"Kezdeményezni fogom, hogy adott kategóriákban - giccs, pornó - olyan szigorú adót vezessünk be, amelyből azután a kultúra részesülhet" - jelentette ki Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a Magyar Nemzetben kedden megjelent interjújában. Az államtitkár az újfajta járulék bevezetésére két indokot is felhozott: szerinte így "karakteresen" kifejezhetnék, "mi az, ami hordoz kulturális értéket, és mi az, ami nem", másrészt a befolyó bevételből támogathatnák az "értékes kultúrát".
Az államtitkárt eredetileg az úgynevezett kulturális járulék újbóli bevezetéséről kérdezték, amelyet az idei évig mindenféle kulturális termék után fizetni kellett, viszont a mértékében jelentős eltérések voltak az értékesebbnek tartott termékek javára: a könyvkiadás után 1 százalékos járulékot kellett fizetni, míg a pornó- és erőszaktartalmú videokazetták, DVD-k után 25 százalékot. Szőcs Gézát kedden nem tudtuk elérni, így nem sikerült több részletet megtudni elképzeléseiről, de az esetleges giccsadó által érintett szakmák és ágazatok szereplői az [origo]-nak egybehangzóan azt mondták, nehezen megvalósítható és nem is feltétlenül eredményes tervről van szó.
Alig volt belőle bevétel
A Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter tavaly májusban jelentette be, hogy az egyszerűsítés jegyében szeretnének megszabadulni több nehezen adminisztrálható, a vállalkozásoknak sok terhet jelentő kis adótól, így a kulturális járuléktól is. Nem sokkal később közölte a kulturális tárca, hogy a megszűnő kulturális járulék helyett 2010. január elsejétől az ötös lottóból befolyó szerencsejáték-adó 90 százalékából gazdálkodhat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).
Az akkori kulturális miniszter, Hiller István szerint ezzel hosszú idő után sikerült végre megoldani azt a problémát, hogy az NKA bevétele - vagyis a kulturális támogatásra fordítható keret - állandóan csökkent. A vonatkozó törvény ugyanis 2001 óta nem változott, miközben a fogyasztói szokások átrendeződtek, és az emberek már nem vásároltak egy sor olyan terméket - például audio- vagy videokazettákat -, amelyek után kellett volna járulékot fizetni, új kulturális termékekre azonban nem terjesztették ki a járulékfizetési kötelezettséget.
Az adatokból ugyanakkor az derül ki, hogy a kultúra támogatására fordítható összeg nagysága nem a kulturális járulékbevételen múlt: az NKA bevétele például 2008-ban mintegy 8,5 milliárd forint volt, míg ugyanebben az évben mindössze 8,6 millió forint folyt be kulturális járulékból. (A korábbi Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai szerint 2001-ben 5 millió, 2005-ben 7,2 millió, 2007-ban 8,7 millió forint bevétel származott a kulturális járulékból.)
Lebeszélnék az ötletről
"Azt tanácsolnám az államtitkár úrnak, hogy lépjen vissza ettől az ötlettől" - mondta az [origo]-nak a korábbi kulturális járulékokkal gazdálkodó Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Harsányi László. Szerinte nem lenne szabad kitenni "egy újabb jogalkotási rohamnak" a kulturális finanszírozás kérdését, mert szerinte ez egy "sikertelen út".
Az NKA elnöke megerősítette, hogy a járulék korábban alig hozott bevételt, úgy fogalmazott, marginális forrást jelentett a kultúra támogatásában. "Önbevallásos alapon ment a befizetése, az egészből évente 10 millió forintnál kevesebb jött be, ráadásul a felélesztése ellenkezik a kisadókat megszüntető jelenlegi tendenciával is" - jegyezte meg.
Harsányi szerint a "világon nincs jobb rendszer" a jelenlegi magyar szabályozásnál, amely a lottóból befolyó bevétel egy részéből finanszírozza a kultúra támogatását. Mint mondta, ez több európai országban hasonlóképpen van, előnye, hogy a lottózási kedvnek köszönhetően egy állandó, stabil rendszert jelent.
Meghúzni a határokat
"Egyáltalán mi az, hogy giccs, ez nem egy valóságos kategória, ha adó szempontjából nézzük" - utalt Harsányi arra, milyen nehéz meghúzni azokat a határokat, ki fizessen járulékot az úgynevezett giccsek után. Szerinte nem jó, ha adóellenőrök döntenének esztétikai, művészeti kérdésekben, de az sem lenne jobb, ha ez a minisztérium feladata lenne. "A politikának semmi keresnivalója ilyen kérdésekben, nem ilyen módon kell kifejezni, mi hordoz kulturális értéket. Ezt bízzuk inkább a kulturális támogatásokról döntő szervezetekre, kuratóriumokra" - tette hozzá.
Szőcs Géza kulturális államtitkár
Goda Krisztina filmrendező is úgy véli, nagyon nehéz kérdés meghúzni olyan kategóriákat, hogy mi hordoz magas kulturális értéket. "A filmeknek például teljesen szubjektív a megítélése, mégis előszeretettel kategorizálják őket, többek közt a nézőszám alapján" - mondta az [origo]-nak a több népszerű, de kritikusok által is elismert film rendezője. A mozis példánál maradva ugyanakkor hozzátette: egyetért azzal, hogy elő kell teremteni a forrásokat az olyan filmek támogatására, amelyek kisebb nézőszámot érhetnek csak el.
Inkább a pornót
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója is nehezen eldönthető kérdésnek tartja, hol húzódnak a giccs határai. A korábban eltörölt járulékot minden kiadott könyv után meg kellett fizetni. Mivel a kulturális államtitkár az interjúban a giccset és pornót említette, Zentai szerint nem biztos, hogy ez a könyvkiadást érinti. Hozzátette, ha a pornó után kell majd a járulékot fizetni, az ellen "senki nem emelhet kifogást". Ugyanakkor szerinte a kulturális járulék újbóli visszahozatala még csak terv, ezért akkor foglalkoznak vele, ha már tudják, mit tartalmaznak majd az új szabályok.
"Nullának nulla lesz az adója" - válaszolta Kovács "Kovi" István felnőttfilm-rendező, amikor a pornóadóztatási tervekről kérdeztük. A rendező szerint ugyanis az internet, az illegális letöltések, fájlcserélők korában a DVD-eladások drasztikusan visszaestek, ezért ma már elsősorban a nagy látogatottságú honlapokon futó hirdetésekből van bevételük.
Kovács az időközben megszüntetett kulturális járulékot is igazságtalannak tartotta, egyrészt a 25 százalékos járulékkulcs miatt, másrész azért, mert nem a termékekből származó haszon, hanem a nettó árbevétel alapján kellett kifizetni. Mint mondta, külföldi kollégái el sem akarták hinni, hogy Magyarországon ilyen járulék létezik.
Sok gond volt a behajtásával
Sok probléma volt korábban a kulturális járulék behajtásával - tudtuk meg Matlné Kisari Erikától, az APEH szakreferensétől. Mint mondta, a pontatlan, nehezen alkalmazható szabályokat könnyű volt kihasználni, hiszen önbevallás alapján kellett befizetni a járulékot. "Eléggé gumijogszabályok voltak, nem volt mindig egyértelmű, mire terjed ki a járulék és mire nem, a járulékfizetésre kötelezettek pedig nyilván igyekeztek a számukra kedvezően értelmezni a szabályokat" - tette hozzá.
A szúrópróbaszerű ellenőrzéseken előfordult, hogy az adóellenőrök vitatkoztak a forgalmazóval azon, egy-egy termék pornográf vagy erőszakos tartalma miatt kulturális járulékot kell-e utána fizetni. Ezzel kapcsolatban az adóhivatal munkatársa annyit mondott, az APEH valóban kísérletet tett arra, hogy érvényt szerezzen a fizetési kötelezettségnek. Hozzátette, ráadásul az adó bevallása, nyilvántartása jelentős adminisztrációs terhet is jelentett.