Évi pár tucat esetet orvosolhat a Fidesz tanárvédő törvénye

Súlyosabb büntetést kaphat egy tanár támadója, mint aki a köztársasági elnökre emel kezet, ha a parlament elfogadja a Fidesz és a KDNP múlt héten benyújtott törvényjavaslatát. Évente pár tucat erőszakos cselekmény történik az iskolákban, az [origo]-nak nyilatkozó pedagógusok szerint azonban súlyos problémáról van szó, a tanárok tekintélyét vissza kell állítani. Egy szülői szervezet viszont attól fél, hogy a tanárok munkáját senki nem bírálhatja, a gyerekeket pedig senki nem védi majd.

Az országgyűlési képviselőknél, a bíróknál, de bizonyos esetekben még a rendőröknél is fokozottabb védelemet nyújtana a tanároknak az a törvényjavaslat, amelyet a Fidesz terjesztett az országgyűlés elé múlt hétfőn. A fideszes Lázár János, Kósa Lajos és Balsai István, illetve a KDNP-s Rubovszky György által beterjesztett büntetőtörvénykönyv-módosítás jelentősen szigorítaná a pedagógusra, illetve a "nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottra" támadók büntetését.

"Minket ritkábban vágnak pofon"

A javaslat szerint, ha valaki egy tanárt bántalmaz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel akadályozza a munkájában, akkor egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, míg ha ugyanezt egy rendőrrel vagy más hivatalos személlyel szemben teszi, akkor csak három év börtön a maximális büntetés. Ha pedig csoportosan vagy fegyverrel támadnak egy pedagógusra, azt ugyanúgy súlyosabb büntetéssel - 2-8 évig terjedő börtönnel - sújtanák, mintha rendőrök lennének az áldozatok, de a miniszterelnökre, az ügyészekre vagy a mentősökre csoportosan támadó banda tagjai ennél kevesebbet, legfeljebb öt évet kapnának.

"Minket ritkábban vágnak pofon" - mondta az [origo]-nak Balsai István, a törvényjavaslat egyik kezdeményezője arra a felvetésre, hogy a módosítás következtében az országgyűlési képviselőknél is nagyobb védelmet élveznének a tanárok. "Az elmúlt években történt esetek mutatják, minek vannak ma kitéve a tanárok" - mondta, ugyanakkor hozzátette azt is, nem ragaszkodnak ahhoz, hogy csak a tanároknak járjon a kivételes védelem: ha érkezik olyan javaslat, hogy a mentősöknek, tűzoltóknak vagy másoknak is járjon ugyanez, az "nem lenne ellenünkre". Az Alapellátó Orvosok Szövetsége kedden már be is jelentette, hogy a közfeladatot ellátó egészségügyi dolgozók számára is fokozott büntetőjogi védelmet kérnek, mire a fideszes Szijjártó Péter szerdán már be is nyújtotta az erre vonatkozó módosító indítványt a törvényjavaslathoz.

Évi 8-10 tanárverés

"Nincs olyan, hogy iskolai erőszak, feszültségek vannak, de nem fogadjuk el, hogy az agresszió általános lenne" - mondta az [origo]-nak a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) szóvivője, Keszei Sándor. Ennek ellenére a szülői szervezetek is támogatják, hogy a büntető törvényekkel fokozottabban védjék a pedagógusokat, főleg, ha ez segít "lenyugtatni azt a hisztériát", amely Keszei szerint az utóbbi időben alakult ki.

Erre utal, hogy Keszei szerint a statisztikai adatokkal alátámasztott kutatások azt bizonyítják, hogy a tanárok elleni fellépések száma nem növekedett az elmúlt években. "Két és fél millió szülőre vetítve, elhanyagolható az évente 8-10 tanárverés - mondta Keszei, aki szerint ez nem ad okot a pedagógusoknak arra, hogy féljenek a szülőktől és a tanulóktól. Ezért tartja veszélyesnek, ha a szabályok azt az érzést keltik, mintha a tanároknak félniük kellene.

Napi inzultus

Sokkal súlyosabbnak látja a helyzetet Kertész Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja. Kertész azt állította, információik szerint szinte nincs olyan intézmény, ahol ne fordult volna már elő valamilyen súlyú atrocitás a tanárok ellen, mint fogalmazott, ez "napi gyakorlattá vált". Ezért szeretnék elérni, hogy a pedagógusokkal szembeni verbális erőszakot is fokozottan büntessék, szerinte ugyanis rendszeresen fenyegetik erőszakkal a kollégáikat.

Kertész szerint a tanárok tapasztalata az, hogy a diákok és a szülők egyaránt inzultálják a tanárokat, de gyakoribb, hogy a tanulók válnak erőszakossá, hiszen ők vannak együtt több időn át. "Ezek a gyerekek otthonról hozzák magukkal, hogy az agresszió a dolgok elintézési módja, előfordul, hogy már alsósok is megdobálják, vagy megrúgják a tanítót" - mondta.

Az Országos Rendőr-főkapitányság külön nem tartja nyilván a "tanárveréseket", arról vannak adataik, hogy az összes oktatási helyen - vagyis általános iskoláktól kezdve az egyetemekig, illetve egyéb oktatási intézményekben - hány testi sértés történt. Az adatok alapján 2009-ben, az előző évhez képest 3 százalékkal növekedett a felnőttek ellen elkövetett testi sértések száma. A kimutatások életkor alapján csoportosítják az elkövetőket, és ebből az derül ki, hogy az oktatási intézményekben a legtöbb testi sértést gyermekkorúak - 2009-ben 112 esetben-, illetve fiatalkorúak - 165 esetben - követik el. Ezzel szemben tavaly csak 52 esetben folyt rendőrségi eljárás amiatt, hogy 25-59 éves korosztályba tartozó elkövető támadt volna meg egy másik felnőttet oktatási helyen. Az nem derül ki az adatokból, hogy az 52 eset közül hányszor támadt családtag pedagógusra.

Nem elég a szigorúbb szabály

"Az iskolai erőszak mindenképpen összetett probléma és komplex megoldást igényel, de ebből nem maradhat ki a büntetőjog eszközrendszere sem, hiszen a jelenlegi büntetőjogi védettség nyilvánvalóan nem volt elegendő visszatartó erő az ilyen bűncselekmények megelőzésére" - olvasható a fideszes törvénymódosítás indoklásában. "Nem sok minden van a kezünkben" - mondta a tanárok jelenlegi védettségéről az [origo]-nak Kis Edit, a főváros VIII. kerületében található Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium igazgató-helyettese. Két évvel ezelőtt ebben az iskolában történt az egyik legnagyobb botrányt kavaró tanárverés: az egyik diák tanóra alatt megrúgta, majd egy csapteleppel fenyegette idős fizikatanárát. Az igazgató-helyettes elmondta, azóta nem volt hasonló erőszakos eset, de egyetért a tanárokat szigorúbban védelmező törvénymódosítással.

A szigorú büntetés híve a nyírkátai általános iskola igazgatója, Fazekas Gyula is. Az ő iskolájában, márciusban egy elsős gyerek édesanyja felpofozott egy tanárt, mert azt hitte, hogy megverte a fiát. Az iskolaigazgató állította, a szülő ugyan egy év börtönbüntetést kapott, de ennek végrehajtását a bíróság két évre felfüggesztette. "Csak a tanárnő összetört szemüvegét kellett kifizetnie. Ráadásul egy másik tanár küldte hátra a sorban a tolakodó gyereket, mire az anyja nekiesett annak a kollégának, aki éppen vele volt" - mondta Fazekas.

"Szerencsére nekem nem kell aggódnom a tanáraim testi épségéért egy szülői fogadónapon" - mondta Lami Pál, a Németh László Gimnázium igazgatója. Ebben az intézményben még soha nem történt semmilyen pedagógus elleni erőszakos inzultus, ennek ellenére a magyart és angolt tanító igazgató is pártolja a szigorító törvénymódosítást, mégpedig a "tanári tekintély megerősítése érdekében". Vészesen csökken a tanári pálya társadalmi presztízse, hátha ez a fokozott védelem is segít ezen egy kicsit - magyarázta.

"Nem kellene hergelni a szülőket ilyesmivel"

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete ugyanakkor arra is fel szeretné hívni a figyelmet, hogy a pedagógusok kiemelt védelme nem fajulhat "boszorkányüldözéssé" a gyermekeik érdekében eljáró szülőkkel szemben. Ráadásul több, még nem tisztázott kérdésre várnának választ a törvénymódosítással kapcsolatban, így például arra, ki fogja eldönteni, hogy jogszerű-e a pedagógus eljárása, ami ellen a szülő fellép. "Garancia kell arra, hogy ez nem csap át visszaélésekbe, vagyis hogy egy-egy szülőt vagy diákot kipécéznek egy intézményben" - mondta Keszei.

A szülői szervezet szóvivője úgy gondolja, az oktatási kultúrát valóban fejleszteni kellene, de elsősorban azzal, hogy a szülők és a tanárok együttműködését támogatják. Ezért elhibázott lépésnek nevezte, hogy az új parlament pont ezzel a módosítással kezdett neki az oktatási kérdéseknek. "Nem kellene hergelni a szülőket ilyesmivel, mert egy idő után be se mernek majd menni az iskolába, nemhogy az együttműködési lehetőségeket keresnék a tanárokkal" - jegyezte meg.

A diákok fenyítése is probléma lehet

A szervezet állásfoglalásában a tanárok elleni erőszak másik oldalára is felhívják a figyelmet, szerintük senki sem vizsgálta eddig, hogy hány diákot ért testi-lelki fenyítés az oktatási intézményekben. A szóvivő Keszei Sándor állította, szülői szervezetüket rendszeresen keresik meg olyan esetek miatt, amikor a tanár fizikai vagy lelki erőszakot követ el a tanulókon, az indokolatlan egyes osztogatásától kezdve a tényleges bántalmazásig. Állítása szerint több olyan esetről is érkeztek hozzájuk bejelentések, amikor az iskolában tapasztalható nyomás miatt a diák öngyilkosságot kísérelt meg.

A legnagyobb nyilvánosságot kapott eset Esztergomban történt tavaly: megölte magát egy diák, miután tanárai felelősségre vonták, amiért egy diákok által szervezett demonstráció alatt felgyújtott egy újságpapírt. A fiú családja az intézményt okolta, amiért a diák a közeli síneken érkező vonat elé feküdt. Az eset után a tantestület több mint 20 tagja ellen indult fegyelmi vizsgálat, és hét tanárt el is bocsátottak, amiért a diáksztrájk alatt nem tanítottak, illetve nem tartottak fegyelmet.

A szülői szervezet a diákok elleni testi-lelki fenyítések miatt azt szeretné, ha - a tanárok kiemelt védelmének ellenpontjaként - a tanulók védelmét is erősítenék, és megbüntetnék azt a pedagógust is, aki a gondjaira bízott gyereket bántalmazza. Kertész Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja szerint viszont a gyerekek védelmét már most is biztosítják a büntető törvények, és a kiskorúak bántalmazásáért járó büntetések benne vannak a köztudatban, szemben a tanárok büntetőjogi védelmével. Hozzátette, semmi kifogásuk az ellen, hogy a diákok elleni fellépésekért járó büntetési tételeket ugyancsak megemeljék.