. A román állampolgárság megadása mára szinte automatikussá, ezért tömegessé vált: Traian Basescu elnök tavaly arról beszélt, hogy már egymillió kérelmet nyújtottak be, miközben Moldáviának körülbelül négymillió lakosa van. Valószínűleg azért ilyen sokan, mert az EU-tag Románia állampolgársága szabad mozgást és munkavállalási lehetőséget biztosít Európa egyik legszegényebb országának lakói számára.

A leszármazási elvet követi a spanyol és az olasz törvény is. Spanyolország jelentős könnyítésekkel ad állampolgárságot egykori latin-amerikai gyarmatai polgárainak. A kérelmezőknek azt kell bizonyítaniuk, hogy két generációra (tehát legfeljebb nagyszülőkig) visszamenőleg valamelyik felmenőjük spanyol állampolgár volt. A törvény kivételt tesz az egykori gyarmatokkal a másik irányban is: egy másik állampolgárság felvétele a spanyol állampolgárság elvesztésével járna, de a latin-amerikai országok kivételt élveznek.

Az olasz ősökkel rendelkező, de nem Olaszországban élő olaszok is származás alapján igényelhetnek olasz állampolgárságot. Amerikai olasz szervezetek honlapjainak tájékoztatása szerint ezt az kaphatja meg, akinek apja, nagyapja vagy dédnagyapja olasz állampolgár volt, és egyikük sem mondott le soha az állampolgárságról. Anyai ágon szigorúbb az elbírálás: csak az anya és a nagyanya számít, illetve az 1948 előtt születettek nem hivatkozhatnak nőági leszármazásra, csak apai jogon kérhetnek állampolgárságot.

Ki a magyar?

A Fidesz-KDNP javaslata szerint a kedvezményes honosítást az kérheti, akinek "felmenője magyar állampolgár volt". Nem szerepel azonban a javaslatban, hogy milyen rokonsági fok alapján kaphatnak állampolgárságot valaki, és az sem, hogy milyen dokumentumokkal kell igazolni az ősök állampolgárságát. Répássy Róbert szerint biztos, hogy okiratokkal - például születési anyakönyvi kivonat, vagy régi igazolványok - kell bizonyítani az ősök leszármazását, de a részleteket csak később, a végrehajtási rendeletekben határozzák meg.

A javaslat tartalmaz azonban egy sokkal megengedőbb kitételt: az is kedvezményesen honosítható, aki "valószínűsíti magyarországi származását". Erre a megfogalmazásra többen is rákérdeztek a parlament alkotmányügyi bizottságának szerdai ülésén. Répássy azt mondta: ez lenne a törvényben a "csángó klauzula", vagyis olyanoknak segítene, akik nem tudják dokumentumokkal igazolni magyar őseiket (a csángók a történelmi Magyarország határain kívül, Moldvában élnek, tehát őseik sem voltak magyar állampolgárok). Ilyen esetekben az állampolgárságot megadó hatóság mérlegelésére lenne bízva, hogy helyt ad-e a kérelemnek.

A kedvezményes honosítás feltételeként írja elő a törvény, hogy a kérelmező tudjon magyarul. Ezt a Jobbik képviselői kifogásolták, arra hivatkozva, hogy a nem Magyarországon élő magyarok egy része, vagy a tengeren túli magyarok 2-3. generációja már nem, vagy csak rosszul beszél magyarul. Répássy erre azt mondta: ha ezt a feltételt kivennék a törvényből, akkor "egész Szlovákia magyar állampolgárságot kérhetne", hiszen az ország területén mindenki magyar állampolgár volt 1918 előtt.

Nemzetközi példák

A román állampolgárság választójoggal is jár, a külföldön élők a külképviseleteken szavazhatnak. A tavaly év végi román elnökválasztáson a Szabad Európa Rádió szerint mintegy 145 ezer román útlevéllel rendelkező, külföldön élő polgár szavazott. A rádió által idézett tisztviselők szerint 80 százalékuk az állampolgárság ügyében aktívan fellépő Basescut támogatta, szemben a moldovai kérdésben inkább hallgatásba burkolózó Mircea Geoana szociáldemokrata jelölttel. A választás második fordulóját Basescu kevesebb, mint 70 ezer szavazattal nyerte meg.

A külföldön élő olasz állampolgárok szavazhatnak is, külön listán 12 képviselőt küldhetnek a római parlamentbe. Hasonló rendszer működik Horvátországban is: választójogot kapnak a külföldön élő, horvát származású emberek (a horvát nyelvtudás nem feltétel), de például egészségbiztosítás nem jár nekik, és a munkavállalási engedélyt sem automatikusan állítják ki nekik, ahhoz horvátországi állandó lakcímmel kell rendelkezni.

A szlovák jog ismeri a kettős állampolgárság intézményét, sőt, egyes esetekben Pozsony kifejezetten támogatta, hogy külföldön élő szlovákok vegyék fel az ország állampolgárságát is. 1997-ben kétoldalú egyezményt kötöttek Csehországgal, amely egyébként nem engedélyezi a kettős állampolgárságot. Az egyezmény alapján 30 ezer csehországi szlovák - és mintegy ezer csehországi magyar - vette fel újra a szlovák állampolgárságot. Ezen az eseten kívül Szlovákiában a törvény nem teszi lehetővé, hogy helyben lakás nélkül megszerezze valaki az állampolgárságot, a külföldön élő szlovákok egy, a határon túli magyarokéhoz hasonló igazolványt kapnak, ami azonban szavazásra nem jogosít.