Kezdeményező és szolgáltató Állami Számvevőszéket (ÁSZ) szeretne Domokos László, az intézmény parlament által hétfőn megválasztott új elnöke. Domokos megválasztása után az [origo]-nak azt mondta, a politikai függetlenség és a szigor mellett fontosnak tartja, hogy a számvevőszék jelentései közérthetők legyenek, mert ez segítheti a vizsgált intézményeket, önkormányzatokat.
"Ez nem egy könnyű életforma"
Miután Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője bejelentette, hogy párt egyik parlamenti képviselőjét, Domokost jelöli az ÁSZ élére, az ellenzék bírálni kezdte Domokost, amiért az elmúlt tizenkét évben 15 millió forint lakhatási támogatást vett fel, bár Budapesten és Békéscsabán is van lakása. Domokos megválasztása után azt mondta az [origo]-nak, "mind jogilag, mind etikailag rendben van a dolog", nem sértett törvényt. Az ÁSZ elnöke azzal magyarázta a támogatás igénybevételét, hogy a békéscsabai lakást örökölte, de csak a fele az övé, a másik tulajdonos az édesanyja, aki a lakásban lakik, ráadásul Szarvas és nem Békéscsaba a választókerülete központja, amihez további hét település tartozik. A települések között 70-80 kilométeres távolságok vannak, és ő rendszeresen bejárja a választókörzetét, nem egy városra koncentrálódik a munka.
A 15 milliót azonban Domokos nem az utazási költségek ellentételezésére kapta, erre ugyanis külön járt neki a választókerületi pótlék. Domokos erre azt válaszolta, esti, éjszakai programokon is jelen szokott lenni, és ilyenkor hol az egyik, hol a másik településen kellett megoldania a lakhatást. "Ez nem egy könnyű életforma, ennek költségei vannak. A magyar országgyűlés pedig Budapesten van, nem Szarvason. Minden normális munkáltató állni szokta a kiküldetések költségeit, legyen szó úti- vagy szállásköltségről" - jelentette ki.
Békéscsaba 2009-es ellenőrzésekor az ÁSZ szabálytalannak minősítette, hogy az önkormányzat befektetései kezelésénél bizonyos jogosítványokat átruházott egy magánvállalkozásra. Domokos László a Békés megyei közgyűlés elnökeként hasonló szerződést kötött, mint amit Békéscsaba esetében bírált a számvevőszék. Domokos szerint azonban Békéscsabát és Békés megyét nem szabad összekeverni, a két helyzet között nem lehet párhuzamot vonni. Hozzátette: ÁSZ-elnökként sosem fogja vizsgálni Békés megye önkormányzatát, még a zárójelentést sem fogja aláírni, ezt majd az alelnöktársára bízza.
Nem tartja problémásnak azt sem, hogy a hétfőn az ÁSZ alelnökének megválasztott Warvasovszky Tihamér által vezetett Székesfehérvár önkormányzata két éve egyszerűen figyelmen kívül hagyta az ÁSZ javaslatainak a harmadát. A számvevőszék korábban szabálytalanságokat talált a város gazdálkodásában. Domokos azt mondta, ismeretei szerint az ellenőrzöttek - kormányok, önkormányzatok - az elmúlt évtizedben a számvevők javaslatainak még a felét sem hasznosították a határidőre. Ezért szeretné megerősíteni az utóellenőrzések gyakorlatát, mely javítani fogja az ÁSZ tekintélyét és a közpénzekkel való jobb gazdálkodást.
Nem akar szélesebb jogokat
Domokos szerint nem érheti bírálat azért, mert korábban pártpolitikus volt, hiszen az ÁSZ-ról szóló törvény nem zárja ki, hogy országgyűlési képviselőt, polgármestert válasszanak a számvevőszék élére. Elődje, Kovács Árpád a Horn-kormány idején a privatizációs ügynökségtől érkezett az ÁSZ-hoz, és 12 éves tevékenysége alatt magas színvonalon teljesített, megőrizte a számvevőszék függetlenségét - mondta.
"Ha valóban csak a számvevők jogosítványain múlik a költségvetés egyensúlya, akkor most Spanyolországnak kellene lennie a legstabilabb országnak Európában" - mondta Domokos, aki szerint nem eszköztelen a magyar számvevőszék, és elégedett az állami költségvetést is ellenőrző intézmény jogosítványaival. Domokos azt mondta, fontos, hogy a számvevőszék a vizsgálatai során kezdeményező legyen, ne csak bírálja a vizsgált intézményeket, önkormányzatokat, hanem segítse is őket a szabályos és fenntartható gazdálkodás kialakításában. Szerinte nincs szükség arra, hogy a számvevőszék a jelenleginél erősebb ellenőrzési jogot kapjon, a legfőbb ügyészség eddig megkapta jelentéseiket, és ezek alapján számos nyomozás indult az elmúlt években.
"Még be sem tettem a lábam"
Az ÁSZ munkáját nehezíti, hogy a pártok gazdálkodásáról, a kampányfinanszírozásról szóló szabályok nem eléggé konkrétak, nem adnak megfelelő kapaszkodókat a számvevőknek - mondta, ezért elnökként szorgalmazni fogja, hogy szülessen végre törvény erről a parlamentben. Domokos kijelentette, ismeri azt az ÁSZ-javaslatot, amely a pártok gazdálkodásának ellenőrzését új alapokra fektetné, a szabályosságról az átláthatóságra helyezné át a hangsúlyt, de ezt a javaslatot a pártok elutasították, nem alakult ki róla konszenzus a parlamentben.
Korábban a korrupció ellen küzdő Transparency International nevű civil szervezet és az Eötvös Közpolitikai Intézet is bírálta a számvevőket, mert szerintük az ÁSZ lehetne szigorúbb is a pártokkal, megtehetné, hogy nem csak a pártbeszámolók szabályosságára figyel, de nem meri vállalni a konfliktust a politikusokkal. "Erről is megkérdeztem az ÁSZ jelenlegi vezetését. Az ÁSZ szakemberei azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között ennyit lehet megállapítani. Tiszteletben tartom a civilek álláspontját, de hadd ne keveredjek vitába azzal a szervezettel, ahova még be sem tettem a lábam" - mondta erről Domokos.
Jön Budapest, jöhet az BKV
Elnöki tevékenységét Budapest vizsgálatával fogja kezdeni, mert az elmúlt húsz évben nem volt átfogó vizsgálat a fővárosi önkormányzatnál, miközben a kiemelt 84 önkormányzat már keresztülment ezen. Domokos szerint ehhez biztosítani kell a szükséges feltételeket, hogy Budapest önkormányzatának gazdálkodása is átlátható legyen.
Azt nem tudta megmondani, hogy a több szerződése miatt botrányba keveredett BKV-t miért nem vizsgálta meg az ÁSZ. Azt mondta, hogy a parlament számvevőszéki ellenőrzési albizottságának elnökeként ezzel nem értett egyet, de tiszteletben tartotta a korábbi ÁSZ-elnök, Kovács Árpád álláspontját, aki a tavalyi BKV-botrányok kipattanása után azt mondta, az ÁSZ nem jogosult a közlekedési cég ellenőrzésére.
Az alkotmány szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) köteles előzetesen felülvizsgálni az állami költségvetés felhasználásának törvényességét, de ennek az előírásnak az ÁSZ húsz éve nem tesz eleget. A korábbi elnökök arra hivatkoztak, hogy ez az összes állami kiadás, szerződés előzetes ellenőrzését jelentené, amire a számvevőszéknek nincs kapacitása. "Nem zárható ki persze, hogy az ÁSZ korábbi elnökei, alelnökei okkal vitatták ezt az előírást és javasolták a törvények megváltoztatását. "Meg kell vizsgálnom, hogy a törvényalkotók miért utasították el ezeket a felvetéseket. Ezt a kérdést egyébként a parlamenti bizottsági meghallgatásomon is feltették, és meg kell mondanom, nekem is újdonság volt, ezért az első dolgom egyike az lesz, hogy konzultálok erről az ÁSZ főtitkárával" - mondta az [origo]-nak Domokos.