A Jobbiké a nemzetbiztonság - egyezségre kényszerítették az MSZP-t a kispártok

Jól vizsgáztak kompromisszumkészségből az új parlamenti pártok, a régiek viszont a megszokott nyakasságukat hozták az országgyűlés alakuló ülését előkészítő egyeztetéseken, ahol a parlament bizottsági tisztségeit osztották ki egymás közt. A Jobbik és az LMP egymásnak és a többi pártnak is hajlandó volt engedményeket tenni, a Fidesz és az MSZP viszont makacsul diktálni próbált, és csak a délutánra tolt második tárgyaláson engedtek fel. Az [origo]-nak nyilatkozó KDNP-s vezető szerint az új pártok eleinte bizonytalanok voltak, de aztán beletanultak az egyeztetésbe.

Kifejezetten kompromisszumkésznek mutatkoztak az újonnan a parlamentbe került pártok az országgyűlési bizottságok vezetőiről szóló keddi egyeztetésen. Mind a Jobbik, mind az LMP hajlandó volt egy sor gesztusra a megállapodás érdekében, így az egyeztetés végül csak a puhíthatatlannak tűnő MSZP-s követelések miatt húzódott el délutánig.

Az öt parlamentbe jutott párt, a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP vezetői kedden reggel nyolctól ültek újra tárgyalóasztalhoz, hogy közösen készítsék elő a parlament pénteki alakuló ülését. A múlt hét óta tartó tárgyalások végén a keddi ülés feladata volt, hogy az ellenzéki pártok elosszák egymás között a Fidesz által számukra felkínált hat bizottsági elnöki és tizenhat alelnöki helyet (a Fidesz és a vele szövetséges KDNP tizenhárom bizottságot vezet majd). Mivel a Fidesz által felkínált egyes bizottsági tisztségekre több párt is szemet vetett, a pártvezetők leginkább együttműködésből vizsgáztak az egyeztetéseken.

"Az új pártok a múlt héten még kissé bizonytalanok voltak a tárgyalásokon" - mondta az [origo]-nak az egyeztetéseket értékelve kedden Harrach Péter, a KDNP leendő frakcióvezetője. Szerinte ennek oka az volt, hogy a tisztségek elosztásánál nem pártpolitikai csaták zajlanak, nem ideológiai érveket ütköztetnek a pártok képviselői, hanem technikai egyeztetéseken kell dűlőre jutni. "Az újaknak tanulniuk kellett ezt a stílust, de gyorsan beletanultak" - mondta Harrach, aki szerint az LMP és a Jobbik is képes volt kompromisszumokra.

Más stílus, más módszerek

Az új és régi pártok közti stíluskülönbség már a kedd délelőtti egyeztetésen is jól látható volt - jelentette az [origo] tudósítója. Miközben a Fidesz és az MSZP képviselői érkezéskor a tárgyalóasztalokat körbejárva kezet fogtak partnereikkel, az elsőként érkező jobbikos vezetők saját papírjaikba mélyedtek, az LMP-sek pedig az utolsó pillanatban érkeztek meg.

A keddi ülésen a Fidesz képviselői viszonylag keveset beszéltek, hiszen az ellenzéki pártoknak kellett megállapodniuk a számokra felajánlott tisztségekről. A Fidesz és az MSZP között mégis volt alkalom néhány régi stílusú konfrontációra: Mesterházy Attila leendő frakcióvezető például kioktatta a Fidesz leendő frakcióvezetőjét, Lázár Jánost, aki ironikusan, de hibásan próbálta összefoglalni, mit is akar az MSZP. "Ne ironizáljon, inkább figyeljen" - monda Mesterházy.

Míg a Fidesz és az MSZP diktált, az LMP-t és a Jobbikot az engedékenység jellemezte. A fideszes Lázár János már az egyeztetés elején egyértelművé tette, hogy nem hajlandó kiadni pártja kezéből az MSZP és a Jobbik által is megpályázott külügyi bizottsági elnöki posztot. Az MSZP-t képviselő Mesterházy Attila és Lendvai Ildikó pedig délelőtt még ragaszkodott ahhoz, hogy ebben az esetben az MSZP a nemzetbiztonsági, a költségvetési és a foglalkoztatási bizottságot kéri.

Az LMP, amely korábban két bizottsági elnöki tisztet szeretett volna kapni, ezzel szemben már az ülés elején bejelentette, hogy lemond az egyik helyről, és beéri egyetlen elnöki tisztséggel is. A felajánlást azzal indokolták, hogy így szeretnék elősegíteni a parlament pénteki sikeres megalakulását. A párt igényei a bizottsági alelnöki tisztségek kiosztásánál többször is ütköztek a Jobbikkal, de a két új parlamenti párt meg tudta oldani nézeteltéréseit: Jobbik lemondott az emberi jogi bizottságról az LMP javára, cserében az LMP pedig a Jobbik javára lépett vissza a gazdasági bizottság alelnöki posztjától.

Az MSZP makacskodott

A Jobbik, amely az LMP-vel meg tudott egyezni, az MSZP irányába is tett kompromisszumos javaslatot, miután kiderült, hogy a két párt több fontos bizottságban is ugyanazokat a pozíciókat szeretné megszerezni. A bizottsági elnöki posztok közül a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottságban, az alelnöki tisztségek közül az alkotmányügyi és a gazdasági bizottságban akart mindkét párt helyet magának.

Bár a Jobbik már a választási kampány végén jelezte, hogy politikai céljait elsősorban a nemzetbiztonsági és költségvetési bizottságban akarja keresztülvinni, Vona Gábor pártelnök a kompromisszum érdekében felajánlotta, hogy a nemzetbiztonsági bizottságról lemond. Mesterházy Attila ugyanakkor közölte, hogy ők egyik kérésükből sem engednek, mert a frakciótól ezen pozíciók megszerzésére kaptak felhatalmazást. Mesterházy azzal is érvelt, hogy a korábbi ciklusokban mindig a legnagyobb ellenzéki párt kapta e fontos bizottságok vezetését, majd közölte: "Ha nem így lesz, akkor nincs miről tárgyalni".

Nem volt könnyű menet

A szocialisták azt mondták, hogy az IMF-fel való tárgyalásokat is veszélybe sodorná, ha a Jobbikhoz kerülne a költségvetési bizottság vezetése. Lendvai Ildikó, az MSZP leköszönő elnöke pedig az egyeztetés végén a Fideszhez fordult, és azt mondta, szeretné, ha a Fidesz döntené el, kinek szánja a bizottságot.

A két párt közötti ellentét itt ismét előbukkant, miután Lendvai - a Fideszre tolva a felelősséget - azzal érvelt, hogy a nemzet érdeke, hogy az MSZP kapja a költségvetési bizottságot. Lázár János erre azzal vágott vissza, hogy szerinte el lehet gondolkodni, mi a nemzet érdeke, majd hozzátette: azon is el lehet gondolkodni, hogy az MSZP-nek kell-e egyáltalán adni bármilyen vezetői posztot egy ilyen választási vereség után.

Miután az MSZP és a Jobbik nem tudott dűlőre jutni, a szocialisták azt javasolták, hogy délután folytassák az egyeztetéseket. A Fidesz délután három, az MSZP délután két órára javasolta az egyeztetés folytatását, majd Lendvai Ildikó felvetette, hogy akkor kezdjenek fél háromkor. Erre Harrach Péter, a KDNP leendő frakcióvezetője megjegyezte, hogy ez volt az ülésen az MSZP első kompromisszumos javaslata.

Mesterházy megenyhült

A délutáni ülésen végül az MSZP is rákényszerült a kompromisszumra, de nem úgy, ahogyan azt a Jobbik szerette volna. Miután Mesterházy Attila és Lendvai Ildikó a többi delegációt megvárakoztatva késéssel megérkezett, bejelentették, hogy a két vitatott bizottsági elnöki címből a nemzetbiztonsági bizottságot adnák a Jobbiknak, és a költségvetési bizottsághoz ragaszkodnak. Az MSZP lemondott a Jobbik által követelt alkotmányügyi bizottsági alelnökségről is, viszont megszerezte a rendészeti és a mezőgazdasági bizottság alelnöki helyeit. Vona Gábor Jobbik-elnök rövid hezitálás után elfogadta az ajánlatot.

A pártok között azonban még ezzel sem zárul le az egyeztetés, mert azt is arról is hosszan beszéltek, hogy a bizottságokba összesen ki hány tagot delegálhat, végül pedig arról alakult ki parttalan beszélgetés, hogy a képviselői irodaházban melyik párt mennyi és mekkora irodát ad át az új parlamenti pártoknak. Mesterházy Attila teremszámokat sorolva ajánlott irodákat a Fidesznek és Jobbiknak, olykor alaprajzon is megmutatta, hogy azok hol helyezkednek el. Balczó Zoltán Jobbik-alelnök ennek azzal vetett véget, hogy az irodákról szóló megállapodást szerdára halasztotta.

A bizottsági egyeztetések végén Vona Gábor Jobbik-elnök azt mondta, hogy pártja kompromissziumkész arcát mutatta meg, és bebizonyította, hogy tud a parlamenti játékszabályok alapján is játszani. Vona közölte: politikai áttörésnek tartja, hogy megkapták a nemzetbiztonsági bizottság elnöki címét. Lázár János az egyeztetés után arról beszélt, hogy reményei szerint a bizottságok már péntek este el tudják kezdeni fideszes javaslatok tárgyalását, és a következő héten a parlament már plenáris üléseken fogadhatna el egyes jogszabályokat. Jávor Benedek, az LMP képviselője viszont az [origo]-nak azt mondta, hogy kisstílű alkodozásnak nevezte, ami az egyeztetésen történt.