Eldönthetetlen vitába vetette bele magát a magyar kormány

Határozatban állt ki a magyar kormány az olaszországi iskolákban elhelyezett feszületek mellett. A kormány ezzel állást foglalt abban a lassan egész Európát érintő, Amerikát és Oroszországot is megmozgató vitában, amely nyolc éve kezdődött egy finn nő panaszával. A feszület mellett érvelők szerint nem szabad amerikanizálni Európát, meg kell hagyni sokszínűségét. Az ellenzők azt mondják, szét kell választani az egyház és az állam működését és tiszteletben kell tartani az emberek lelkiismereti szabadságát.

Magyarország is beszállt abba az egész Európát megmozgató jogi és politikai csatába, amely az olaszországi állami iskolákban található feszületek miatt dúl. A kormány csütörtökön határozatban mondta ki: szolidaritást vállal az iskolai feszületekért küzdő Olaszországgal és a katolikus egyházzal, valamint minden olyan állammal, amely "sérelmezi az európai emberi jogi bíróság vonatkozó határozatát".

A mára szerteágazó jogi és világnézeti vitává terebélyesedett ügyet egy finn származású, olasz állampolgárságú nő, Soile Tuulikki Lautsi indította el még 2002-ben, amikor kifogást emelt az ellen, hogy az észak-olaszországi Abano Terme állami iskolájában - ahová gyerekei jártak - feszület lóg a falon. Az iskola vezetősége a helyén hagyta a feszületet, mire Lautsi pert indított. Végigjárta az összes létező olasz jogi fórumot. Miután mindenütt elutasították a panaszát, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A bíróság tavaly novemberben első fokon - egyhangú határozattal - Lautsinak adott igazat, és ötezer euró kártérítést ítélt meg neki. Az ítélet szerint a tanteremben állami rendeletre elhelyezett feszület korlátozza a szülőknek azt a jogát, hogy a saját meggyőződésük szerint neveljék a gyermekeiket. A bírók szerint a feszület azt a látszatot keltheti, hogy az iskolai oktatás vallásos szellemben zajlik, ami zavaró lehet a nem katolikus vagy ateista diákok számára.

Mozgalommá vált

A bíróság - szemben a több tekintélyes lapban is megjelent értelmezéssel - nem tiltotta be a feszületet, hiszen nem semmisítheti meg az azok elhelyezését előíró olasz jogszabályt. Az ítélet csak a konkrét ügyre vonatkozik, vagyis az olasz államnak ki kell fizetnie Lautsinak az ötezer eurót Az olasz kormány azonban fellebbezést jelentett be, az eljárás pedig ezen a ponton kezdett el többé válni mint egy anya panasza: politikusok, pártok, társadalmi szervezetek, sőt, kormányok jelentették be, hogy csatlakoznak Olaszországhoz a feszület védelmében.

A novemberi ítélet után Olaszországban a jobboldali Lega Nord a legnagyobb olasz kormánypárt, a Popole della Libertá is aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy ezzel is nagyobb nyomatékot adjanak a fellebbezésnek, amelyet az olasz kormány nyújtott be a strasbourgi testületnek. A Lega Nord demonstrációkat is szervezett, aktivistái például kétezer feszületet osztottak szét Róma utcáin. Az iskolai feszületek kérdése élénken foglalkoztatta a keresztény szervezeteket még a protestáns többségű Egyesült Államokban is.

Bár a perben nem vesz részt, a kormányhatározattal Magyarország is az olasz állam pártját fogta. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: kiállnak amellett, hogy a kereszt nem pusztán vallási szimbólum, hanem számos népnek az identitásához, kulturális-nemzeti önazonosságához tartozik. A kormányhatározat is úgy fogalmaz: "Az olasz állami iskolákban elhelyezett kereszt a vallási jelentőségén túlmutatóan az olasz állam kultúrájának és identitásának is szerves részét képezi".

"Isten óvja a királynőt!"

A strasbourgi bíróság szerdán tartott nyilvános meghallgatást a fellebbviteli eljárásban. A zsúfolásig megtelt teremben a tanácsvezető bíró percekig sorolta, hogy mely személyek, országok és civil szervezetek jelezték beavatkozási szándékukat. Olaszország mellett tucatnyi állam állt ki, Oroszországtól a Monacói Hercegségig, és 33 európai parlamenti képviselő (11 különböző országból) is harmadik félként lépett be az eljárásba.

Az olaszokat támogató államokat képviselő Joseph Weiler amerikai jogászprofesszor a szerdai meghallgatáson óva intette a bíróságot "Európa amerikanizálásától", vagyis az "alkotmányok sokféleségének" feladásától. Weiler szerint az országoknak joguk van hozzá, hogy vallásos örökségükből merített szimbólumokkal határozzák meg magukat, ahogy ma is számos nemzeti zászlóban vagy pénzérmén szerepel a kereszt szimbóluma. "Nem minden brit hívő, aki azt mondta: Isten óvja a királynőt!" - mondta a professzor.

Lautsi ügyvédje, Nicola Paoletti ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy ügyfele nem ateista, csupán szekuláris nézeteket vall, vagyis az állam és egyház elválasztásának híve. "Soha, semmit nem mondott a katolikus vallás ellen, csak azt akarja, hogy a két gyermekét szekuláris elvek alapján oktassák" - mondta az ügyvéd, aki szerint a feszületek miatt a gyerekek úgy értelmezhetik, hogy az állam azonos a vallással, és hátrányos helyzetű kisebbségnek érezhetik magukat, ha nem katolikusok.

Szem előtt a vallás

Nem az olaszországi az első eset, hogy jogi úton támadják az iskolákban sok helyen megtalálható vallásos jelképeket. 1995-ben a német alkotmánybíróság előtt támadták meg a bajor tartományi iskolai rendtartást, amely előírja, hogy minden osztályteremben lennie kell keresztnek vagy feszületnek. A testület kimondta, hogy jogsérelmet okozhat, mire a tartományi parlament úgy módosította a rendtartást, hogy a keresztet le kell venni, ha azt valaki külön kéri. Hasonló megoldást alkalmaznak Ausztriában, ahol csak ott kell kitenni a feszületet, ahol a tanulók többsége keresztény.

A vallásszabadság kétféleképpen értelmezhető - mondta az elsőfokú ítélet kihirdetése után az [origo]-nak Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja. A pozitív felfogás szerint mindenkinek joga van gyakorolni vallását és kifejeznie a meggyőződését. A negatív felfogás szerint viszont ahhoz is joga van, hogy ne kelljen szembesülnie senkinek a neki nem tetsző vallási jelképekkel. A kettő közti egyensúly beállítása az állam feladata - mondta a dékán, aki szerint az olasz ügyben is az állam feladata megvédeni a feszületet, hiszen állami rendelettel került oda, nem vallási, hanem kulturális jelképként.

Az olaszok naturálisan vallásosak, vagyis akkor is hozzátartozik az identitásukhoz a katolicizmus, ha egyébként nem járnak templomba - mondta korábban az [origo]-nak egy katolikus papképző szeminárium tanára, aki szerint a vita igazából arról szól, hogy ki szabad-e fejezni nyíltan a vallásos elkötelezettséget egy szekularizált társadalomban. E tekintetben a feszület kérdése a tanár szerint összekapcsolódik a muszlim diáklányok vagy tanárnők kendőviseléséről Nyugat-Európa több országában is folytatott vitákkal.