Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés keddi titkos szavazásán. A képviselők közül 263-an támogatták Schmitt megválasztását, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt. (A Fidesznek és a KDNP-nek épp 263 képviselője van a parlamentben.) Balogh Andrásra, az 59 fős MSZP-frakció köztársaságielnök-jelöltjére 59-en voksoltak. A szavazatszámlálók 44 érvénytelen szavazatot találtak az urnákban, a szavazáson a 386 képviselőből összesen 366-an adtak le szavazólapot.
Az LMP nem szavazott
A 16 fős LMP-frakció képviselői nem vették fel a szavazólapokat a köztársaságielnök-választáson, mert sem Schmitt Pált, sem Balogh Andrást nem tartják megfelelőnek a posztra. Schiffer András, a párt frakcióvezetője a parlamentben újságíróknak azt mondta, hogy a köztársasági elnöknek világos cezúrát kell kifejeznie a jogállami és a nem jogállami rendszer között. Schiffer bírálta Schmittet, amiért szerinte a szavazást megelőző beszédében azt mondta, hogy a nép egyetlen pártszövetségre ruházta át a hatalmat.
Az LMP Sólyom László újraválasztását támogatta volna, de mivel a jelöléshez ötven képviselőre van szükség, az LMP frakciója egyedül kevés volt ahhoz, hogy Sólyom Lászlóra is lehessen szavazni a keddi választáson. Az LMP korábban arra kérte a többi párt - és elsősorban a Fidesz - képviselőit, hogy segítsék aláírásaikkal, hogy Sólyom Lászlót jelölhessék a posztra, ám egy képviselő sem reagált a felhívásra. Az LMP frakciója ezek után jelképes, érvénytelen jelölést adott be Sólyom Lászlóra.
A Fidesz és a KDNP az országgyűlés elnökét, Schmitt Pált jelölte a posztra, hivatalosan 62 képviselőjük adta be a jelölést. Balogh András bangkoki nagykövetet az MSZP frakciója jelölte a posztra. A 47 fős Jobbik-frakció Morvai Krisztinát szerette volna államfőnek, de ők sem tudtak érvényes jelölést leadni.
A parlament keddi ülésén délután egy óra után a képviselők meghallgatták a két jelölt tíz-tíz perces bemutatkozását. A titkos szavazás, majd az azt követő szavazatszámlálás miatt nyolcvan perc szünetet rendeltek el, a szavazás eredményét háromnegyed három után hirdette ki az ülést vezető Lezsák Sándor.
Új borhoz új tömlő dukál
Az eredményhirdetés után Schmitt Pál ünnepélyes esküt tett, aláírta a kinevezéséről szóló okmányt, majd beszédet mondott. A pulpituson jórészt a szavazás előtt és a korábbi bemutatkozásain elmondottakat ismételte. Akárcsak a múlt pénteken a Fidesz frakciója előtt, most is Szent István Imre herceghez intézett intelmeiből idézett egy részt arról, hogy a harag és a gőg nem jó tanácsadói egy államfőnek. Schmitt az intelmekből kiemelte azt a gondolatot is, hogy minden ember egyenlőnek születik, és azonos jogok illetik meg.
Tisztelettel adózott elődjei, Sólyom László és Mádl Ferenc teljesítménye előtt, azt mondta, sokat tanult tőlük, és őszinte megtiszteltetésnek érzi, hogy a nyomukba léphet. A saját megbízatását "egészen újszerűnek" nevezte, mert szerinte példátlan, hogy a választók kétharmados, alkotmányozó hatalommal ruháztak fel egy pártszövetséget. "Új borhoz új tömlő dukál" - mondta Schmitt, aki szerint egy új alkotmánnyal le kell zárni a rendszerváltás óta eltelt időszakot és megalapozni egy új Magyarországot.
Elismételte, hogy elnökként "a természet legcsodálatosabb teremtményét, az embert" fogja tevékenysége középpontjába helyezni, párbeszédre fog törekedni, és igyekszik majd megkérdezni és meghallgatni miél több magyart arról, hogyan képzelik el a jövőjüket.Schmitt elődjei mellett köszönetet mondott egykori olimpiai csapattársainak "az életre felkészítő csatákért" és családjának a támogatásért, munkájához pedig "a Mindenható segítségét" kérte.
Az eskütétel után Schmitt a köztársasági elnök páholyába ment, ahol kezet fogott Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, majd fogadta a miniszterelnök, a frakcióvezetők és a pártelnökök gratulációját. Az MSZP frakciójának többsége sem az eskü, sem a beszéde után nem tapsolta meg Schmittet. Az ülés vége után Schmitt négyszemközt beszélt Sólyom Lászlóval a köztársasági elnök irodájában, majd a parlament Vadásztermében a képviselők és a meghívott vendégek állófogadással köszöntötték az új köztársasági elnököt.
Schmitt Pál beszéde után a köztársasági elnök irodájában folytatott megbeszélést Sólyom Lászlóval - Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Balogh tudatosan vesztett, az LMP tiltakozik
Balogh András Schmitt Pál megválasztása után azt mondta, szerinte nem üres színházi jelenet volt az államfőjelölés és -választás, ő tudatosan vállalta a vesztes szerepét, ami kivételes lehetőséget adott arra, hogy fel tudjon mutatni olyan elveket, értékeket, amelyek a szívéhez a legközelebb állnak. Mesterházy Attila, a Baloghot jelölő MSZP frakcióvezetője is azt mondta, volt értelme a jelölésnek, mert így két személyiség, két karakter, kétféle megközelítési mód mutatkozhatott meg az államfőválasztásnál.
Miközben zajlott az államfőválasztás, a parlament előtti Kossuth téren interneten szerveződött kisebb csoport gyűlt össze, akikhez csatlakozott több LMP-s képviselő, így Schiffer András frakcióvezető is. Egy transzparensre ráfestették: "Schmitt's no good". Nézze meg a tiltakozó akcióról készült videónkat:
Vona szerint derék ember
Vona Gábor, a Jobbik elnöke sok sikert kívánt Schmitt Pál köztársasági elnöki munkájához, és kijelentette, bízik benne, hogy Schmitt meg tud felelni államfői tisztségéből adódó feladatainak. Vona azt mondta, a Jobbik képviselői ugyan felvetették a köztársasági elnök választásához szükséges szavazócédulákat, de tartózkodásukat kifejezve egyetlen államfőjelölt mellett sem tették le voksukat. A Jobbik elnöke az MSZP jelöltjét nem kívánta értékelni, Schmitt Pált ugyanakkor "derék, tisztességes magyar embernek" nevezte, akit a Jobbik "emberileg, morálisan" alkalmasnak talál az államfői tisztségre.
Magyarország és Európa érdekeinek előmozdítása érdekében végzett eddigi tevékenységét méltatta az új köztársasági elnöknek kedden írt gratuláló üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője. Új pozíciója "egyedülálló és még jelentősebb felelősséget jelent" a frakcióhoz tartozó Fidesz-delegációt korábban elnöklő Schmitt Pál számára, olyan időszakban, amikor Európának és Magyarországnak is erős vezetésre van szüksége. Daul szerint a "8 éves szocialista kormányzás kudarca után" az új államfőnek "jelentős erőfeszítéseket kell tennie az ország szavahihetőségének és tekintélyének visszaállítása érdekében".