A gyilkossági kísérlettel vádolt Jozef Rohác volt a vécén is megfigyelt rab

Az Aranykéz utcai robbantással is összefüggésbe hozott, emberölési kísérlettel vádolt szlovák férfi, Jozef Rohác volt az a fogoly, akit tavaly a Gyorskocsi utcai fogda K zárkájában nagy teljesítményű reflektorokkal világítottak meg, és éjjel-nappal, még a vécén is figyelték - tudta meg az [origo]. A rendőrség szerint a K zárkát az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának észrevételei után átalakították, jelenleg pedig nem tartanak benne senkit.

Prágában, egy rutinellenőrzés során fogták el azt az 53 éves, szlovák állampolgárságú férfit, aki a Gyorskocsi utcai fogda különlegesen szigorú K zárkájának foglya volt tavaly - közölte az [origo] megkeresésére csütörtök délután a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A leírás az Aranykéz utcai robbantással összefüggésbe hozott férfira, Jozef Rohácra illik, akit 2008 őszén fogtak el.

A K zárkában fogva tartott ember helyzetével hosszan foglalkozott az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottságának (CPT) jelentése, amely kedden jelent meg, és a bizottság delegációjának tavaly tavasszal tett látogatásának tapasztalatait összegzi. (A jelentésről szóló cikkünket itt olvashatja.) A jelentésben az áll, hogy a K zárkában fogva tartott helyzete a küldöttség "különös aggodalmát" váltotta ki.

Állandóan kamerák figyelték

A fogvatartott kilétét nem közlő jelentés szerint a rab - vagyis a rendőrség által közölt információk alapján Rohác - az elzárt területen lévő, egyszemélyes zárkában őrök állandó felügyelete alatt állt, és nagy teljesítményű reflektorfényekkel világították meg, ami miatt látási problémákról panaszkodott. Nem hagytak neki semmiféle elvonulási lehetőséget, amikor az illemhelyet használta és amikor mosakodott, mivel a zárkában lévő tisztálkodóhelyiséget és illemhelyet az őrszemélyzet egészében látta, és az egyik figyelőkamera látóterében volt. Ha kivitték zárkájából, kézbilincset, bokabilincset és testövet helyeztek rá. "Egészében véve az a mód, ahogyan az érintettet kezelték, megalázónak tekinthető" - áll a CPT jelentésében.

A küldöttség a látogatás végén kérte, hogy orvosolják a hiányosságokat. Tavaly május végén a magyar hatóságok levélben tájékoztatták a CPT-t az azóta megtett intézkedésekről, ezek azonban a jelentés szerint "nem oszlatták el a bizottság kétségeit". A K zárkában infravörös megfigyelőkamerákat helyeztek el a reflektorok éjszakai használatának elkerülésére; kiderült azonban, hogy ezeket a reflektorokat eddig nappal használták - áll a jelentésben. A magyar hatóságok közölték továbbá, hogy megoldották annak biztosítását, hogy a tisztálkodási helyeket "kevésbé bántó módon" figyeljék térfigyelő kamerákkal. Ennek ellenére a fürdőszobát és az illemhelyet az egyik figyelőkamera továbbra is látja, és teljes mértékben a kamerát figyelő személyi állomány is - olvasható a jelentésben. A CPT a reflektorok és spotlámpák leszerelésére tett ajánlást, továbbá kérte, hogy a zárkában lévő tisztálkodási helyeket részlegesen takarják el a minimális magánszféra megtartása végett.

A jelentésben az is szerepel, hogy a férfi valamennyi orvosi vizsgálatát a zárkájának rácsain keresztül végezték el, a magyar kormány azonban ezt tagadta a CPT-jelentéssel együtt közzétett, idén márciusban megküldött válaszában. A magyar válasz szerint a küldöttség félreérthetett valamit, mert nem az orvosi vizsgálatokat végezték a rácson keresztül, hanem csak a gyógyszereket adták át az erre a célra kialakított speciális átadónyíláson keresztül. "A zárka rácsait belülről sűrű szövésű acélháló is borítja, így azon keresztül nem lehetséges be-, illetve kinyúlni" - írta a CPT-nek a kormány.

Átalakították a K zárkát

A BRFK csütörtök délután az [origo]-val azt közölte, hogy a CPT ajánlásai nyomán azóta átépítették a K zárkát, a hibákat "rövid időn belül orvosolták". A zárkában jelenleg nem őriznek fogvatartottat - tették hozzá. Rohác ellen azóta vádat emeltek, idén februárban kezdődött el a büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. Az ügyészség előre kitervelt emberölés kísérletével és robbanóanyaggal vagy robbanószerrel való visszaéléssel vádolja a szlovák férfit. A vád szerint Rohác 1997 júniusában egy távirányítású robbanószerkezettel akarta megölni Seres Zoltán vállalkozót: autójára mágnessel erősítették fel a bombát, ám az végül leesett onnan, és meghiúsult a merénylet.

2008 októberében Prágában igazoltatták Rohácot a rendőrök, ittas vezetés miatt eljárást indítottak ellene, ekkor derült ki, hogy a magyar rendőrök 12 évvel ezelőtt körözést adtak ki ellene. 2009 februárjában a legszigorúbb biztonsági intézkedések közepette szállították Magyarországra. Jozef Rohác nevét összefüggésbe hozták az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással is, de csak a Seres Zoltán elleni emberölési kísérlettel gyanúsították meg. A férfit Szlovákiában Michal Kovác volt szlovák államfő fiának elrablásával hozzák kapcsolatba. A Jozef Rohác ügyéről szóló korábbi cikkünket itt találja.