Fideszes javaslatot les ugrásra készen az EU kormánya

Az Európai Unió legbefolyásosabb testületével találhatják szembe magukat a magyar kormánypártok az új médiatörvény miatt. Az [origo] úgy tudja, hogy a médiafelügyelet átalakításáról szóló fideszes javaslat miatt eljárást indíthat Magyarország ellen az Európai Bizottság. A meccs még nincs lefutva, a bizottság csak a törvény elfogadása után alakítja ki végső álláspontját és az [origo]-nak nyilatkozó bizottsági forrás szerint van esély arra, hogy a bizottság számára megnyugtató megoldás szülessen.

Az Európai Bizottságnál felmerültek lehetséges kifogások a médiaszabályozást átalakító törvénnyel szemben - értesült az [origo] a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő európai bizottsági forrásból. Az [origo]-nak nyilatkozó forrás azt állította, ha jelenlegi formájában fogadják el a médiaszabályozásról szóló javaslatot, akkor Magyarország azt kockáztatja, hogy jogsértési eljárás indul ellene. A bizottsági forrás ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a bizottságban elfogadásáig nem tekintik lefutott ügynek a kérdést, látnak arra esélyt, hogy "jó törvény szülessen".

Az EU legfontosabb végrehajtó szerveként az Európai Bizottság egyik feladata annak ellenőrzése, hogy a tagállamok betartják-e az uniós szabályokat. Ha a bizottság úgy találja, hogy egy tagállam nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, és ezért nem tesz eleget jogi kötelezettségeinek, jogsértési eljárást indít. Ez azt jelenti, hogy levelet ír a tagállam kormányának, és részletes választ kér az aggályaira. Ha ez nem vezet eredményre, és a tagállam nem változtat jogszabályain, a bizottság végső esetben az Európai Bírósághoz fordul. Ha a bíróság is megállapítja a jogsértést, a tagállamnak kötelező azonnal változtatnia a kifogásolt törvényen, és ha ezt nem teszi meg, a bíróság fix vagy időről időre befizetendő pénzbüntetést szab ki az államra (erről bővebben az EU magyar nyelvű oldalán olvashat).

"Közelről figyeli" a bizottság a fideszes javaslatot

Mivel a médiaszabályozás átalakításáról szóló magyar törvényt még nem fogadták el, a bizottságnak egyelőre nem lehet hivatalos álláspontja az ügyben, ugyanakkor "közelről figyeli" a magyar változtatásokat, és tisztában van azzal, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködései Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-biztosa és az Európai Újságírószövetség bírálta a terveket - közölte az [origo]-val Jonathan Todd, Neelie Kroes médiáért felelős EU-biztos szóvivője az elfogadás előtt álló magyar médiatörvényről.

A magyar javaslatnak, amely a médiafelügyelet átalakításáról is szól, meg kell felelnie az EU 2007-ben elfogadott, a médiaszabályozásról szóló direktívájának, amelynek egyik cikkelye kimondja, hogy a nemzeti médiafelügyelő szervnek függetlennek kell lennie - közölte Kroes szóvivője, aki szerint a magyar szabályozást "úgy kell kialakítani, hogy megvédje a médiát felügyelő szervet a politikai vagy gazdasági érdekcsoportok befolyásától".

Az [origo] azután érdeklődött a bizottságnál, hogy a testület bejelentette, vizsgálatot indít Bulgária ellen, hogy kiderítse, uniós szabályokba ütközik-e, ahogy az ország kormánya átalakította Pénzügyi Felügyeleti Bizottságát és Kommunikációs Szabályozási Bizottságát. A bolgár kormányt két bolgár európai parlamenti képviselő panaszolta be az EB-nél, mert szerintük a bizottsági tagok számának csökkentése miatt politikai befolyás alá kerülhet a két szervezet, márpedig ezt uniós jogszabályok tiltják. Ha a vizsgálat a bolgár képviselőknek ad igazat, Bulgária ellen jogsértési eljárás indul.

Átalakításba kezdtek a magyar kormánypártok is

A két bolgár szervezet azokat a feladatokat látja el, amelyeket Magyarországon az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), illetve az Országos Rádió-és Televízió Testület (ORTT) végez. Az ÁSZ élére júniusban Domokos Lászlót jelölte a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz és KDNP, bár Domokos egészen megválasztásáig fideszes országgyűlési képviselő volt. A kormánypártokat számos bírálat érte emiatt, a K-Monitor korrupciófigyelő szervezet például azt állította, hogy egy pártpolitikus jelölése az ÁSZ élére veszélyezteti az ország demokratikus stabilitását.

Az ORTT átalakítása küszöbön áll, erről két fideszes képviselő nyújtott be javaslatot a parlamentnek, amely jelenleg zárószavazás előtt áll. A javaslat szerint létrejönne egy Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), és azon belül az úgynevezett Médiatanács - ez utóbbi váltaná fel az ORTT-t. Az NMHH vezetőjét - aki a Médiatanács elnöke is lenne - közvetlenül a miniszterelnök jelölné ki. A tanács tagjait, a javaslat szerint a parlamenti arányok alapján választhatnák ki a pártok, vagyis a Fidesz-KDNP-nek kétharmados beleszólása lenne a kérdésbe.

Átláthatóbb intézményrendszert akar a Fidesz médiapolitikusa

A javaslatot nem csak az ellenzéki pártok, hanem számos független szervezet is támadta, köztük a Transparency International, az Európai Újságírószövetség, és az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosa, Dunja Mijatovic is (akinek elődje márciusig Haraszti Miklós, egykori SZDSZ-es parlamenti képviselő volt). Mijatovic felszólította a magyar kormányt, hogy állítsa le a médiacsomag elfogadását, és kezdjen egyeztetéseket az érintett szervezetekkel, mert a tervek "nagyon aggasztóak a sajtószabadságra nézve", elfogadásuk pedig "a politikai döntéseknek rendelné alá a médiát".

Szalai Annamária fideszes médiapolitikus, az ORTT Fidesz által delegált tagja még a törvénycsomag beterjesztése előtt az [origo]-nak azt mondta: az elmúlt 15 évben a véleménynyilvánítás korlátlan szabadságának biztosítása felé tolódtak el a hangsúlyok a médiaszabályozásban, a közösség tájékozódáshoz fűződő jogával szemben, és ezt kellene helyrebillenteni. Az államnak szerinte biztosítania kell, hogy közpénzből a közösségek hozzájuthassanak az értékes tartalmakhoz, illetve a mainál világosabb, átláthatóbb intézményrendszerre is szükség van, amelyben mindenki a maga dolgát végzi, és azért vállalja is a felelősséget.

A bizottság tagjaiban felmerült kétségek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy testület biztosan eljárást indít Magyarország ellen, a tagállamok sokszor szabad kezet kapnak, hogy bizonyítsák, működőképes az általuk elképzelt megoldás. Erre utal, hogy az ÁSZ-nál történt vezetőváltásról a belső piaci szabályozásért felelős - a bolgár vizsgálatben szintén résztvevő - EU-biztos, Michel Barnier azt közölte, a bizottság komolyan veszi a pénzügyi felügyeleti szervek poltikától való függetlenségének elvét. Arról a tagállamoknak kell gondoskodniuk, hogy a nemzeti felügyeleti szervek megfelelően el tudják látni a feladatukat, annak pedig nincsenek meghatározott követelményei, hogy hogyan kell a tagállamoknak biztosítaniuk a pénzügyi szervek függetlenségét - tette hozzá.