Fedezékből figyelik egymást az MSZP vezetői

Bár az MSZP választási bukása után Gyurcsány Ferenc átvilágítást, Mesterházy Attila új baloldalt, az MSZP pedig új időszámítást ígért, az [origo]-nak nyilatkozó szocialista politikusok szerint úgy tűnik, hogy őszig érintetlen marad a párton belüli politikai felállás. Mesterházy megmutatná erejét, de támogatása csalóka lehet, Gyurcsány ugrásra kész, de egyes párttagok rajta is elégtételt vennének, az MSZP vezetői pedig próbálják összeterelni a megmaradt szocialista szavazókat, de még az MSZP-sek körében sem túl népszerűek.

Mesterházy Attilát fogja a kongresszus pártelnöknek választani, mégpedig pont olyan egységesen, mint ahogy a frakció is felsorakozott mögötte a hétfői alakuló ülésen - jósolta az [origo] kérdésére az MSZP elnökségének egyik névtelenséget kérő tagja. (Az elnökség által javasolt Mesterházyt hétfőn megválasztották frakcióvezetőnek, az ülésen részt vevő 55 képviselőből 50-en rá szavaztak.) Az elnökségi tag szerint a választás második fordulója után az elnökség a lemondás felajánlásával adott időt arra, hogy "mindenki végiggondolja", mihez kezdjen a párt, és - ahogy azt az első frakcióülés hangulata is bizonyította - inkább összezártak, mint hogy belső szakadások keletkeztek volna.

"Mesterházy nem báb, ahogy azt a sajtó beállítja, ki fog derülni, hogy sokkal erősebb annál, ahogy hiszik" - tette hozzá. Szerinte a júniusra tervezett, a pártelnöki posztról döntő kongresszus után fokozatosan megindulhat a tisztújítás, de elsősorban arra koncentrálnának, hogy megtartsák azt az 1 millió szavazót, akik az országgyűlési választáson az MSZP-re voksoltak.

Gyurcsány is összefogáspárti lett

Bár a választás második fordulója után még az MSZP hatalmas vereségének átfogó értékelését sürgette, Gyurcsány Ferenc sem kezdett magánakcióba, az 59 fősre fogyatkozott frakció első ülésén kifejezetten visszafogottan viselkedett az ülés több résztvevője szerint. "Sokkal okosabbak annál, mint hogy ne tudják, nem most van itt az ideje a párton belüli harcnak" - jegyezte meg az elnökségi tag, aki szerint hiába vannak az MSZP tagságában, "akik imádják" Gyurcsányt, ettől még a frakció jelentős része állítása szerint őt tartja a bukás egyik fő okának.

Egy szintén névtelenséget kérő országgyűlési képviselő is megerősítette, hogy a frakcióülésen felszólaló Gyurcsány elsősorban összefogásról beszélt, és arról, hogyan kellene ellenzékben politizálni. "Azt mondta, össze kell fogni, és a Fidesz-kormány programját érdemben kell vitatnunk. Úgy, hogy közben ne csak az aktivitás, de a baloldal megújulása is látsszon" - idézte fel az ülésen részt vevő szocialista képviselő. Szerinte is sokan vannak, akik Gyurcsányról úgy gondolják, "mégiscsak miatta volt", hogy a párt támogatottsága ennyire visszaesett. A Gyurcsányt korábban aktívan támogató képviselő szerint Gyurcsány azért hallgat, mert egyelőre nem látja "a technikáját", hogyan szerezhetné vissza hatalmát a párt vezetésében, "megkerülve az öregek Mesterházyra vonatkozó alkuját".

2006-ban egyszer már bejött neki, hogy a helyi szervezetek aktivizálásával átvegye a vezetést, de akkor olyan volt a hangulat - mondta a képviselő. "Ez most már nem működne, a tagság legszívesebben őt is elküldené, a teljes pártvezetéssel együtt, mert rá is ugyanúgy haragszanak" - tette hozzá.

"Új forgatókönyvek nyílnak meg"

Egy Gyurcsány Ferenc környezetéhez tartozó forrásunk megerősítette, hogy a korábbi kormányfő az összefogás erősítésére törekedett az alakuló frakcióban. "Neki sem érdeke, hogy szétessen a párt" - mondta. Ugyanakkor azt állította, hogy a frakcióvezető személyéről szóló szavazás után Gyurcsányt több képviselő is megkereste, hogy biztosítsák támogatásukról. Szerinte a párt megpróbálja kihúzni az őszi önkormányzati választásig. "Az lesz a vízválasztó, mert új helyzetet fog teremteni" - mondta. Szerinte így a status quo fenntartása őszig szól, az önkormányzati választások után viszont "új forgatókönyvek nyílnak meg".

Az [origo] információi szerint nemcsak Gyurcsány Ferenc játszik kivárásra, mások sem szeretnének azonnali, teljes tisztújítást. A párton belül jelenleg erős az úgynevezett önkormányzati lobbi, vagyis azok, akik polgármesterként, önkormányzati képviselőként már elsősorban az őszi választásokra koncentrálnának. "Nekik az az érdekük, hogy ne legyen tisztújítás, időt nyernének, hogy inkább a saját kampányukon dolgozhassanak" - mondta a névtelenséget kérő képviselő, hozzátéve, "hiszen nehéz lenne egyszerre pártbeli pozíciójukat is óvni és a szavazatokért is harcolni".

Ezt erősítette meg egy másik elnökségi tag is, aki úgy fogalmazott, az önkormányzati lobbi nem szeretné, ha "most vennék elő a nagy kérdéseket". Elismerte ugyanakkor, hogy eközben a választáson mindössze 19 százalékos támogatottságot szerző MSZP tagsága viszont változást szeretne. "A párton belül minél lejjebb megyünk, annál inkább azt szeretnék, hogy azonnal történjen valami és legyen tisztújítás" - mondta.

A vidéki országgyűlési képviselő is ezt tapasztalta saját megyéjében a választások második fordulója óta. "A szervezetben középszinttől felfelé a vezetés óvatos, miközben a közhangulat az, hogy mindenki húzzon el" - mondta. Szerinte az alapszervezetek körében az elkeseredettség olyan fokú, hogy nem tesznek különbséget, mindenkit hibásnak tartanak, mondván "te is nyomtad a gombot".

A választási vereség miatt még a második forduló éjszakáján lemondott az MSZP elnöke, Lendvai Ildikó, a párt elnöksége pedig felajánlotta lemondását a június elejére tervezett kongresszusnak. Hamar kiderült, hogy a vezetés tényleges megújítása áttevődhet az önkormányzati választások utánra, ezzel szemben a párt vezetői továbbra is megújulásról beszéltek. Csak a hajdú-bihari szervezet lázadt fel, akik a teljes megyei elnökség lemondását követelték, mivel megyéjük szerepelt legrosszabbul a választásokon, illetve Vadai Ágnes mondott le elnökségi tagságáról, amiért elmaradt a teljes tisztújítás.